A termékeny jóléti társadalmakban a családalapítás nem egyenlő azzal, hogy a nők évekre elássák és anyagilag is lenullázzák magukat. Itthon viszont egyszerre tepernek a pénzért és gyermekek boldogságáért, botladoznak egyik szerepből a másikba: harc, amit mindennap meg kell vívniuk. Jó esetben az apákkal az oldalunkon. De hogyan érhető el, hogy minél kevesebben essenek el ebben a csatában?
Az Y-generáció, vagyis az 1980 és 1995 között született nemzedék tagjai közül manapság egyre többen alapítanak családot. A nemzetközi trendeket és a közösségi médiát figyelve feltűnhet, hogy az Y-anyák egészen máshogy állnak a gyerekneveléshez és az anyasághoz, mint felmenőik. A kutatások is alátámasztják, hogy az Y-anyák nagyon tudatosak, nyitottak és vagányak, és a közvélemény is támogatja őket ebben.
Egyszer sem éreztem természetellenesnek vagy kínosnak, hogy táplálom a gyermekemet, a Mc Donald’snak se legyen az.
Norvégiában és az észak-európai országokban a legjobb anyának lenni, és Szomáliában élnek a legrosszabb körülmények között a világon az anyák a Save The Children nemzetközi gyermekvédelmi szervezet hétfőn közzétett jelentése szerint. Magyarország az egy évvel korábbi 55. helyről az 51-re lépett előre a listán.
A Vodafone Magyarország kibővítette az állami anyasági juttatáscsomagot és négy hónapon keresztül a teljes fizetést, a következő két hónapban pedig a munkabér 70 százalékát biztosítja női dolgozói számára a születési szabadság alatt
Magyarországon hároméves a szülési szabadság, ha a nő korábban vissza szeretne menni dolgozni, annak komoly akadályai vannak. A munkaerőpiac sincs erre felkészülve, de a korai munkába állást a társadalom sem nézi jó szemmel. A legtöbb európai országban hetekben mérik a gyest, sokkal több a bölcsődei hely és nagyobb arányú a részmunkaidős foglalkoztatás. Ott a legboldogabbak a gyerekek, ahol az anya maga dönthet a munkába állása idejéről.
A World Policy Forum egy térképre rakta, hogy a világ különböző országaiban meddig lehetnek az anyák otthon újszülöttjeikkel munkáltatói, állami juttatás ellenében. Az Egyesült Államokban egyáltalán nincs ilyen rendszer, míg Európa legtöbb országában erős ez a háló. A világ jelentős részén leginkább 14-25 hetet finanszíroznak a munkaadók, illetve az állam. Magyarország az első helyek egyikén szerepel.
Brooke Kwatny Kravitz egy hatéves lány anyja, de már most érzi, milyen káros hatással van a gyerekére a külvilág. A média, a divat és a barátok negatív befolyása miatt ügy döntött, ír egy listát neki. Az amerikai nő a Scary Mommi blogon hozta nyilvánosságra a levelet, ami szerinte segíthet a lányának a későbbi boldogulásban. Íme, a levél fordítása.
Több millióan látták az operációs igazgatói posztról szóló álláshirdetést, mégis összesen 24 ember jelentkezett rá a brutális követelmények miatt, de az állásinterjú alatt ők is meggondolták magukat.
A thinkerbell.hu összegyűjtött néhány macerás dolgot, amivel mindenki szembesül, ha gyereket vállal.
Az első gyermekét világra hozó anyák nagy többsége sokat aggódik a szoptatás miatt, ezért mérlegelik, nem kellene-e inkább tápszerre váltani - mutatta ki egy új amerikai kutatás.
Első gyereküket a diplomás anyák később szülik meg, mint az érettségizettek, viszont előbb vállalnak második gyermeket, mint amazok - nyilatkozta a Corvinus egyetem docense egy kutatásra hivatkozva.
Abban, hogy az anyaság a világ legcsodálatosabb érzése, valószínűleg minden – vagy majdnem minden – nő egyetért. Ám itt meg is áll a tudomány, mert a nehézségekről valahogy nem illik beszélni. A Richter Gedeon Nyrt. és a Rácz Zsuzsa író által alapított Terézanyu Klub idén is pályázatot hirdetett kisgyermekes anyáknak. A díjakat csütörtökön adták át.
Noha a válság nem éppen pozitívan befolyásolta a gyermekvállalási kedvet, ettől függetlenül is elmondható, hogy egyre több nő dönt úgy, a korábban tervezettnél kevesebb gyermeket vállal, vagy tovább hallogatja az anyaságot. A 30-35 éves nők között soha nem voltak annyian gyermektelenek, mint most. Kezdeményezés azonban van, hogy változtassunk ezen a helyzeten.
Anyaság – mióta a világ világ, a nőkben ott rejtőzik az ősi vágy, amely a kislányok többségét már gyerekkora óta foglalkoztatja, mikor arról álmodoznak, hány gyerekkel fognak a férjük oldalán boldogan élni, míg meg nem halnak. Szakemberek szerint szomorú, hogy egyre több gyerek tényleg csak vágy marad. A magyar népesedési statisztika újabb mélypontot ért el.
Egy nemrég közzétett kutatás eredményei rámutattak, hogy a fiatalok, a gyermekesek vagy a kevésbé iskolázottak hajlamosabbak leginkább dühbe gurulni.
A 19. században bolondnak, de legalábbis sajnálatraméltónak, a 20. században természetellenesnek tartották, ha valaki nem akart gyereket. Napjainkban már elfogadott életformának, tudatos döntésnek tekinthető a gyermektelenség, s ezt a tényt a csökkenő születésszámok is jól jelzik. Az anyaság intézménye is megváltozott: az ösztönöket egyre inkább a teljesítménykényszer és a maximalizmus veszi át.
