Miért természetes reakció a klímatagadás? Miért nem hat meg minket, hogy a Föld jövője a tét? Újszászi Bogár Lászlóval, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatójával, meggyőzés és befolyásolástechnikai szakértővel beszélgettünk arról, hogyan lehetne, és időnként miért lehetetlen rávenni az embereket arra, hogy fenntarthatóbban éljenek.
Növelhető-e a meggyőző erőnk az irodában, és ha igen, milyen módszerekkel? A befolyásolás pszichológiájának tudományosan bizonyított meggyőzési stratégiái közül szemezgettünk néhány szemléletváltó módszert, illetve apró trükköt.
A nevetés nemcsak kapcsolatot teremt az emberek között, hanem - egy meggyőzés tudományával foglalkozó kutatócsoport szerint - jövedelmező üzleti eszköz is lehet az online alkufolyamatokban.
Bármelyik közgazdász megerősítheti, hogy igenis reagálunk az ösztönzőkre. A magatartáskutató pszichológusok azonban arra is rámutatnak, hogy az egyéni reakciót legalább annyira befolyásolja az ösztönzőhöz kapcsolódó kontextus, mint maga a felkínált ösztönző.
Az emberek követik egymás példáját – hivatkozzunk azokra, akiket már meggyőztünk!
Adni az egyik legemberibb dolog, és a hasznunkra is lehet, ha valakit magunk mellé szeretnénk állítani.
A hatásgyakorlás egyik sarkalatos pontja a hasonlóság: szeretjük azokat, akik olyanok, mint mi. Az igazán sikeres hatásgyakorlók rászánják az időt, hogy megkeressék a hasonlóságokat, mielőtt kérnének.
Ezt Robert Mueller különleges ügyész, az amerikai elnökválasztásba való feltételezett orosz beavatkozás ügyében vizsgálatot folytató bizottság vezetője közölte.
Tanácsok garmadáját olvashatjuk különféle befolyásolási módszerekről, amelyek bevetésével megolajozhatjuk a sikerhez vezető utat. Arról viszont már kevesebb szó esik, hogy a könnyebb út választásával olykor megüthetjük a bokánkat. Mutatunk öt olyan példát, amikor befolyásolási törekvésünk fordítva sülhet el.
Időről időre mindannyian tűzünk ki célokat magunk elé, fogalmazunk meg feladatokat magunknak. Reményeink azonban sokszor nem valósulnak meg, mivel nem sikerül teljesíteni őket. Robert B. Cialdini módszere segíthet!
A fogyasztók manipulálása egyre tudományosabb alapokon nyugszik, hála az univerzum talán legkomplexebb struktúrája, az agy folyamatos feltérképezésének. Ennek köszönhetően a neuromarketing is egyre hangosabban követel magának helyet a megszokott befolyásolási technikák között.
Ősi vágya az embernek, hogy hasson a társaira, és ezzel szándékainak megfelelő, célzott hatást érjen el. Mosollyal és mozdulattal, hanggal és csönddel, szóval és színekkel, hatalmas autóval és magas sarokkal, illattal és érintéssel, marketinggel és propagandával, karizommal és karizmával.
A hatásgyakorlást és a befolyásolást évszázadokon át körbelengte egyfajta mítosz, amely e képességeket istenadta tehetségként értelmezte. A kognitív tudományok elterjedésével azonban kiderült, hogy bizonyos körülmények közepette az emberek meglepően hasonlóan cselekednek. És ha az emberek kiszámíthatók, a praktikák pedig ismertek, bárki képes lehet hatást gyakorolni a másikra.
Trump meghallgatta a hírszerzést vezetőit, és már nem tiltakozik az állítások ellen.
Nagy változásokat apró cselekedetekkel is elindíthatunk. A Kis lépés, nagy hatás című könyv szerzői által összegyűjtött tudományos kutatások alapján példákat mutatunk arra, miként befolyásolhatjuk kollégáinkat, ügyfeleinket etikus módszerekkel.
A vásárlók alapvetően többre tartják a hosszabb lejáratú kuponokat és ajándékutalványokat, de persze sokszor rosszul jósolják meg jövőbeli cselekedeteiket…
Szinte nincs olyan ember, aki ne szeretne hatni másokra. Van, aki csak a közvetlen környezetére, és jó néhányan vannak olyanok is, akik nagyobb tömegekre. Nem csoda, hiszen a befolyásolási képesség hatalmat jelent. Robert B. Cialdinit, a befolyásolás pszichológiájának szakértőjét skype-on kérdeztük.
A váll, a kar vagy a hát gyengéd érintése is megváltoztatja az emberek kockázatvállalási hajlandóságát, különösen a női érintés hatásos a befolyásolás szempontjából - állapították meg kis létszámú kísérleteik alapján amerikai és kanadai pszichológusok.
