Puffadás, hasi fájdalom, hányinger, székrekedés vagy éppen hasmenés: a bél és az agy közötti kommunikáció zavarai a lakosság mintegy 40 százalékát érinthetik. A frissen megjelent Róma V kritériumrendszer új diagnózisokat is beemelt, és több ponton átalakította, hogyan gondolkodunk ezekről a panaszokról. Magyarországon azonban a megfelelő ellátáshoz sok beteg továbbra is nehezen jut hozzá.
Hogyan táplálkozzunk, hogy megelőzzük a kognitív hanyatlást? – erről beszélgettünk Fekete Mónika kutatóorvossal, annak a kutatásnak a vezetőjével, amely a polifenolok szerepét vizsgálta az agy egészséges öregedésében. Hogyan hatnak a bélrendszer mikroszkopikus lakói az agyra? Mire jók a polifenolok, és mennyit segítenek a táplálékkiegészítők? Milyen életmódot javasol a szakértő?
Nagyban befolyásolja a táplálkozás az alvászavar és a migrén kialakulását – mondja Schwab Richárd gasztroenterológus. Miért társulhat a rossz alvás mellé a reggeli fejfájás? Milyen szerepe van mindebben a hisztaminnak, és mi a megoldás?
Sokáig úgy gondoltuk, hogy a bélflóra legfeljebb az emésztés miatt fontos, ma azonban egyre több kutatás vizsgálja a bél-agy tengely és az agyműködés kapcsolatát. A bélflóra nemcsak a szervezet működésére, hanem a hangulatra és akár a depresszió kialakulására is hatással lehet. De vajon valóban a bélben keresendők a lelki egészség rejtett összefüggései? A tudomány új válaszokat keres arra, hogyan kommunikálnak a bélbaktériumok az aggyal. Dr. Boros András, a Semmelweis Egyetem adjunktusa segít eligazodni az új kutatásokban.
A bél–agy tengely működése ma már nem pusztán tudományos érdekesség: egyre több kutatás bizonyítja, hogy a bélrendszer és a bélmikrobiom közvetlen hatással van a mentális egészségre, a hangulatra és a stresszkezelésre. Vajon tényleg a „második agyunk” irányítja, hogyan érezzük magunkat nap mint nap? És ha igen, mennyiben múlik mindez azon, mit eszünk? A válaszok nemcsak meglepőek, hanem a mindennapi döntéseinket is alapjaiban változtathatják meg.
Kutatók szerint nemcsak mentális egészségügyi következményei lehetnek annak, ha valakit a korai éveiben elhanyagoltak vagy bántottak.
Egy új kutatás szerint a kognitív egészségünk szempontjából sem mindegy, hogy finomított, illetve szűz vagy extraszűz olívaolajat iktatunk-e az étrendünkbe.
Nem a látványos összeomlás jellemzi leginkább a krónikus stresszt, hanem a lassú biológiai kopás. A tartós feszültség egyszerre érinti a szív- és érrendszert, az immunműködést, az alvást, az emésztést és a gondolkodást is. A probléma éppen attól veszélyes, hogy sokáig hétköznapi túlterheltségnek látszik.
Spanyol és olasz kutatók arra jutottak, hogy az eddigi vizsgálatok alapján lehet valamilyen kapcsolat a bél mikrobiom és a demencia között.
Meglepő felfedezést tettek német kutatók: az egerek a génjeiktől függetlenül akár a bélmikrobáikkal is örökíthetnek viselkedési formákat az utódjaikra. Mindez újszerű lehetőségeket vet fel az alkalmazkodás szempontjából.
Még mindig sokszor gondoljuk azt, hogy a krónikus hasi fájdalmaknak kizárólag biológiai okaik lehetnek. Az alábbi szívszorító eset főszereplője szerencsére hamar rájött, hogy a testi gyógyuláshoz a lelkét is ápolnia kell.
A magyar lakosság 40 százalékát érinti az a titokzatos, de a kutatók által egyre inkább megismert betegségcsoport, amelyet a bél-agy kölcsönhatás zavarainak szoktak nevezni. Hogyan befolyásolja a bélmikrobiom a hangulatot, milyen mentális zavarokkal járhat együtt ez a betegség, és hogyan adhatják át a hajlamot az anyák a gyermekeiknek? Mik a legfőbb tünetek, és milyen kezelési lehetőségek vannak? Czimmer József, a Pécsi Tudományegyetem docense, a Funkcionális Gasztroenterológiai Labor vezetője mondta el.
A bélmikrobióta szerepe a mentális egészségben már hosszú évek óta népszerű téma a tudományos kutatásban, és újabban a közbeszédben is. Adja magát a kérdés: tehetünk-e mentális egészségünkért a belünkben élő baktériumok istápolásával, és ha igen, hogyan?
