Régóta ismert a tudomány számára, hogy az emberi agy és a bélrendszer között kommunikációs kapcsolat áll fenn. A bél-agy kapcsolat kifejezetten izgatja a kutatókat, ugyanis több tanulmány is arra jutott, hogy ez az összeköttetés segíthet lassítani az öregedéssel együtt járó kognitív hanyatlást.
A témát most olasz és spanyol kutatók vették elő, akik összesen 15, 2012 és 2025 között publikált tanulmány eredményét tekintették át. Bár az eredmények továbbra sem mutatnak ki ok-okozati összefüggést, egyre inkább úgy tűnik, hogy a bél mikrobiom helyreállítása segíthet megelőzni vagy enyhíteni az idősek kognitív hanyatlását – emeli ki a legfontosabb eredményt a Science Alert.
A fenti tanulmányok elkészítéséhez összesen 4275, Európából, Ázsiából, Észak-Amerikából és a Közel-Keletről származó, 45 évnél idősebb felnőtt egészségügyi adatait vizsgálták meg a tudósok, akiknél demenciát, kognitív károsodást vagy a kognitív hanyatlás kockázatát növelő állapotokat diagnosztizáltak.
A résztvevők közül néhányan olyan „beavatkozásokon” estek át, amelyek segítenek megváltoztatni a bél mikrobiomot. Ezek közé tartozott a táplálkozás megváltoztatása például a mediterrán diéta vagy a ketogén diéta bevezetése, az omega-3-at tartalmazó étrendkiegészítők fogyasztása, probiotikum vagy prebiotikum fogyasztása, de volt olyan vizsgálat is, amely során székletátültetésre került sor.
A kontrollcsoportok placebót, vagy a fentiektől eltérő táplálkozási tanácsot kaptak.
https://hvg.hu/tudomany/20250926_maria-branyas-morera-vilag-legidosebb-embere-117-ev-vizsgalat-genetika-anyagcsere-mikrobiom-ebx
A vizsgálatok eredménye azt mutatta, hogy azoknál, akik nem a kontrollcsoporthoz tartoztak, nagyobb diverzitású bél mikrobiomot figyeltek meg. Emellett nagyobb javulást mutattak a memória, a végrehajtó funkciók és a kognitív készségek terén. Ez különösen igaz volt a korai vagy enyhe kognitív károsodásban szenvedő egyénekre, de korlátozott hatást az előrehaladott Alzheimer-kórosok esetében is ki lehetett mutatni.
Az összesített eredményeket a Nutrition Research című tudományos lapban ismertették a kutatók.
A kutatók szerint az eredmények ígéretesek, ám hosszú távú, több embert felölelő vizsgálatokat kell végezni ahhoz, hogy biztosan ki lehessen jelenteni, az egészséges bél mikrobiomnak milyen hatása van az agyra, illetve az egyes kezelések miként hatnak erre a rendszerre.
Érdekesség például, hogy öt Alzheimer-kóros betegnél, akik egyszeri alkalommal kaptak székletátültetést, a bél mikrobiom nagyobb változatossága alakult ki, a kognitív teszteken pedig – amelyek a memóriát, a nyelvi készségeket, a figyelmet és a problémamegoldó készséget mérik – elkezdtek jobban teljesíteni.
Az étrendi változtatások vagy a táplálékkiegészítők használata ehhez képest egyszerűbben alkalmazható, ugyanakkor a hatásukat lassabban fejthetik ki.
Más vizsgálatok arra jutottak, hogy a rostfogyasztás fokozhatja az agy működését, míg a probiotikumok fogyasztása a hangulatzavarok és a stressz kezelésében segíthetnek.
Hogy az egyes „beavatkozások” miért lehetnek hatásosabbak, mint mások, nem tudni, ám a kutatóknak van ezzel kapcsolatban egy teóriájuk. Úgy gondolják, hogy a bélmikrobák által termelt egyes vegyületek, például a rövid szénláncú zsírsavak gyulladáscsökkentő és neuroprotektív hatásokkal rendelkezhetnek. De az is elképzelhető, hogy a bélmikrobák hatással vannak az immunrendszerre és az alvásra, amely két olyan tényező, amely szerepet játszik a kognitív hanyatlásban.
Ahogy a fenti példák is mutatják, a téma vizsgálatában óriási a potenciál, így remélhetőleg a jövőben pontosabb információkat szerez majd a tudomány a bél-agy kapcsolatról. Mindez új terápiák, vagy megelőző kezelések kifejlesztéséhez vezethet.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
