A baloldali előválasztást megnyerő politikus szerint kiderült, hogy ő volt a legalkalmasabb jelölt, most pedig Tarlós Istvánt is legyűrné. Karácsony Gergely azt mondja: kiismerte a rendszer működésest, ezért már tudja, hogyan kell legyőzni. Úgy számol: ehhez 400 ezer szavazóra van szüksége.
A posztról távozó Trócsányi László nem értett egyet azzal, hogy képviselőkkel nyújtatnak be törvényjavaslatokat, de sokat nem tett ez ellen. Ezzel a kihívással utódja, Varga Judit is szembesül.
Az Orbán-kormány hivatalba lépése után egy évvel már biztosan tudható: az új magyar demokrácia legradikálisabb miniszterelnöke tette le az esküt 1998. július 6-án. Magyarország első kancellárja igyekszik maga alá gyűrni más hatalmi ágakat és kétpólusúvá degradálni a hazai politikai rendszert. Ez a két mondat volt a HVG 1999/25. számában megjelent cikk bevezetője, alább szó szerint olvashatják az elemzést, amelynek sok megállapítása bevált jóslatként értelmezhető most is, amikor a negyedik Orbán-kormány első évén is túlvagyunk.
Hogyan értékelték a budapestiek az 1989-es nyárkezdet főbb politikai eseményeit? — kérdezték akkor a közvélemény-kutatók (Beck László, Erdősi Sándor, Hann Endre, Lázár Guy és Timár János) 264 fővárosi lakostól. A politikai közhangulatról készült június végi felmérés folytatása volt a HVG 1989. VI. 17-i számában a június 16-i újratemetés előtt készült - és szintén a HVG-ben közölt - közvélemény-kutatásnak. Alább a 30 évvel ezelőtti cikk olvasható.
Az SZDSZ-ben kezdett, szavazott a Fideszre, aztán menekülőútként jött az LMP, most kikötött a Momentumnál, és főpolgármester-jelölt lett. HVG-portré.
Ma a választások célja a vezér tevékenységének utólagos jóváhagyása, de létrejöhet olyan rendszer is, ahol már a választás sem fenyegeti Orbán hatalmát – mondja Körösényi András politológus, aki a Gyulai Attilával írt, a Hibrid rezsimek című könyvben megjelent tanulmányban új meghatározást ad a rendszer leírására
Elindult az előválasztás, amelyen az MSZP-Párbeszéd, a DK és a Momentum jelöltje indul a főpolgármester-jelöltségért. Az EP-választás előtt úgy tűnt, Karácsony Gergely mellett más nem rúghat labdába, azonban az MSZP-Párbeszéd választási kudarca felülírta ezt.
A HVG az újratemetés hetén is csütörtökön jelent meg, így abban a számban (1989/24.) a pénteken zajló eseményről még nem tudott beszámolni, viszont megjelentetett egy átfogó közvélemény-kutatást az 1956-os forradalom és Nagy Imre értékeléséről, illetve arról, miképp várják az emberek az újratemetést. A felmérés eredményeit a lap két részben közölte, alább az elsőt olvashatják.
Az MSZP és a Párbeszéd házassága a két párt kudarcát hozta az EP-választáson. Gyengeségükre ráérezve a DK és a Momentum is versenybe száll a budapesti főpolgármesteri címért.
Meghalt egy öregember” — kommentálta a július 6-i hírt néhány ellenzéki író. Hogy ennek az (öreg)embernek mi köze volt a nevével fémjelzett korszakhoz, habitusa, munkamódszerei, nézetei milyen áttételeken keresztül formálták a Kádár-kort, arról ma még csak töredékes a tudásunk. Alábbi cikkünk politológus szerzője e töredékekből megpróbálja rekonstruálni a kort. (A cikk eredetileg a HVG 1989/28. számában jelent meg, Kádár János halálának 30. évfordulója alkalmából közöljük újra.)
Szakít a hagyománnyal Orbán Viktor: egy fiatal jogászt emel igazságügyi miniszterré. Varga Judit kinevezése a tárcát a Brüsszel elleni harc főhadiszállásává teheti.
A módszer megvan, ráadásul Európában több helyen ki is próbálták, sőt működik is. Van egy tippünk arra is, hogy Magyarországon miért nem működik. A kulcsmondat: a kormány szülő nőket akar.
1989 nyarán az MSZMP-ben már tudták, hogy rendszerváltás jön, amelyre fel kell készülni, tisztázni kell, hogyan tudnak együttműködni a párton belüli irányzatok, elkerülendő a pártszakadást vagy szétzilálódást. Ma már tudjuk, hogy ez nem sikerült, az októberre kitűzött kongresszuson kiderült, hogy a reformerek megalakítják az MSZP-t, a keményvonalasok pedig a Munkáspártot. Alább a HVG 30 évvel ezelőtti cikkét közöljük újra, amely az akkori állampárton belüli nyári forrongást idézi fel.
A negyedik X-be lépett HVG 10, 20, 30, 40 éve megjelent számainak cikkeiből közlünk a következő hetekben ma is aktuális szemelvényeket.
Nem egyenlő minden gyermek az Orbán-kormány előtt: miközben a családvédelmi akcióterv újabb gyerekek megszületését ösztönzi, kisvárosnyi, már megszületett gyerekseregről mond le az állam. Számszerűsítettük az igazságtalanságokat.
A HVG hetilapban megjelent esszé második része. Tömpe István közgazdász, az annak idején a privatizációt vezénylő Állami Vagyonügynökség első ügyvezetője azt gondolta végig, hogyan jutottunk el a rendszerváltástól mostanáig. Személyes veszteséglistáján a lerombolt, de megfelelően nem újraépített állam áll az első helyen.
Ma néhány ember hálózata birtokolja a gazdasági vagyon felét – állítja Tömpe István közgazdász, az Állami Vagyonügynökség első igazgatója, aki esszéjében áttekinti, milyen hibák és milyen játszmák vezettek Magyarországon a Nemzeti Együttműködés Rendszeréig, vagyis a NER-ig, amely az 1989-ben kezdődött rendszerváltás legutóbbi, autokratikus korszaka. Tömpe István esszéjét két részben közöljük, ez az első.
A belpolitikára koncentrált Vlagyimir Putyin szokásos éves televíziós kérdezz-felelek műsorában, ám azt azért hangsúlyozta, hogy a versenytársaknál is gyorsabban fejleszti atomarzenálját. A több mint négyórás maraton során az orosz államfő elismerte, hogy az ország polgárai rosszabbul élnek, mint öt éve, de megígérte, hamarosan beindul az életszínvonal javulása. Szóba került Oroszország és Fehéroroszország egyesülésének a kérdése, s az is, miért szégyelli magát az államfő. Az oroszok több mint kétmillió kérdést tettek fel Putyinnak. Közben külföldről túlterheléses támadásokat indítottak a szerverek ellen.
A Nagy Imre és társai újratemetését követő héten a HVG (1989/26) beszámolt a Hősök terei rendezvényről, és felidézte, hogyan bukott meg egy röpke év alatt az MSZMP '56-értelmezése. Alább az akkori cikket olvashatja.
