A Fidesz utoljára 2010-ben – még ellenzékben – készített írott formában elérhető, szakpolitikák mentén összeszedett, konkrét és számon is kérhető ígéreteket tartalmazó választási programot. Azóta, hogy kormányzati pozícióból készül újrázni, a 2014-ben választási szlogenné emelt „Folytatjuk!” egyszavas ígérete helyettesíti a vállalásokat.
Bár ez az egy szó eddig elégnek is bizonyult a kétharmados többség megszerzéséhez, 2026-ban nagyon más a politikai helyzet. Ezzel együtt sem érezte szükségét a Fidesz annak, hogy programmal álljon elő. Ha pedig Orbán Viktort vagy a Fidesz politikusait kérdezik arról, mit kínálnak a választóknak, akkor az a válasz, hogy az eddigi vívmányok megőrzését és hogy Magyarország kimaradjon a háborúból.
Némi támpontot mindenesetre jelent a megőrizni ígért, folytatni kívánt vívmányok összegyűjtéséhez, ha megnézzük, hogy a legutóbbi időkben milyen új intézkedéseket hozott, milyen új rendelkezéseket vezetett be a kormány(párt), amire azt lehet mondani, hogy „Folytatjuk!”. Feltéve persze, hogy ezek közül a jelentős költségvetési hatással bírók fenntartását lehetővé is teszi majd a központi büdzsé helyzete, a gazdasági környezet.
Ilyen intézkedés lehet a fix, 3 százalékos lakáshitel-konstrukció, a nyugdíjasoknak adott 13. havi nyugdíj megtartása, illetve az egyelőre egyheti pluszként folyósított 14. havi nyugdíj évről évre újabb heti részekkel történő bővített kifizetése. A Fidesz, úgy tűnik, ide sorolja a pedagógusok részben EU-s forrásból zajló menetrendszerű béremelését, és az éves minimálbér-emelést is, bár ezek folytatása a kormány politikai színétől független.
https://hvg.hu/360/20260402_voks-2026-valasztason-indulo-partok-programok-jeloltek-tudnivalok-pdf
A megőrzendő intézkedések sorába illenek a rezsicsökkentéssel kapcsolatos lépések (bár a kedvezmények körét a 2022-es győzelem után egyszer már jelentősen szűkítették), illetve a családtámogatási döntések. Utóbbiak közé tartozik az anyák személyijövedelemadó-mentessége, amit eddig a háromgyerekesek kaptak meg. Idén pedig már a 40 év alatti kétgyermekes anyáknak is jár, és a terv az, hogy 2027-től az 50 év alatti, 2028-től a 60 év alatti, 2029-től pedig minden kétgyermekes anya megkapja az élethosszig tartó szja-mentességet.
A folytatandó intézkedések között sok olyat is találunk, amelyeket nehéz nem a kampányra időzített hangulatjavító intézkedésként, sőt választási osztogatásként is értelmezni. Érdekesség, hogy tavaly decemberi inflációs jelentésében még a Magyar Nemzeti Bank is utalt erre, bár szemérmesen úgy fogalmaztak: „jövedelemnövelő kormányzati intézkedések” egész sorozatát láthatjuk 2025–2026 fordulóján.
Fontos szempont, hogy lehet-e ezen intézkedések folytatását felelősséggel ígérni, van-e rájuk fedezet. Jelzésértékű, hogy idén év elején egy hónap alatt összejött a tervezett éves költségvetési hiány fele, 2,1 ezer milliárd forintnyi hiány. Az is kiderült, hogy ennek fő oka a választási osztogatás: 145 milliárdot vitt el a 14. havi nyugdíj első részlete, 160 milliárdot a lakástámogatások, az adókedvezmények pedig további 60 milliárd forintot. Egy izmos gazdasági növekedési pálya mellett persze kényelmesen lenne mindezekre fedezet, ám 2025-ben mindössze 0,3 százalékkal nőtt a magyar GDP. A jövőre nézve nem sok jót jelent, hogy az elmúlt öt év 24 legfontosabb gazdasági előrejelzéséből csak 4 olyan volt, amiben igaza lett a kormánynak. Tavaly például a repülőrajt elmaradt, az infláció jóval a terv fölött gyorsult, és a hiánycélt sem sikerült belőni.
Kérdés, hogy a „Folytatjuk!”-kategóriába kerül-e például a rendeleti kormányzás, amely az Ukrajnában zajló harcokra hivatkozva a háborús veszélyhelyzet részeként 2022 májusa óta van érvényben, és amit a kormány nem célhoz kötötten, hanem már-már visszaélésszerűen használ.
Ha a folytatandó intézkedésekhez és szakpolitikai ígéretekhez keresünk támpontot, érdemes összevetni, hol tartott Magyarország bizonyos mutatók szerint 2010-ben, és hol tart most. A gyerekvállalást ösztönző programok ellenére 15 év alatt, 2025-re az élveszületések száma 25 százalékkal csökkent, évi 90-ről 72 ezerre. A lakosságszám emiatt is 5,5 százalékkal csökkent, a 2010-es éppen 10 millióról beesett 9,5 millió alá.
Vannak persze pozitívumok is a statisztikában: a születéskor várható élettartam 2010–2014 között 3,6 százalékkal, 76,6 évre nőtt, bár így is elmarad az EU-átlag 81,7 évtől. Nőtt a házasságkötések száma is: 2010-hez képest 2025-re 31 százalékkal. Jelentősen nőtt, mégsem említhető pozitívumként, hogy a külföldön élő, Magyarországon születettek száma a 2010-es 378 ezerről 2024-re 42 százalékkal, 538 ezerre emelkedett.
Szintén kevésbé hízelgő statisztikai adat, ezért aligha írható fel a Fidesz „Folytatjuk!”-listájára, hogy Magyarországon romlott a korrupciós helyzet. Míg 2010-ben a korrupcióérzékelési index szerint Magyarország a világ országai között az 50. helyen állt – az EU-tagállamok között a 20. helyen –, 2025-re a 84. helyre – az EU-tagállamok között a 27.-re – csúszott vissza, ezzel hazánk az EU országai közül évek óta a legkorruptabbnak számít.
