Lehetett volna igazodási pont, a béke szigete, de ő inkább belesimult a rendszerbe: a leköszönő Áder János köztársasági elnökként eljátszotta az Orbán Viktor által rá kiosztott szerepet. Ez várható utódjától, Novák Katalintól is, ha a NER marad.
Ha Putyin bukik, az még kiszámíthatatlanabb következményekkel járhat a világ számára – mondta a HVG-nek adott interjúban Spiró György író, az orosz történelem, kultúra és lélek alapos ismerője. Spiró szerint a háború eszkalálódása sem politikai, sem gazdasági okból nem jó a Nyugatnak, de az oroszok fizetik meg nagyhatalmi politikájuk legnagyobb árát, mint a történelemben mindig.
A háború elől menekülőket önzetlen civilek ezrei karolták fel, érkeznek az adományok. A menekültügyi szakemberek viszont attól tartanak, hogy a befogadó hozzáállás megváltozhat, mert a hasonló sorsú embereket nemrég még megbélyegezte, az őket segítő civil szervezetek nagy részét pedig máig ellenségként kezeli a kormány.
Egyre durvább a háború Ukrajnában, és Vlagyimir Putyin is egyre fenyegetőbb üzeneteket fogalmaz meg. Hoffmann Tamás nemzetközi jogászt, a Corvinus Egyetem docensét kérdeztük az elmúlt napok nyilatkozatairól, a magyar kormány mozgásáról és arról, kimondható-e, hogy háborús bűnt követett el Oroszország, például az evakuálás megakadályozásával vagy az atomerőműveknél kialakult harcoknál.
Jelentések Kampányországból – a hvg360 közéleti személyiségeket, írókat, művészeket, gondolkodókat kért meg arra: írják meg, hogy érzik magukat. Az alábbiakban Vámos Miklós író osztja meg velünk gondolatait.
Orbán Viktor személyiségét, viselkedésének gyökereit, az őt befolyásoló legjelentősebb hatásokat és fordulópontokat kutatja és rendszerezi a hvg360 filmsorozata. A harmadik rész igazi hullámvasút: éles jobb kanyar, fényes győzelem, majd újra bukás. Valóban ráhagyta Antall József az országot? Hogy és miért lavírozott a kereszténység felé Orbán, és milyen volt, mint a legfiatalabb magyar miniszterelnök?
Nem teljesen alaptalan az orosz-ukrán háborút összehasonlítani a II. világháborúval, most nagyjából 1938-ban „vagyunk”, mikor Hitler a müncheni szerződéssel jogot kapott Csehszlovákia feldarabolására, ami nem elégítette ki terjeszkedési vágyait - mondta a hvg360-nak adott interjúban Mitrovits Miklós történész. Most Putyin várta volna el a Nyugattól, hogy nézze el Ukrajna megcsonkítását és egy bábkormány felállítását. Szemben a harmincas évek végével most sokkal gyorsabbak az események. Mik a lehetséges forgatókönyvek? Mit számít, ha nem küld Magyarország fegyvert?
A hatalomhoz lojális vezetők térnyerése egyre inkább érezteti hatását az igazságszolgáltatásban.
A koronavírus és a kétesélyes választás feloldotta a magyar fiatalok évtizedes érdektelenségét, az ő köreikben pedig gyengébb a Fidesz.
Az éveken át idegengyűlöletre trenírozott Magyarország végre szebbik arcát mutathatja: az Ukrajnából érkezőket már a kormány szerint sem tilos tárt karokkal fogadni.
„Önök a mi médiánk” – így kérte Márki-Zay Péter a híveit, hogy segítsenek cáfolni a kormánypropaganda róla terjesztett hazugságait. Riport az ellenzék miniszterelnök-jelöltjének kampánykörútjának állomásairól, reménytelennek tűnő és biztos befutó körzetekből.
Orbán Viktor pávatánca csak a szavazóknak szól, a magyarok sem az EU-ban, sem a NATO-ban nem fognak ficánkolni, különben ráfáznak, de egy instabil kormány most senkinek sem érdeke, a nyugati egység a legfontosabb – röviden így lehetne összefoglalni, mi a véleménye azoknak a nyugat-európai diplomatáknak és a magyar külügyekre rálátó forrásoknak, akikkel az elmúlt napokban beszélgettünk a magyar kormány megítéléséről.
Nagyon fontos hasonlóságok vannak az 1956-os forradalom és a mostani orosz–ukrán háború között – mondta a hvg360-nak Rainer M. János, Széchenyi-díjas történész. Az 1956-os Intézet volt vezetője szerint mindkét történetben majdnem ugyanazt jelenti az önrendelkezés, a haza, a szülőföld vagy az, hogy méreteitől függetlenül ki a kicsi, és ki a nagy. Mi Putyin célja, lehet-e Sztálinhoz vagy akár Hitlerhez hasonlítani? Őrizhetik Csapnál orosz katonák a határt? Interjú.
Nem hozott áttörést az ellenzék számára a kampány felpörgése, sőt mintha az első háborús hírek is inkább a kormánypártot erősítették volna: február végén szilárdan őrizte vezető helyét a Fidesz–KDNP.
Nem csak azért hangoztatja a lehető legsemlegesebb álláspontot Orbán Viktor az orosz–ukrán háborúban, mert Magyarország gazdasági érdekei ezt kívánják, még csak nem is a rövid távú politikai érdeke miatt. Az oroszbarátságot nemcsak a közös üzletek tartják össze, hanem az, ami Moszkvának a pénznél is fontosabb: egy olyan világnézeti stratégiai szövetség, amelybe az Orbán Viktor által megálmodott és megalkotott illiberális állam eszméje is kényelmesen elfér. Fontos, hogy mi lesz Ukrajnával, de legalább ennyire fontos, hogy mi lesz azzal az ideológiával, amely Magyarországot is megfertőzte. Vélemény.
Váratlanul nehéz helyzetbe került a Fidesz a 2022-es választás előtt – mondta a hvg360-nak Török Gábor politikai elemző. Az elmúlt 12 évben először fordult elő, hogy az egész országot foglalkoztató ügyben láthatóan megosztott a kormány saját szavazótábora. Az elmúlt három választás előtt olyasmivel sem kellett foglalkoznia, amivel nagyon nem szeretett volna. Milyen korlátokba ütközik Orbán, hogyan sérül a „pávatáncban”? Mit rontott el az ellenzék? Interjú.
Orbán Viktornak nemcsak azért van morális felelőssége, mert blokkolta a NATO-Ukrán Tanács működését, hanem mert egy EU- és NATO-tagállamban ekkora geopolitikai befolyást biztosított Oroszországnak és Kínának – mondta a hvg360-nak Hegedűs Dániel politológus, a berlini German Marshall Fund munkatársa. Szerinte Orbán nemcsak a saját mozgásterét illetően tévedett, hanem Magyarország biztonságpolitikai pozícióit is durván aláásta. Interjú.
A hvg360 Kicsoda Orbán Viktor? című filmsorozatban rendszerezi a miniszterelnök személyiségét, viselkedésének gyökereit, az őt befolyásoló legjelentősebb hatásokat és fordulópontokat. A második rész mutatta be a rendszerváltás első éveit Nagy Imréék újratemetésétől a politikai és pénzügyi ártatlanság elvesztéséig. Ez utóbbi kulcseseménye volt az úgynevezett székházügy, ezt külön is felidézzük, mert leleplezésében fontos szerepet játszott a HVG.
A kormányzat az elmúlt években túl nagyra nyitotta a kaput az oroszok elől, és nem csak a nyilvánosságban, hanem a titkosszolgálati szférában is: az orosz katonai hírszerzés komoly bázist épített ki Magyarországon, miközben a kémelhárításon belül fokozatosan gyengítették az „orosz vonalat” – egyértelműen politikai okokból. Ez súlyos rizikó lehet egy olyan háborús helyzetben, amelyben az Orbán-kormány esetleg irányváltásra kényszerülne a pragmatikusnál jóval barátságosabb orosz–magyar viszonyban. A Kreml befolyásolási törekvéseinek sikere és az orosz agresszió ellenére tovább élő kétkulacsos politika abban is tetten érhető, ahogy az ukrán eseményekről számol be a közmédia.
Az orbáni rendszer ma még csak puha autokrácia, puha önkényuralom. Az ilyen rendszerek még szükségesnek érzik, hogy úgy-ahogy megpróbálják elleplezni a valóságos természetüket, ezért a demokráciákra emlékeztetően ők is meg szokták rendezni a választásokat. Csak ezek a választások már nem szabad és nem tisztességes választások - írja a kormány cselekedeteit és az ellenzék felelőségét elemző cikksorozata ötödik részében Elek István, aki egyben egyértelművé teszi azt is, mi a legfőbb tétje az április 3-i választásnak.
