Magyarországon az elmúlt években fokozatosan javult az igazságszolgáltatás függetlenségének a társadalmi megítélése - derül ki az Európai Bizottság által hétfőn nyilvánosságra hozott, legfrissebb "igazságügyi eredménytáblázatból".
Válaszolt Orbán Viktor parlamentbeli felszólalására a Magyar Bírói Egyesület. A bírák érdek-képviseleti szerve azt sérelmezte, hogy a miniszterelnök botrányosnak nevezte azt a nem jogerős ítéletet, amely hatályon kívül helyezte a rezsicsökkentést lehetővé tévő határozatot.
Csak épp nem Magyarországon, hanem a mélyen jogállami gyökerű Egyiptomban.
Az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Navi Pillay aggodalmát fejezte ki hétfőn Magyarországgal kapcsolatban egyebek mellett a bírói hatalom függetlenségét és a sajtószabadságot érintő legutóbbi jogszabályváltozások miatt.
Az MSZP Thorbjorn Jagland ET-főtitkártól kérte a bírói függetlenséggel kapcsolatos magyar törvénymódosítások értékelését - közölte Harangozó Gábor, a szocialista párt országgyűlési képviselője hétfőn Strasbourgban, az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének ülésszakán.
Ha az igazságszolgáltatás rendszerét úgy alakítják ki, és a vezetőket úgy választják ki, hogy a pártatlanságba vetett bizalom csorbul, vagy megszűnik, akkor az igazságszolgáltatás épületeit be lehet vetni sóval – jelentette ki Bárándy Péter a Klubrádióban. A volt igazságügy-miniszter szerint ezt a rendszert így alakították ki.
Visszautasítja az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT), hogy a kritika szabadságán túl, pusztán a bírói döntéssel való egyet nem értése miatt bárki is megkérdőjelezze a magyarországi bírák és bíróságok függetlenségét vagy törvényes működésüket.
Ha az orvos, a tanár, a mérnök vagy a jogtanácsos 62 évesen nyugdíjazható, miért ne történhetne meg ez egy bíróval is? Mi a baj ezzel a rendelkezéssel? A bírákat eddig ért megkülönböztetés eltűnik, és ők is akkor mehetnek nyugdíjba, amikor az állampolgárok 99 százaléka. Az egyetemeken jogász túltermelés van, végzett jogászok ezrei nem tudnak a pályán elhelyezkedni, most majd mindenki „lépik egyet" – állítja szerző.
Több tucat bírát érint a Fővárosi Bíróságon az új alaptörvényben szereplő korhatár korlátozás, amely az öregségi nyugdíj időpontjához köti a szolgálati idő végét. A Fővárosi Bíróság hétfőn tartott összbírói értekezletet, melyen az elmúlt évi beszámolót fogadták el. A beszámoló szerint 2010-ben az FB 61 bírája volt 61-70 év közötti.
A bírói kar körében készülő tisztogatás és a bíróságok feletti kormánybefolyás a jogállam lényegét, a demokratikus berendezkedés szívét veszi célba – írja a Magyar Narancs szerkesztőségi cikke a Fidesz által az alkotmányban rögzíteni tervezett bírói korhatárcsökkentésről.
Diszkriminatív és ellentétes a bírók függetlenségére vonatkozó nemzetközi szabályokkal az a megszavazott alkotmánymódosító javaslat, amely szerint az öregségi nyugdíjkorhatárhoz kötik a bírói jogviszony felső korhatárát - derül ki abból a közleményből, amit az ország és az Európai Unió nyilvánosságához intéztek az ítélőtáblák, megyei bíróságok elnökei, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnöke valamint a Legfelsőbb Bíróság teljes ülése.
Az igazságszolgáltatás függetlensége alapvető jogállami garancia – mondta Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke szerdán egy szakmai tanácskozáson a Szegedi Tudományegyetemen.
Gatter László, a Fővárosi Bíróság elnöke fegyelmi eljárást kezdeményezett Cserni János, a Fővárosi Bíróság büntetőbírája ellen, amiért utóbbi egy cikkében azt írta: "A bírói függetlenség azt jelenti, hogy a bírák a döntéseik meghozatalánál csak a bizonyított tényeket és a jogviták eldöntéséhez szükséges jogszabályokat vehetik figyelembe... ebből egyenesen következik az is, hogy egy párt országgyűlési képviselője sem vonhat felelősségre valamely bírót az általa kifogásolt döntéséért, még akkor sem, ha Révész Máriusznak hívják." A Magyar Nemzet előbb tudott a bíró ellen indított fegyelmiről, mint ő maga - írja a Galamus.
