Genfben, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa 20. ülésszakának megnyitóján Pillay más európai országok, így például Ukrajna, Moldova és Oroszország esetében is aggályainak adott hangot olyan törvényekkel összefüggésben, amelyek a szólásszabadságot és a személyek, köztük a szexuális kisebbségek tagjainak a gyülekezési szabadságát korlátozzák.

Az aggodalmakkal kapcsolatban közölte, Magyarország rövidesen tájékoztató anyagot küld az ENSZ emberi jogi főbiztosának - mondta Kaleta Gábor, a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője hétfőn.

Kaleta Gábor az MTI-nek nyilatkozva felidézte, hogy az emberi jogi főbiztos a nyugati államok közül csak Kanadával és Magyarországgal kapcsolatban említett aggodalmakat. Ezeket - mint a sajtófőnök hozzátette - Kanada képviselője kikérte magának, míg Magyarország nem kívánt a fórumon vitába bocsátkozni. Rövidesen azonban tájékoztató anyagot juttat el az emberi jogi főbiztosnak, hogy bemutassa a valós helyzetet, és kész a konstruktív párbeszédre.

A magyar álláspont szerint ugyanis - mutatott rá a sajtófőosztály vezetője - Navi Pillay genfi nyilatkozata valószínűleg "egy korábbi állapotot tükrözhet". Kaleta Gábor hangsúlyozta, hogy Magyarország a nyugati normákkal összhangban alakította ki közjogi berendezkedését. Amikor a törvényekkel kapcsolatban bíráló észrevételek, illetve tanácsok hangzottak el, ezeket megfogadta, módosított a jogszabályokon. 

Diplomáciai forrásokból az MTI úgy tudja, hogy eredetileg Magyarország és Kanada nem is szerepelt az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának ülésszakára kidolgozott tervezetben, hanem utólag, "a regionális egyensúly miatt" kerültek be. Kanada esetében az ország bevándorláspolitikája adhatott okot arra, hogy az emberi jogi főbiztos fenntartásokat hangoztasson. Az aggodalmak megfogalmazásával összefüggésben furcsának nevezték a források, hogy Fehéroroszországot, Kínát, illetve Srí Lankát meg sem említették a dokumentum összeállítói.

Navi Pillay ezen kívül bírálta a rasszista incidensek ijesztő mértékű elszaporodását "egy sor európai országban", külön említve a labdarúgó Európa-bajnokság helyszínén történt rasszista tüntetéseket.

Pillay az egyes európai kormányok részéről a gazdasági válságra adott válaszokkal kapcsolatban kiemelte azok lehetséges negatív következményeit az egyének alapvető jogaira.

"A takarékossági politika drasztikus költségvetési megszorításokhoz vezetett, amelyek különösen és aránytalan módon a legsebezhetőbb társadalmi csoportokat, köztük a fogyatékosokat sújtják" - érvelt az ENSZ-főbiztos. Mint hozzátette, véleménye szerint miközben a kormányok válaszokat keresnek a gazdasági és pénzügyi krízisre, egyik legfőbb prioritásként garantálniuk kell ezeknek az embereknek a védelmét.