Névtelenséget garantáló, adókímélő, az Európai Unióban megtűrt, offshore-ba hajló vállalkozási körülményeket épített ki Málta, és ezt egyre több magyar cég használja ki. Ezek némelyike politikusokhoz köthető.
Az idei első negyedévben 10 358 cégtörlés mellett csak 6600 cégalapítás történt, ezzel 540 ezer alá csökkent a cégek száma Magyarországon. A regisztrált cégek száma utoljára 2009-ben volt ilyen alacsony.
Márciusban több cégformánál is ingyenes lett a cégeljárási illeték és a közzétételi költségtérítés – ezekért korábban egy kft. esetén 105 ezer forintot kellett fizetni. Az új Polgári törvénykönyv egy kevésbé ismert szabálya szerint ráadásul úgy is létrehozható kft., hogy az alapításkor a vagyoni hozzájárulás rendelkezésre bocsátására nem kerül sor.
Az állami rezsicsökkentés második ütemében mától megszűnő húsz eljárási illetékből és szolgáltatási díjból 15 magánszemélyeket, 5 pedig vállalkozásokat érint.
Egy hónap alatt 20 százalékkal megugrott az energiaszektorban működő cégek száma, de csupán a számoktól azért gazdasági csodára még nem kell számítani.
26035 cégalapítás mellett 46503 céget törölt a cégbíróság tavaly, amivel a működő cégek száma már harmadik éve csökken.
Bár még nincs vége az évnek, a 2015-ös cégalapítási számokat, úgy tűnik, sikerül majd felülmúlni 2016-ban. Több mint 44 ezer céget töröltek eddig.
A magyar cégek mintegy 40 százaléka működik Budapesten. Ennek ellenére csökkenő tendenciát lehet megfigyelni a két évvel ezelőtti adatokhoz képest, mivel míg 2014 októberében 216 492 céget jegyeztek, addig idén október elején ez a szám már csak 207 233 volt. Ez közel 4,6 százalékos csökkenés.
A nagyvárosokban még mindig az OTP tarol.
A hazai cégstruktúra eddig is fővároscentrikus volt, a cégalapítások alapján pedig továbbra sincs veszélyben Budapest szerepe. A tendencián a vidékre irányuló EU-s pénzek sem sokat segítettek.
Idén 6 százalékkal bővült a Magyarországon bejegyzett új cégek száma, ezzel szeptember végére már több, mint 19 ezer új vállalkozás indult el. A legnépszerűbb ágazat az építőipar, ahol az új cégek száma 19 százalékkal nőtt.
Bármennyire furán is hangzik, hazai környezetben havi 4 ezer cég törlése és 2 ezer alapítása már békés hónapnak számit. A békés időszak azonban vélhetően nem tart sokáig, hiszen a NGM által októberben bejelentett adócsomag néhány hónapon belül érezteti majd a hatását a cégstatisztikában is.
A cégalapítással ellentétben az egyéni vállalkozói működés egyre népszerűbb Magyarországon, 2016 végéig az egyéni vállalkozók száma elérheti a 430 ezret is.
A jelenlegi 22-ről 21 százalékra csökken a társasági nyereségadó mértéke Szlovákiában, az osztalék után fizetendő 14 százalékos egészségügyi járulékkötelezettség helyett pedig 7 százalékos osztalékadót vezetnek be.
Az új alapítású cégek 80 százaléka korábbi cégekhez köthető. Jelenleg 670 olyan magánszemély van Magyarországon, aki tíznél több céget irányít és nem ritkák a több száz elemű cégbirodalmak sem
Pedig úgy tűnt a honi cégvilág fellélegezhet, és ha nem is a közeljövőben alapítják a legtöbb új vállalkozást, de legalább a cégtörlési hullám leáll. De nem így történt.
Minden idők egyik leggyengébb hónapja volt 2016 júliusa cégalapítások szempontjából.
Több mint 13 ezer új céget alapítottak 2016 első félévében, ami 7,6 százalékos növekedés az előző évihez képest, de közben közel 25 ezren húzták le a rolót.
Míg 2013-ban 605 ezer cég működött Magyarországon, ma már csak 550 ezer. Az ez idő alatt megszűnt cégek többsége csak papíron létezett. De még mindig messze vagyunk az egészséges cégstruktúrától. Ráadásul a cégalapítási kedv továbbra is minimálisnak mondható.
Cseh–osztrák Meinl-cég alakult Budapesten – tudta meg a hvg.hu.
