Propaganda, összeesküvés-elméletek, konzervatívnak tűnő szélsőségesség – Orbán Viktor politikájának lényeges elemei, melyet az ország lakossága jól ismer, de a nemzetközi térben is ezekkel támogatják a miniszterelnök hálózatának továbbépítését. Az építkezés eszköze a Mathias Corvinus Collegium, a Danube Institute, az About Hungary szájt – és a csütörtökön kezdődő második magyarországi CPAC is.
Újra Magyarországra jön a nemzetközi jobboldal rendezvénye, a CPAC. Végigvesszük, kik a headlinerek, a harcosok, akik azért utaznak Budapestre, hogy egy kis nemzetközi legitimációt kölcsönözzenek Orbán Viktor rendszerének.
„A jobboldal egyik legnagyobb nemzetközi dzsemborija" – írja az MTI, így, idézőjelben a CPAC-ről.
Tartós és kéretlen szexuális közeledéssel vádolja egy férfi Matt Schlappet, az Amerikai Konzervatív Unió (ACU) elnökét.
Az amerikai lap elemzése szerint jó, hogy a magyar kormányfő elmondta a „fajkeveredésről" szóló kirohanását, legalább megtudtuk, mire is gondolnak a fehér magyar nacionalisták és amerikai rajongóik, amikor kézzel-lábbal tiltakoznak a bevándorlás és a „nagy lakosságcsere” ellen. Lapszemle.
A magyar miniszterelnököt is meghívták a texasi "konzervatív dzsemborira", ahol sztárvendégként lép fel a szélsőjobbra tolódott republikánus híveknek.
Civilnek mondott ideológiai hadoszlopot küldött Orbán Viktor a Ryanair ellen – így észrevétlenül lopakodhatnak be a mindennapokba a Fidesz propagandistái. Miközben a kormány ellenséget kreált a tőle függetlenül működő szervezetekből, álcivilek sora jelentkezik be az illiberális állam népszerűsítésére, és van, amelyik azt is titkolja, mire kap közpénzt.
A magazin publicistája szerint a külföldön tartott CPAC-ek eddig az amerikai konzervatív értékek átadásáról szóltak a világnak, most azonban mintha megváltozott volna a közvetítés iránya és a republikánusok sokkal inkább inspirálódnak Orbán Viktor rendszere által, semmint befolyásolni akarnák azt.
A szervezet a Twitteren írt erről.
A magyar miniszterelnök szerint a liberális demokrácia, a jogállam térdre kényszeríthető, csak a megfelelő eszközöket kell hozzá megtalálni. Amerikai elvtársainak tartott előadásában azonban volt néhány fontos dolog, amiről jobbnak látta nem beszélni.
Magyarország fürdik a tengerentúli konzervatívok figyelmében, egyfajta antiliberális Disneylanddé vált, miközben a miniszterelnök távozásra kényszerítette a CEU-t vagy éppen radikálisan visszaszorította a média sokszínűségét. Lapszemle.
A XX. századi fasizmust is felidézi az amerikai Konzervatív Politikai Akció Konferencia (CPAC) budapesti gyűlésének apropójából írt elemzésében James Whitman, a Yale Egyetem összehasonló és nemzetközi joggal foglalkozó professzora.
A fideszes házelnök a Magyarországon tartott konzervatív dzsemborin szólalt fel, ahol arra kérte a résztvevőket, ne hagyják, hogy gyerekeikre és unokáikra egy siralmas világ várjon.
A volt elnök nem nagyon szokott külföldi politikusokat támogatni, de a magyar kormányfővel kivételt tett.
A miniszterelnök szerint fel kell készülnünk a 2024-es, sorsdöntő európai választásokra.
Az Orbánhoz hasonló megválasztott erős emberek belülről, fokozatosan üresítik ki a demokráciát. Sokan félnek attól, hogy az Egyesült Államok alvajáróként pont efelé tart, írja az amerikai lap.
Mike Waltz videóüzenetben jelentkezett be, de beszédében sem a liberálisokról, sem arról nem esett szó, hogy a kommunisták „nyugatról térnének vissza”.
Amerika és Magyarország még mindig azt hiszi, hogy tart a populista hullám, amely egykor Donald Trumpot, Jair Bolsonarót és a Brexitet a nyakunkra hozta a 2010-es évek közepén. Az Alapjogokért Központ szervezésében pedig érkezik egy rendezvény, amely tovább erősíti a magát konzervatívnak és polgárinak valló radikális jobboldalt abban a hitében, hogy a világ célja a törékeny fehér férfiakat elpusztítása.
Ben Ferguson amerikai rádiós beszélőfej is megtisztelte jelenlétével az Alapjogokért Központ konferenciájának nagyérdemű közönségét.
Kovács István szerint Brüsszel sorozatosan adott rossz válaszokat az Európai Uniót érő kihívásokra.
