A davosi Világgazdasági Fórumon Niall Ferguson történész a Die Weltnek adott interjúban beszélt az amerikai demokrácia lehetséges végéről, az ukrajnai orosz győzelem kilátásairól és Angela Merkel katasztrofális örökségéről.
Tajvan láthatja a kárát a kínai gazdasági és politikai problémáknak, írja a német lapban Alexander Görlach, a New York-i Egyetem demokráciaelmélet-tanára.
Miközben Németországban az AfD betiltására szólítanak fel, Geert Wilders még a holland muszlimoknak is szimpatikus. Hogy lehet, hogy a hollandok sokkal pragmatikusabbak a populistáikkal szemben?
Ukrajna egyesítette Európát, Gáza viszont alkalmas arra, hogy megossza, mondja a neves bolgár politikus a Die Weltnek adott interjúban, és ki is fejti ennek bővebb összefüggéseit és lehetséges következményeit.
Ami október 7-én lejátszódott, azt nem lehet összevetni a holokauszttal – mondja – hiszen utóbbi ezerszer súlyosabb volt. De azért vannak hasonlóságok a tragédiákban, mondja Jichák Hercog a konzervatív Die Weltnek adott interjúban.
Mathias Döpfner, az EU egyik legnagyobb médiavállalata, a jobboldali Axel Springer Kiadó vezérigazgatója szerint Németország lefelé tart, gazdaságilag és egyébként is. Ám ahelyett, hogy a nemzet nekifeszülne a szélsőjobb által meglovagolt problémák rendezésének, inkább bagatellizálja azokat. Így nem csoda, hogy felfelé tart a szélsőjobb.
Ukrajna jelenleg két vonalon is kénytelen csatázni: egyrészt az agresszió ellen, másrészt pedig azért, hogy milyen ország legyen a háború után. Olyan, mint Magyarország és Lengyelország, vagyis nacionalista fundamentalista? Netán a globális kapitalizmus tényleges gyarmata? Esetleg valami más? A Die Weltben Žižek több más kérdést is felvet.
Nem tüntetni kell ellene, hanem későbbi erőszakos jogalkotása ellen felvértezni a közintézményeket – véli a szélsőjobboldali AfD-ről a Die Welt elemzője. A párt szerinte ugyanis orbáni mintát követ, annak a pusztítását pedig Magyarországon látni lehet.
Egyre több német elégedetlen, úgy érzik, hogy a hatalmi bürokrácia megveti, kioktatja, a margóra szorítja, lehetetlen helyzetbe hozza őket, írja a lap szemleírója.
A háború bizonytalanabbá teszi életünket, és beharangozza, hogy búcsút kell inteni a jelenlegi világrendnek, írja Alexander Vershbow a Die Weltben.
A katonai közgazdász szerint egyértelmű, hogy a tavaszra várt ukrán offenzíva fő csapásiránya a földrajzi viszonyok, illetve a hadi célok miatt a Fekete-tenger partvidéke lesz.
Az unió költségvetési biztosa, Johannes Hahn arról tájékoztatta a német szabad demokraták egyik EP-képviselőjét, Moritz Körnert, hogy – a korábbi brüsszeli bejelentésekkel ellentétben – Magyarországnak nem kell visszafizetnie az uniós támogatásokat azokra az időkre, amikor elvileg már életbe lépett a jogállami mechanizmus, de még nem alkalmazták, mivel vártak az Európai Bíróság döntésére a magyar–lengyel fellebbezés ügyében.
Brüsszelben úgy látják, hogy a magyar vezetés azért köti az ebet a karóhoz Finnország és Svédország NATO-csatlakozása ügyében, mert meg akarja kapni a befagyasztott milliárdokat, írja a német lap, mely Hegedűs Dániel külpolitikai szakértőt is megszólaltatja cikkében.
A német konzervatív lap politikai fő elemzője szerint a francia politikai elit kíméletlenül folytat vad csatát a nyugdíjreform ügyében, ám ezzel csak az országnak, és végső soron Európának árt, miközben a földrésznek hatalmas ellenfelei vannak, akik kihasználnak minden gyengeséget.
Nem arról van szó, hogy le kell válni a kínai gazdaságról, a szoros kapcsolatokból fakadó kockázatot kell csökkenteni, mert egy diktatórikus rezsimről van szó, mondja Reinhard Bütikofer a Die Weltnek adott interjúban.
A rendszerváltást követően rövid felvirágzás után elhalt a közép-európai gondolat, Európa az irányadó, amin a demokráciát, de még inkább a nyugati, transzatlanti életmódot értik. Lapszemle.
A lap brüsszeli tudósítója szerint a két éve elindult nemzetközi gazdasági folyamatok,és a háború hatásai mellett jelentős részben Orbán Viktor rossz gazdasági intézkedései ütnek vissza.
Varsó már azt is kilátásba helyezte, hogy szükség esetén nem vár a németek jóváhagyására, de a kétoldalú viszony napjainkban ettől függetlenül is meglehetősen zilált – írja a német lap szerzője, Hauke Friederichs.
Nyugaton jelenleg cseppet sem könnyű a helyzet, ám az autoriter rezsimek egyáltalán nincsenek fölényben a jogállammal szemben. Putyin kudarcot vallani látszik Ukrajnában, Kína pedig csak messziről nézve tűnik óriásnak, írja a német lap.
A német lap szerint az orosz elnök mindenképp beszorult Szkülla és Kharübdisz közé, azaz a helyzete rendkívül bonyolult, nehéz pozícióba manőverezte magát.
