Furcsa ügy került az EU luxemburgi központú bírósága elé, amelynek felperese egy magyar internetes kiadó, az alperes pedig egy világcég, a Google. A történet mögött az unió új digitális irányelveinek és AI-szabályozásának tesztje húzódik meg, de az is érdekes, ezt miért pont egy magyar üggyel próbálják.
Decentralizáció, blokklánc, token, kriptovaluta, azaz Web3. A felhasználók a 2017-ben napvilágot látott, az Ethereum kriptovaluta technológiáján alapuló NFT-t, egyedivé tett digitális objektumokat vásárolhatnak. A megoldás felkeltette Barabási-Albert-László világhírű hálózatkutató érdeklődését is, akinek azonban az is fontos, hogy a virtuális tér kapcsolódjon hagyományos művészeti rendszerekhez.
Először fordult elő, hogy aukciósház bocsátott árverésre digitális műalkotást, vagyis egy NFT-t. Az aukció minden szempontból rekordot hozott.
