Ritkán van alkalma az EUrologus sok szürke brüsszeli öltönyt látott szerzőjének Kozsóról és balatoni delfinekről írnia, most azonban, az Európai Bíróságon zajló per épp erre ad apropót. Luxembourgban olyan ügy tárgyalása zajlott az Európai Unió Bírósága előtt, amely első pillantásra inkább egy magyar bulvárlapba illene, mintsem az európai digitális jog jövőjét formáló precedensek közé. A Like Company és a Google Ireland közötti per alapját ugyanis egy alacsony forgalmú hírgenerátor-oldalon 2023 júliusában megjelent magyar sajtócikk adja, amely arról számolt be, hogy az énekes-zeneszerző Kozsó továbbra sem tett le arról a tervéről, hogy delfineket telepítsen a Balatonhoz.
A bíróság nagy tárgyalóterme szinte teljesen megtelt az ügy tárgyalásakor: bürokraták, szerzői jogi szakértők, lobbisták és technológiai cégek képviselői figyelték a meghallgatást. Épp csak a sajtó képviselői hiányoztak a tárgyalóteremből, pedig a tét hatalmas: az Európai Unió Bíróságának most először kell érdemben szembenéznie azzal, hogy a generatív mesterséges intelligencia nagy nyelvi modelljeinek betanítása és a chatbotok által generált válaszok miként illeszkednek az uniós szerzői jogi rezsimbe.
Az alapügy Magyarországon, egy chatbot válaszából indult. A Budapest Környéki Törvényszékhez nyújtott be keresetet a Balatonkornyeke.hu oldal kiadója, a Like Company. A kereset szerint egy felhasználó arra kérte a Google Gemini chatbotját, hogy készítsen összefoglalót a cikkről, amely Kozsó balatoni delfintelepítési tervéről szólt.
A chatbot válasza több bekezdésben ismertette a projektet, turisztikai hatásokat és kritikákat is említve. A magyar bírósági végzésben az szerepel, hogy a válasz „olyan információkat is tartalmaz, amely nem a felperesi jogvédett sajtókiadványból származik” – szép magyarul mondva, hallucinált részeket is neki tulajdonított.
A bíróság ezért az Európai Unió Bíróságához fordult, hogy tisztázza:
az AI-modellek betanítása, illetve a chatbot által generált válaszok sérthetik-e az uniós szerzői jogi szabályokat?
Szigeti Tamás, a Wiggin LLP – a szellemi alkotások és a kreatív ipar területén az egyik legnagyobb nemzetközi ügyvédi iroda – jogásza az EUrologus kérdésére így összegezte a per tétjét: az ügynek a kusza tényalapokon jóval túlmutató jelentősége is lehet az uniós jog alkalmazása tekintetében: kiderülhet, hogy az uniós szerzői jogi jogvédelemnek érvényt lehet-e szerezni nem európai AI-cégekkel szemben.
