Márciusban a kormányzati kommunikációba is bekerült a diszkontok és a hagyományos kereskedelmi láncok háborúja – de vajon a hvg.hu listáján melyik számít olcsóbbnak? Ez a húsvéti bevásárlókosár.
Ha ügyesek vagyunk, még ki tudjuk hozni a négyfős, négyfogásos vasárnapi ebédünket 7000 forintból, de ehhez már valóban szemfülesnek kell lennünk: hiába ugyanis az árstop, néha már a fixált árú termékkörökben is előbb vesszük észre a polcon a drágább változatot.
Vannak ugyan olcsóbb termékek, de milyen az összkép? És ha a fizetésekkel vetjük össze?
Az autógyártókat tárt karokkal fogadja a kormány, a szolgáltatóipari multicégek azonban már nem ilyen szerencsések. Az elmúlt nyolc évben a legváltozatosabb különadók és intézkedések nevét tanulhattuk meg, amelyek leginkább egy dolgot céloztak: ha már nem erősítik a magyar cégeket, legalább gyengítsék a multikat.
Nem segítenek a jó kormányzati kapcsolatok, a vásárlók egyre inkább elpártolnak a CBA-tól, a kisboltok helyett pedig inkább a diszkontokat választják – derül ki a cégek éves beszámolóiból.
A diszkont üzletek üzleti sikere az idei évben tovább folytatódik, részben az elhúzódó válság hatására - közölte a GfK Hungária. A piackutató legújabb tanulmányából azonban kiderül, hogy nem minden kategóriában kínálja a legalacsonyabb árakat ez a kiskereskedelmi csatorna.
A világ legnagyobb kiskereskedelmi cégei között éles a verseny.
Lényegesen megnőtt az akciók, illetve a promóciók szerepe 2009 óta, az összes megkérdezett 58 százaléka tájékozódik postai úton érkező szórólapokból, és azok közül, akik így érkező akciós újságot kapnak, minden negyedik személy ez alapján vásárol - derül ki a GfK Hungária Shopping Monitor 2011 legfrissebb eredményeiből.
