Az én hetem című sorozatunkban négy író egymást váltva ír öt kulcsszót felhasználva arról, miként élte meg az elmúlt hetet. Lackfi Jánosnak most ez a készlet jutott: pitbull, írástudó, országvesztő, kataklizma, nyílthelyi.
A Bródy Sándor utcában működő, néhány négyzetméteres Doxa olyan művészeti csomóponttá vált az elmúlt három évben, ahol hallgatói projektek születnek, német–magyar együttműködések indulnak, és olyan médiumok kapnak helyet, amelyek az alapító Mucsi Emese másik munkahelye, a Capa Központ fotócentrikus közegén kívül mutatkozhatnak be. A magyar képzőművészeti színtér legbefolyásosabb szereplőit számba vevő erősorrendben jelenleg a 42. helyen álló fiatal kurátor szerint a személyesből akkor lesz valódi érték, ha közérdekű jelentést hordoz. A Doxa így lett egyszerre otthon, műhely, intézmény és közösségi labor – ahol még a padlófestés is kurátori gesztussá válik.
A DOXA című lap közlése szerint az újságírói egy olyan videó miatt kerültek a hatóságok látókörébe, amelyben illegálisnak nevezték az Alekszej Navalnijt támogató diákok elbocsátását az egyetemekről.
