„Hogy hogyan lát Paul Gauguin? Jobban és többet akárkinél. Színt, új, sok színt és vonalat, élesen, együtt. És nagyszerűen összefoglalva” – sommázta a festő zsenialitását Ady Endre, miután látta a képeit Párizsban. S hogy a hatás mennyire eleven, megmutatja a Szépművészeti Múzeum grandiózus Gauguin-tárlata.
A halálról és a gyászról ritkán beszélünk könnyen, pedig mindkettő az élet természetes része. A Budapest Galéria november 22-éig látogatható csoportos kiállítása művészeti és kulturális nézőpontokon keresztül közelít a veszteséghez, a búcsúhoz és az emlékezéshez. Gadó Flóra kurátori válogatása személyes tapasztalataink újragondolására ösztönöz, miközben felszabadító élményt kínál: a gyászról és a halálról úgy is lehet gondolkodni, hogy közben közelebb kerülünk az élethez.
Az Esterházy Irodalmi Díj átadója, Tandori Dezső ismerős és ismeretlen popkulturális műfordításai, érzelmeket és történelmi tapasztalatokat hordozni képes megtört vonal. Ez a HVG kulturális ajánlója.
Egy tinderes film, amely parodizálja az elmúlt évtized magyar politikájának morális dogmáit. Eleven portré a nőről, aki Magda Goebbels lett, és a meleg férfiról, aki szerette. Egy szomorú és vicces díjnyertes regény. A világ egyik legelismertebb színházi rendezőjének első nagyjátékfilmje. Ez a HVG kulturális ajánlója.
A józsefvárosi tűzfalaktól A cigány művész szorongásán át a roma etnofuturizmusig Oláh Norbert számára a művészet egyszerre személyes tapasztalat, társadalmi reflexió és aktivizmus. Új kiállítása szeptember 25-éig látható a budapesti Apolló Galériában.
A Szentszék idei velencei programja – egy rejtett karmelita kert hanginstallációival és a Santa Maria Ausiliatrice Bingeni Szent Hildegard munkásságához kapcsolódó „archívumával” – a figyelmet állítja középpontba, és egészen más tempót diktál, mint a Biennálé harsányabb helyszínei. A The Ear is the Eye of the Soul többek közt Brian Eno, Patti Smith, FKA twigs és Alexander Kluge műveivel keres kortárs nyelvet a XII. századi misztikus örökségéhez.
Másodszor válogatta össze Dr. Csendrői Szabi fanyar, mókásan szomorú életbölcsességeit Szendrői Csaba, az Elefánt együttes frontembere. Kovalik Balázs megrendezte a gyenge király és a népakarat nyomán a helyére került igazi gyökér tanmeséjét. A magyar geometrikus absztrakció története a Lantos Ferenc és Fajó János munkásságát bemutató tárlaton. Ez a HVG kulturális ajánlója.
A közösségi média cápái testközelből, a Facebook felsővezetői köréből. Film szeretni való, idegesítő, egymás és önmaguk agyára menő fiatalokról. A mindennapok költészete képekben. Ez a HVG kulturális ajánlója.
Dürer, Kondor Béla és Georg Baselitz ritkán kerülnek egy mondatba, a Szépművészeti Múzeum grafikai kiállítóterében mégis természetesnek hathat a találkozásuk. Az Apokalipszis című, szeptember 13-ig megtekinthető kamaratárlat ötszáz év művészetén keresztül mutatja meg, hogyan változnak a világvége képei, miközben a fő kérdések ugyanazok maradnak.
A magyar űrtörténet nem Farkas Bertalannal kezdődött, és nem is vele ért véget. A Budapesti Történeti Múzeum kiállítása bemutatja, hogyan vált 1957-től a világűr egyszerre politikai eszközzé, tudományos teljesítménnyé és tömegkulturális jelenséggé a Kádár-korszakban.
Thalész szerint az őselv a víz: minden víz, és minden vízből lesz – utal Arisztotelész Metafizikájában az első filozófusra, aki nem mitikus ősökkel, hanem egy anyag megjelenésével magyarázta a világ eredetét. Ma a kortárs képzőművészet és a kritikai elmélet is határozottan a folyékony ősanyag felé fordul: napjainkra a thalészi kozmológia radikális, poszthumanista sőt feminista irányt vett. A kortárs diskurzusban hidrofeminizmus néven ismertté vált vízbázisú elmélet a folyadékok közösségére, az áramlásra és a bolygó szintű materiális összetartozásra helyezi a hangsúlyt – ami egyre határozottabb aktualitást nyer a várhatóan extrém aszályhelyzetet hozó idei nyár elején.
Neve hosszú ideje része a magyar vizuális emlékezetnek. Victor Vasarely jóval több volt képzőművésznél: az építészet, a korszak technológiai változásai éppúgy foglalkoztatták. Születésének 120. évfordulóját országos programsorozat kíséri.
A cenzúra vörös határvonalai, a halálos mérgű japán hal elkészítésének titkai, rendhagyó szavakba öltött istenes versek, piros nyakkendős pajtások a daliás időkből és akinek négyszer változott az eredetileg jugoszláv állampolgársága – a június 11–14. közötti 97. Ünnepi Könyvhét kínálatából válogattunk.
A hazai neoavantgárd aranykora, mikor a művészet még tétre menő, húsba vágó játék volt. Mit érez egy művész, akinek kicsúszik a kezéből élete fő műve? Különleges filmekre és kiállításra hívjuk fel a figyelmet.
Hiába álmodott a biennálé tavaly elhunyt kurátora spirituális gyógyulásról, lemondott zsűri, Pussy Riot-akciók, bojkottfelhívások jelzik, hogy a művészeti elit elefántcsonttornya politikai küzdőtérré vált. Mindeközben a magyar pavilon csendben lélegzik.
Csak férfiak játsszák, de beigazolódik a keresd a nőt! mondás igazsága Yasmina Reza Művészet című darabjában. Vashegyi György újabb Magyarországon sosem látott-hallott zeneművet mutat be. A Műcsarnokban láthatók Urbán Ádám különleges fotói a vácrátóti botanikus kertből, a 90 éves Klimó Károly tanítványaival közösen állít ki a Képzőművészeti Egyetemen. A HVG kulturális ajánlója.
A Blinken OSA Archivum Centrális Galériájában március 8-ig látható Nézőpontváltás: Ha a berlini szél fújja a zászlómat… című kiállítás a hidegháború kulturális diplomáciáját idézi fel. Egyúttal azt a törékeny állapotot vizsgálja, amelyben a művészi autonómia és a geopolitikai realitás találkozott, megteremtve egy ideiglenesen birtokolható szabadság lehetőségét. A tárlat középpontjában a Művészek Berlinben Program, azaz a DAAD Berliner Künstlerprogramm (BKP) áll – egy nyugat-berlini ösztöndíj, amely a vasfüggöny korszakában különleges kijáratot jelentett Kelet-Európa felől a nemzetközi művészeti térbe.
A mozgás és az észlelés analízise határozta meg Maurer Dóra képzőművész életművét. A szemléletét, a szabályalkotás és szabály-felülvizsgálat dialektikáját adta át tanítványainak.
Az Összekapcsolt terek 2. című kiállításon látható munkák egyszerre kétdimenziós festmények és háromdimenziós térélmények.
Sebekkel, törésekkel és javításokkal dolgozik a Ludwig Múzeum Finom illesztések – Golden Repair című kiállítása. A tárlat a gondoskodás fogalmát társadalmi, politikai és ökológiai léptékbe emeli: a japán kincugi – „aranyjavítás”– metaforáján keresztül a gyarmatosítás, a belső kolonializáció, a transzgenerációs traumák és a közösségi cselekvés kérdéseit kapcsolja össze. A projekt nem lezárt állítás, hanem nyitott folyamat: múzeumi önkritika, aktivista művészet és részvételi gyakorlat találkozása egy olyan korban, amikor a javítás már nem technika, hanem erkölcsi és kollektív döntés. Popovics Viktória és Dabi-Farkas Rita kurátorokkal beszélgettünk.
