Vannak egyedülállók, vannak a szülőkkel élő felnőtt „gyerekek”, de nagynénik vagy nagybácsik is, akik úgy részei a családi rendszernek, hogy saját társuk vagy gyerekük nincsen. És jócskán vannak olyanok is, akiket szingliként definiálunk, holott társas kapcsolatban élnek, csakhogy társuknak nem embert, hanem például kutyát vagy macskát választanak.
Bár a magyarok erősen családcentrikusak, a többgenerációs háztartások népszerűségi indexe meglehetősen alacsony. Nem véletlen, mert az együttélés e formája az előnyei mellett súlyos konfliktusok színtere is lehet. Hogyan csináljuk jól?
Valentin-nap alkalmából nemcsak a szerelmet, de az elköteleződést is ünnepelhetjük: a házasodási kedv az utóbbi években új lendületet vett Magyarországon, és még a koronavírus-járvány sem állhatta útját a szertartásoknak.
Mindenki életében legalább egyszer helyet követel magának a töprengés a létezés értelméről. Az ilyen nagy kaliberű kérdés azonban nemcsak önmagunk meghatározásában játszik fontos szerepet, de érinti a velünk együtt élőket, a hozzánk legközelebb álló társunkat, párunkat.
Az omikron nevű vírusváltozat hozhatja el azt a szakértők által többször is szóba hozott forgatókönyvet, amely szerint a koronavírus előbb-utóbb szezonális betegséggé válik. Az idevezető út azonban hosszú.
Ha az életben meghozott döntési dilemmáinkat fontosság szempontjából kellene rangsorolni, a csúcson természetesen ott áll az „elköteleződjek-e valaki mellett?”. Igen válasz esetén jön a „jó, de ki legyen az?” problematikája, ami után már tényleg csak a „mikor” kérdése marad hátra. Csak?!
„Ha találkozol egy medvével, csak kezdj hátrálni, nem lesz baj!” – vallja egy helyi vadász.
A kolibrik ugyanis féltve őrzik területüket, sőt, gyakran keverednek harcba egymással. Ez a videó egy egészen különleges pillanatot kapott el.
Egy angol felmérésből kiderült, a párok egyre többet várnak arra, hogy egybe keljenek. Legtöbbjük úgy véli, a házasság olyan dolog, melyet meg szeretnének lépni, nyomás nélkül.
Mi történik, ha valaki úgy dönt, hogy az ő háziállata egy bagoly lesz? És ha van még hozzá egy csomó macskája is? Magyarországon van egy nő, aki mindezt bevállata, és úgy érzi, minden tökéletesen működik. A hvg.hu videós stábja elment hozzá megnézni, valóban lehet-e ez a boldogság egyik formája. Annyit elmondunk előre: Sophie, a bagoly nagyon jó fej, és már-már macskának érzi magát.
A magyar huszonévesek több mint fele a szüleivel él. Hogyan látják magukat, és hogyan látja őket a társadalom? Mi igaz a felelőtlen, hedonista egyetemistákról és elkényeztetett „mamahotel"-lakókról szóló sztereotípiákból? Mikortól beszélhetünk „túlzott” otthon maradásról? Ha elolvasta, töltse ki kérdőívünket!
A rendszerváltás után mind a magyar jobboldal, mind a baloldal megkésve kezdett szembenézni elődjei 20. századi felelősségével. Nincs közös nemzeti veszteségtudat, Trianon, illetve a vészkorszak ma is gyakran versengő szenvedéstörténetekként, ideológiaképző erőként jelenik meg az egyes politikai pólusokon, amiben szerepet játszik a rendszerváltás utáni időszak polarizálódása.
Egyre később veszik rá magukat a házasságra az olaszok, és az esküvő helyett egyre többen az együttélést választják az Istat olasz statisztikai hivatal felmérése szerint.
Ahogy várható volt, Babarczy Eszter Ott voltam a temetésen c. cikke heves vitát váltott ki olvasóink körében. Jóllehet, nem szoktuk közölni a névtelen, illetve csupán szignóval ellátott leveleket, ezúttal "-effi –" írásával kivételt teszünk. Babarczy Eszter erre a levélre és egyéb, cikkét érintő bírálatokra válaszol.
