A magyarországi energiaárak leginkább az energiaszolgáltatókon és a világpiaci hatásokon múlnak a cégvezetők szerint, míg a harmadik legerősebb befolyásoló tényezőnek a kormányt tartják - erre a következtetésre jutott a Policy Agenda és az Ipsos felmérésének szerdán nyilvánosságra hozott eredményéből.
Szanyi Tibor MSZP-s országgyűlési képviselő szerint a kormány jó lendülettel hozta azt a vállalást, amire a tavaly tavaszi választásokon az emberek elsöprő fölénnyel szavaztak, mégpedig azt, hogy a lehető leghamarabb minimum 10, de inkább 15 százalékos energia-áremeléseket szeretnének.
Október 6-án tárgyal a kormány a gáz- és áramtörvény módosításáról; szeptemberben megegyeznek az új árképzési rendszerről - nyilatkozta Horváth Péter, a Magyar Energia Hivatal elnöke a Magyar Nemzet hétfői számában.
Ágazati elővizsgálatot fontolgat a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) arról, hogy miért magas az energia kiskereskedelmi árrése - mondta el Polony Gergely, a GVH energetikai piaci szabályozással foglalkozó munkatársa kedden.
Ismét hatósági ára lesz a lakossági és kisfogyasztói energiának akkor, ha a parlament jóváhagyja azt a két törvénymódosító javaslatot, amelyeket Rogán Antal Fideszes képviselő nyújtott be szerdán az országgyűlésnek.
A magyarok legnagyobb gondja a munkahelyek biztonsága, majd sorrendben a gyerekek taníttatása és boldogulása, valamint az energiaárak növekedése. Többek között ezt állapítja meg a Nielsen piackutató vállalat 54 országban, köztük Magyarországon is végzett felmérése.
Elfogadta az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén azt a jogszabálycsomagot, amelynek köszönhetően további liberalizálással fokozódhat a verseny az európai uniós energiapiacon.
