A kormány nagy nehezen odaadja Budapestnek a tömegközlekedés működtetésére járó milliárdokat. A pénz a túléléshez elég, de hosszabb távon csak sebtapasz egy lüktető artériás vérzésen.
Egy biztos: idővel mindenki megérzi az energiaárrobbanást. Aki csak teheti, hatóság áras körbe menekül, de ezzel csak az állam terhei nőnek. Azok a gazdasági szereplők, akik nem ugorhatnak be a rezsiernyő alá, abban reménykedhetnek, hogy valahogy kihúzzák korábbi nyereségtartalékukból a drága időszakot. Még az sem kizárt, hogy közülük is lesz, akinek segít majd az állam. A többség arra számít, hogy mindenképp magasabb árszinten stabilizálódnak az energiaárak, amit végül kénytelenek lesznek beépíteni termékeik árába. Ez pedig megint hozzáadódik az inflációhoz.
Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón jelentette be, hogy ők is beléphetnek az egyetemes szolgáltató körbe.
Orbán Viktor maga cáfolta meg, hogy éppen ő lenne az, aki megvédi a rászorulókat az éghajlatváltozás árától. Energiapolitikája élesen szemben áll az uniós célokkal és a szakértői tanácsokkal, az energiaszegénység megszüntetése is csak propagandaszólam, nálunk a rászorulók fizetik az átállást a megújuló energia felhasználására.
Az Európai Unió jelenlegi gázhiánya azzal magyarázható, hogy a tagállamok többsége áttért a piaci beszerzésre, és így lemondott a hosszú távú földgázegyezmények biztonságáról – fejtegeti Herman Gref, aki jelenleg a Szberbank elnöke, de korábban Oroszország gazdasági minisztere volt.
Az önkormányzatokra nem vonatkozik a rezsicsökkentés.
Az energiaárak elszabadulása ismét alkalmat szolgáltat arra, hogy a kormányfő a rezsicsökkentéssel kampányoljon, miközben kézzel-lábbal tiltakozik az EU klímavédelmi tervei ellen.
Záporoznak a hírek az energia- és alapanyagárak 50-60 százalékos emelkedéséről, a papírtól kezdve az építőanyagokig szinte mindent érintve, és még így is áruhiányt vizionálnak karácsonyra. Orbán Viktornak keményen kell lapátolnia, hogy a választások előtt ne billenjen ki a nemzet megmentőjének szerepéből.
Befagyasztották a gáz és a villamos energia árát, csökkentették mindkettő áfáját és még energiaár-kompenzációt is bevezettek Romániában, hogy a lakosság kevéssé érezze meg az energiaárak drasztikus emelkedését.
Az energiapiaci válság megmutatkozik a dísznövények, cserjék, fák árában is.
Félrevezető számokkal érvelt péntek reggeli interjújában Orbán Viktor a szabályozott rezsiárak mellett, az pedig, hogy enélkül éves szinten 380-400 ezer forinttal kevesebbet fizetnének a magyar családok a rezsiért, nyilvánvaló túlzásnak tűnik. Nemcsak azért, mert volt, amikor a piaci ár alacsonyabb volt a rezsicsökkentett hazai áraknál, de azért is, mert a gyakran a szolgáltatókra terhelt rezsicsökkentés veszteségeit máshonnan, más adókkal kell pótolni. Az elmúlt időszak jelentős gázáremelkedése viszont még bekavarhat.
7 év óta először emelkedett 80 dollár fölé egy hordó olaj ára az USA-ban, és a tendencia tartósnak ígérkezik.
A kormányfő szerint a fő felelősség Frans Timmermanst, az Európai Bizottság e témáért felelős alelnökét terheli, mert "rossz számításokat végzett, és az EU lakossága most extra árat fizet".
Több mint másfélszeresére nőtt egy év alatt a nyersolaj ára a nemzetközi piacon, a földgáz esetében még drámaibb a drágulás. Egy hideg tél tovább ronthatja a helyzetet – figyelmeztetnek szakértők.
Az eurózónában 7-8 százalékkal estek az energiaárak, nálunk az árak befagyasztása miatt nincs csökkenés.
Rezsicsökkentés ide vagy oda: annyira olcsó már a gáz, hogy sokat keres rajta a kormány.
A testület nem teljes mértékben fogadta el a brüsszeli kifogásokat a magyar díjalkotás rendszerével kapcsolatban.
Magyarországon nagyon olcsó a lakossági energia, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a „politikai stabilitás” bánná, ha nagyot drágulna.
Egyesült a nemzeti közműholding áram- és gázszolgáltató cége, így csúcsra érhet a rezsicsökkentés. Csakhogy ebből nem annyira a lakosság profitál, inkább az állam.
