Drasztikusan csökkent a zöldségek és a gyümölcsök tápanyagtartalma, meghatározták, mennyit kellene enni belőlük
Hatalmas árat fizetünk azért, hogy elegendő élelmiszer legyen.
#evés
Az öregedéssel az ízek is halványulhatnak – és ennek nagyobb ára lehet, mint gondolnánk
Az öregedés nemcsak abban változtat meg bennünket, amit a tükörben látunk. Az érzékszerveink működése is átalakulhat, köztük az ízérzékelésünk is – és ennek meglepően messzire vezető következményei lehetnek. Megnéztük, mi változik az évek múlásával, és miért érdemes erre jobban figyelni idősebb korban. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.
A fogyókúrás injekciók mögött: mit érdemes tudni a GLP-1-gyógyszerekről? – Kösz, jól
Néhány év alatt a fogyókúrás injekciók az elhízás kezelésének egyik legtöbbet emlegetett eszközévé váltak. Miközben egyre többen használják őket, továbbra is sok a kérdés a hatásukról, a mellékhatásaikról és arról, kinek jelentenek valódi segítséget. A Kösz, jól! legújabb adásában dr. Halmos Amrita szülész-nőgyógyász, endokrinológus szakorvossal beszélgettünk arról, hogyan működnek ezek a gyógyszerek, miért nem csupán akaraterő kérdése a fogyás, és milyen helyük van az elhízás komplex kezelésében.
Lukács Liza: Nem minden evési problémát old meg egy jobb étrend
Az evéshez fűződő kapcsolatunk jóval korábban kezd kialakulni annál, mint hogy először fogyókúrázni kezdenénk. Gyerekkori minták, a családi légkör, a saját testi jelzéseinkhez való viszony és a társadalmi elvárások egyaránt alakíthatják, hogyan eszünk felnőttként. Lukács Liza szakpszichológussal arról beszélgettünk, mikor válik az étel érzelemszabályozó eszközzé, miért nem elég sokszor pusztán diétázni, és hogyan lehet újratanulni figyelni az éhségre és a jóllakottságra.
A gombákban van egy különleges vegyület, amelyet egyre többet kutatnak az öregedés kapcsán
A gombák ritkán kerülnek egy mondatba az egészséges öregedéssel, pedig több szempontból is különleges élelmiszerek. Olyan rostokat, mikrotápanyagokat és bioaktív vegyületeket tartalmaznak, amelyek közül néhányat egyre intenzívebben vizsgálnak az életkorral összefüggő folyamatokban. A laskagomba, a shiitake és a vargánya különösen érdekes lehet ebből a szempontból, de a csiperkét sem kell lebecsülni. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.
A lecsó példája: ezért indul hátrányból a demencia elleni harcban, aki magyar konyhán nevelkedett
Hogyan táplálkozzunk, hogy megelőzzük a kognitív hanyatlást? – erről beszélgettünk Fekete Mónika kutatóorvossal, annak a kutatásnak a vezetőjével, amely a polifenolok szerepét vizsgálta az agy egészséges öregedésében. Hogyan hatnak a bélrendszer mikroszkopikus lakói az agyra? Mire jók a polifenolok, és mennyit segítenek a táplálékkiegészítők? Milyen életmódot javasol a szakértő?
Ujhelyi Nelli: A 46 kilogrammos fogyásomnál bevált egy egyszerű kapaszkodó
„Az egészséges választásnak nem kellene állandó akaraterőpróbának lennie” – vallja Dr. Ujhelyi Nelli kulturális antropológus, longevity- és táplálkozáskultúra-kutató, aki azt vizsgálja, hogyan formálják az egészséges élet esélyeit a családi mintáink, valamint a társadalmi, gazdasági és kulturális környezetünk. Hogyan lehet a hosszú egészséges élet gyakorlatát magyar viszonyok között megvalósítani? Mi hozta el a szemléletváltást a szakértő életében? Interjú.
Akár két kilóval is többet mutathat a mérleg egy sós vacsora után – honnan tudhatjuk, hogy túl sok sót fogyasztunk?
A magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek kockázata miatt a szakmai ajánlások következetesen a só csökkentésére biztatnak, közben egyre több kutatás vizsgálja azt is, mi történik, ha valaki túlzottan visszafogja a nátriumbevitelét. Dr. Csanaky Lilla táplálkozástudományi szakértővel beszélgettünk arról, mekkora az ideális mennyiség, és hogyan lehet ügyesebben elkerülni a sót.
A rendrakás, a főzés és az evésidő statisztikája is mutatja, mekkorát változott Magyarország
Több fiatal pakol a szobájában, mint negyven éve, egyre több idős dolgozik, húszból egy magyar csak mellékesen tud időt szánni az evésre. Az elmagányosodás pedig egyre nagyobb veszély. A KSH időmérlegének részletei között találtunk több érdekességet, amely sokat elmond arról, hogyan változott meg a magyarok élete.
Nemcsak az számít, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy mikor: ugyanaz az étel máshogy hathat ránk reggel és este
Lehet, hogy ugyanaz a reggeli, ebéd vagy vacsora nem ugyanazt váltja ki a szervezetünkből attól függően, mikor esszük meg. Az inzulinérzékenység, a glükóztolerancia és a biológiai óránk működése ugyanis a nap során változik. Ez pedig azt is befolyásolhatja, hogyan érdemes időzíteni az étkezéseinket – különösen akkor, ha időszakos böjtöt követünk, fogyni szeretnénk, vagy egyszerűen szeretnénk jobban együttműködni a saját ritmusunkkal. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.
A 20. század előtt nem volt olyan, hogy válogatós gyerek – mit tehetünk, hogy a kicsi örömmel kóstolgassa az egészséges ételeket is?
Egyre több a válogatós gyerek, és ezért az élelmiszeripar és a szülők egyaránt felelősek – állítja egy amerikai történész. Sok más oka is lehet annak, ha egy gyerek nem eszik meg bizonyos ételeket, de ennek következetességgel és játékos kísérletezgetéssel elejét is lehet venni – árnyalja a képet a HVG által megkérdezett táplálkozási tanácsadó. Miben tud segíteni a megosztott felelősség modellje? Mikor van nyitva az ízablak? És miért ne adjunk idő előtt olajbogyót a gyereknek?
Nincs brokkoli a barlangrajzokon, de az ősemberek nem csak húst ettek
Az őskori étrend nem volt olyan egyoldalú, mint ahogy azt ma sokan elképzelik: a növényeknek is fontos szerepük volt benne. Csakhogy míg az állati csontok és a kőeszközök évezredeken át fennmaradhatnak, a növényi maradványok gyorsan lebomlanak, ezért is nehezebb rálelni a nyomaikra.
A rossz alvás az evésbe van kódolva – így tartja ébren a bélrendszer kémiai úton az agyat
Nagyban befolyásolja a táplálkozás az alvászavar és a migrén kialakulását – mondja Schwab Richárd gasztroenterológus. Miért társulhat a rossz alvás mellé a reggeli fejfájás? Milyen szerepe van mindebben a hisztaminnak, és mi a megoldás?
Nem minden rossz alvás alvászavar – de vannak jelek, amiket érdemes komolyan venni
Van, aki nyolc órát tölt ágyban, mégis úgy ébred, mintha alig aludt volna. Más egész éjjel horkol, de fogalma sincs róla, vagy egyszerűen hozzászokik ahhoz, hogy napközben fáradt, ingerlékeny és nehezebben koncentrál. Várdi Katalin szomnológussal arról beszélgettünk, honnan lehet felismerni, amikor már nem egyszerűen egy rossz éjszakáról van szó – és mit tud ma kezdeni ezzel az alvásmedicina.
Jön a Human Talks: Egy nap azokról a kérdésekről, amelyek mindannyiunkat érintenek
Hogyan lehet eligazodni az egészségünkről szóló, sokszor egymásnak is ellentmondó tanácsok között? Mit tudunk már biztosan a hosszabb, egészségesebb életről, és hol tart még csak a tudomány a kérdéseknél? November 19-én a Human Talks konferencián többek között a változókorról, az obezitás és a longevity kapcsolatáról, valamint az élet első éveinek mikrobiomra gyakorolt hatásáról is szó lesz.
Kevesebb vitamin van a mai zöldségekben és gyümölcsökben – lehet, hogy már nem elég ugyanannyit ennünk belőlük?
A boltok polcain ma szebb, nagyobb és egész évben elérhető zöldségek és gyümölcsök sorakoznak, mégsem biztos, hogy beltartalmuk ugyanaz, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Egyre több vizsgálat utal arra, hogy bizonyos vitaminokból és ásványi anyagokból kevesebb lehet bennük – és ha a tendencia folytatódik, annak jóval nagyobb jelentősége lehet annál, mint hogy hány milligramm C-vitamin van egy citromban.
Szellentésszámláló alsóneművel vizsgálják a kutatók az emésztési problémákat
A szellentések nyomába eredt egy tudományos projekt, amelynek célja, hogy kiderítse, hogyan függ össze az étrend, a bélmikrobiom és a gázképződés.
A cukor több mint ötven néven bújhat el az élelmiszerekben – mivel visszük be a legtöbbet anélkül, hogy észrevennénk?
Sokkal több cukrot veszünk magunkhoz a hétköznapokban, mint gondolnánk, köszönhetően a gyártók trükközésének és a hiányos ismereteinknek. Ebből a szempontból a méz és egyes alkoholok is becsapósak. Mitől más a természetes és a hozzáadott cukor? Miért fontos a glikémiás index?
Nem biztos, hogy akkor kell kávét inni, amikor a legjobban kívánjuk
Kevés dologhoz ragaszkodunk annyira a mindennapokban, mint a kávéhoz. Van, aki nélküle el sem tudja kezdeni a napot, van, aki munka közben méri vele az időt, és van, aki este is gond nélkül megissza, mert úgy érzi, rá már nem hat. A koffein azonban nem mindenkiben ugyanúgy dolgozik, és nem biztos, hogy azt adja, amit várunk tőle.
Miért eszünk többet a kelleténél, és miért zavar mások sikere? Evolúciós múltunk adja meg a választ
Túl sokat eszünk, mások sikeréhez mérjük magunkat, nehezen viseljük, ha valaki többet halmoz fel nálunk – ezekre könnyű erkölcsi hibaként nézni. Bereczkei Tamás pszichológus professzor szerint azonban több főbűn mögött evolúciós örökség is állhat: olyan késztetések, amelyek egykor a túlélést, a közösségi egyensúlyt vagy a státusz megszerzését szolgálták, a modern világban viszont könnyen ellenünk fordulnak.