#evés

A 20. század előtt nem volt olyan, hogy válogatós gyerek – mit tehetünk, hogy a kicsi örömmel kóstolgassa az egészséges ételeket is?

Egyre több a válogatós gyerek, és ezért az élelmiszeripar és a szülők egyaránt felelősek – állítja egy amerikai történész. Sok más oka is lehet annak, ha egy gyerek nem eszik meg bizonyos ételeket, de ennek következetességgel és játékos kísérletezgetéssel elejét is lehet venni – árnyalja a képet a HVG által megkérdezett táplálkozási tanácsadó. Miben tud segíteni a megosztott felelősség modellje? Mikor van nyitva az ízablak? És miért ne adjunk idő előtt olajbogyót a gyereknek?

Nincs brokkoli a barlangrajzokon, de az ősemberek nem csak húst ettek

Az őskori étrend nem volt olyan egyoldalú, mint ahogy azt ma sokan elképzelik: a növényeknek is fontos szerepük volt benne. Csakhogy míg az állati csontok és a kőeszközök évezredeken át fennmaradhatnak, a növényi maradványok gyorsan lebomlanak, ezért is nehezebb rálelni a nyomaikra.

A rossz alvás az evésbe van kódolva – így tartja ébren a bélrendszer kémiai úton az agyat

Nagyban befolyásolja a táplálkozás az alvászavar és a migrén kialakulását – mondja Schwab Richárd gasztroenterológus. Miért társulhat a rossz alvás mellé a reggeli fejfájás? Milyen szerepe van mindebben a hisztaminnak, és mi a megoldás?

Nem minden rossz alvás alvászavar – de vannak jelek, amiket érdemes komolyan venni

Van, aki nyolc órát tölt ágyban, mégis úgy ébred, mintha alig aludt volna. Más egész éjjel horkol, de fogalma sincs róla, vagy egyszerűen hozzászokik ahhoz, hogy napközben fáradt, ingerlékeny és nehezebben koncentrál. Várdi Katalin szomnológussal arról beszélgettünk, honnan lehet felismerni, amikor már nem egyszerűen egy rossz éjszakáról van szó – és mit tud ma kezdeni ezzel az alvásmedicina.

Jön a Human Talks: Egy nap azokról a kérdésekről, amelyek mindannyiunkat érintenek

Hogyan lehet eligazodni az egészségünkről szóló, sokszor egymásnak is ellentmondó tanácsok között? Mit tudunk már biztosan a hosszabb, egészségesebb életről, és hol tart még csak a tudomány a kérdéseknél? November 19-én a Human Talks konferencián többek között a változókorról, az obezitás és a longevity kapcsolatáról, valamint az élet első éveinek mikrobiomra gyakorolt hatásáról is szó lesz.

Kevesebb vitamin van a mai zöldségekben és gyümölcsökben – lehet, hogy már nem elég ugyanannyit ennünk belőlük?

A boltok polcain ma szebb, nagyobb és egész évben elérhető zöldségek és gyümölcsök sorakoznak, mégsem biztos, hogy beltartalmuk ugyanaz, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Egyre több vizsgálat utal arra, hogy bizonyos vitaminokból és ásványi anyagokból kevesebb lehet bennük – és ha a tendencia folytatódik, annak jóval nagyobb jelentősége lehet annál, mint hogy hány milligramm C-vitamin van egy citromban.

Szellentésszámláló alsóneművel vizsgálják a kutatók az emésztési problémákat

A szellentések nyomába eredt egy tudományos projekt, amelynek célja, hogy kiderítse, hogyan függ össze az étrend, a bélmikrobiom és a gázképződés.

A cukor több mint ötven néven bújhat el az élelmiszerekben – mivel visszük be a legtöbbet anélkül, hogy észrevennénk?

Sokkal több cukrot veszünk magunkhoz a hétköznapokban, mint gondolnánk, köszönhetően a gyártók trükközésének és a hiányos ismereteinknek. Ebből a szempontból a méz és egyes alkoholok is becsapósak. Mitől más a természetes és a hozzáadott cukor? Miért fontos a glikémiás index?

Nem biztos, hogy akkor kell kávét inni, amikor a legjobban kívánjuk

Kevés dologhoz ragaszkodunk annyira a mindennapokban, mint a kávéhoz. Van, aki nélküle el sem tudja kezdeni a napot, van, aki munka közben méri vele az időt, és van, aki este is gond nélkül megissza, mert úgy érzi, rá már nem hat. A koffein azonban nem mindenkiben ugyanúgy dolgozik, és nem biztos, hogy azt adja, amit várunk tőle.

Miért eszünk többet a kelleténél, és miért zavar mások sikere? Evolúciós múltunk adja meg a választ

Túl sokat eszünk, mások sikeréhez mérjük magunkat, nehezen viseljük, ha valaki többet halmoz fel nálunk – ezekre könnyű erkölcsi hibaként nézni. Bereczkei Tamás pszichológus professzor szerint azonban több főbűn mögött evolúciós örökség is állhat: olyan késztetések, amelyek egykor a túlélést, a közösségi egyensúlyt vagy a státusz megszerzését szolgálták, a modern világban viszont könnyen ellenünk fordulnak.

Amit életünk első két évében ettünk, az fél évszázaddal később is hathat az egészségünkre

A második világháború utáni időszak meglepő lehetőséget teremtett arra, hogy egy kutatócsoport megvizsgálja, a csecsemőkori cukorfogyasztás hogyan befolyásolhatja az egészséget az emberek élete során.

Miért tér vissza olyan könnyen a leadott súly? – dietetikussal beszélgettünk a nők fogyási nehézségeiről

Miért hízik meg egy nő gyakran könnyebben, és miért tér vissza a leadott súly szinte mindig? A válasz messze túlmutat az akaraterőn: a hormonális ciklus, a stresszhormon kortizol, a menopauza és az érzelmi evés együtt alakítja, hogyan viszonyulunk az ételhez. Kopjár Ildikó dietetikussal jártuk körül, miért olyan makacs a jojóhatás, mit érdemes tudni a menstruáció előtti édességvágyról, és milyen tévhitek tartják fogva azokat a nőket, akik végre tartósan szeretnének megszabadulni a felesleges kilóktól.

A késői vacsora ára: így reagál a szervezetünk az esti étkezésre

Ha este tízkor ugyanazt esszük meg, amit délben ettünk volna, a szervezetünk nem feltétlenül reagál ugyanúgy. Ennek egyik oka, hogy biológiai szempontból reggel és este „nem ugyanazok” az emberek vagyunk. A késői étkezés ezért nem feltétlenül jó ötlet: a kutatások szerint érdemes a nagyobb étkezéseket inkább a nap korábbi részére időzíteni.

Mi lesz az életmódváltással, ha egy injekció is segíthet lefogyni?

A GLP-1-es fogyókúrás gyógyszerek, köztük az Ozempic és a Wegovy, néhány év alatt teljesen átalakították, hogyan beszélünk az elhízás kezeléséről. Egy friss elemzés szerint az ilyen készítmények iránti Google-keresések száma huszonötszörösére nőtt, miközben a diéta, mozgás és más életmód-alapú módszerek iránti érdeklődés inkább stagnált. Ez egyszerre lehet jó hír és figyelmeztetés: a gyógyszeres áttörés új embereket is bevonhat a testsúlyról való gondolkodásba, de nem lenne szerencsés, ha közben elfelejtenénk, hogy az életmódváltás egészségnyeresége nem csak a fogyásról szól.

Kutatás: a fogyás mérsékelheti bizonyos daganatok kockázatát

Egy friss tudományos áttekintés arra jutott, hogy a klasszikus súlycsökkentő beavatkozások (mozgás, diéta, pszichoterápia) csökkenthetik az elhízással összefüggő rákos megbetegedések kockázatát a túlsúlyos embereknél.

Kitiltották a diót és a mogyorót, csökkent a só, választható lett a menü – de tényleg egészségesebb lett az iskolai menza?

Melyik gyerek allergiás valójában, és melyiknél csak a szülői aggodalom szól közbe? Miért különbözik ennyire egymástól a laktózintolerancia és a tejfehérje-allergia, ha a tünetek sokszor annyira hasonlóak? Kopjár Ildikó dietetikus szerint a válaszok sokszor meglepőek, és komoly tévhiteket oszlatnak el azzal kapcsolatban, mit szabad, és mit nem szabad megvonni egy gyermek étrendjéből. A szakértővel arról is beszélgettünk, hogyan alakítja át a hazai menzák világát a friss szabályozás, amely kitiltotta a földimogyorót, a dióféléket és a szezámmagot az iskolai étkeztetésből, és amely 2028-ig felére csökkentheti a gyerekek napi sóbevitelét is.

Az örök vegyi anyagok a gyerekek bélrendszerét is befolyásolhatják?

Az úgynevezett örök vegyi anyagok már a születés előtt bekerülhetnek a szervezetünkbe, és egy új kutatás szerint kapcsolatuk lehet a gyerekek későbbi bélrendszeri gyulladásával. De ez nem jelenti azt, hogy mindenképpen betegséget okoznak.

Fontos heti harmincféle növényi eredetű ételt fogyasztani? És miért pont ennyit?

A heti harmincféle növényi eredetű étel fogyasztása az elmúlt években látványos táplálkozási trend lett, de első hallásra sokaknak irreálisnak tűnhet. Pedig nemcsak zöldségek és gyümölcsök számíthatnak bele, hanem hüvelyesek, gabonák, magvak, fűszerek, teák, sőt bizonyos esetekben a kávé és az étcsokoládé is. A kérdés inkább az, mennyire kell komolyan venni a harmincas számot, és mit tudunk biztosan arról, hogyan hat a növényi sokféleség a bélmikrobiomra.

Helstáb Martin válaszol a kétkedőknek: „A biológiai kor nem a kinézetről szól”

A longevity, vagyis a tudatos, hosszú és egészségben eltöltött élet ma az egyik legtöbbet emlegetett életmódtrend, de vajon mennyire készek elfogadni az emberek, ha valaki a gyakorlatban is bizonyítja, hogy ez működik? A Pulzus interjújára rengeteg kérdés érkezett Helstáb Martinhoz, összeszedtük a válaszait.

Akkora dili lett a fehérjedús étrend, hogy már hiánycikk az egyik legfontosabb alapanyag

A valóban működő fogyasztószerek terjedése, a közösségi médiában népszerű fehérjedús étrend és az egészségtudatos táplálkozás trendje együtt olyan keresletet teremtett egy korábbi melléktermék iránt, hogy lassan a sajt veszi át tőle a melléktermék szerepet.

1 2 3 ... 11