#evés

Nem az a kérdés, kibírunk-e öt napot evés nélkül – a longevitykutató, aki szerint a testünk többre képes, mint gondolnánk

A modern ember szinte folyamatosan eszik. Reggelire kávé és péksütemény, napközben nassolás, cukros üdítők, késő esti vacsora, majd kezdődik minden elölről. Valter Longo szerint éppen ez lehet az egyik probléma. A világhírű longevitykutató úgy véli, a szervezetnek időnként nem több energiára, hanem több szünetre van szüksége. Kutatásai szerint a jól időzített visszafogottság olyan regenerációs folyamatokat indíthat be, amelyek az egészséges öregedés szempontjából is fontosak lehetnek.

Egészség
Soltész Krisztina

Miért hízunk könnyebben a hasunkra, és mitől romlanak a cukorértékeink? A felborult tápanyag-érzékelés az öregedés egyik rejtett motorja

Negyven fölött sokan azt tapasztalják, hogy a testük mintha csendben átállna egy másik üzemmódra. A hasi zsír könnyebben megmarad, a délutáni fáradtság gyorsabban lecsap, a fogyás lassabb lesz, a vércukorértékek pedig makacsabbul mozdulnak rossz irányba. Ilyenkor hajlamosak vagyunk mindezt egyszerűen az öregedés számlájára írni, pedig a háttérben egy nagyon is konkrét biológiai folyamat állhat. Megnéztük, mi történik, amikor a sejtek tápanyag-érzékelése fokozatosan kibillen, és melyek azok a mindennapi szokások, amelyekkel ezt érdemben befolyásolhatjuk.

Egészség
Soltész Krisztina

A GLP-1 gyógyszerek nemcsak a testsúlyt csökkenthetik, hanem az ultrafeldolgozott ételek iránti vágyat is

Az elhízás kutatásának és kezelésének egyik legfontosabb európai fórumán olyan elemzést ismertettek, amely szerint a GLP-1-típusú fogyasztószerek nemcsak a testsúlyt, hanem az elhízásról szóló közbeszédet is átformálhatják. A szerzők szerint ha ezek a gyógyszerek valóban csökkentik az ultrafeldolgozott élelmiszerek iránti sóvárgást, annak hatását már az élelmiszer- és italgyártók is megérezhetik.

Egészség
Soltész Krisztina

Nem csak a ciklusod bánhatja: a krónikus kalóriamegvonás rejtett ára nőknél

Sok nő úgy vág bele újabb és újabb diétákba, hogy közben észre sem veszi: a teste már rég vészjeleket küld. Kimaradó ciklus, állandó fáradtság, alvásproblémák, szorongás az étkezés körül, romló teljesítmény – a túlzott kalóriamegvonás ára gyakran nem azonnal látszik. Miközben a longevity világában egyre népszerűbb a kalóriakorlátozás és az időszakos böjt, a női hormonrendszer sokszor egészen másképp reagál az energiahiányra, mint azt a trendek sugallják. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.

Egészség
Győző-Molnár Anna

Az időszakos böjt nem mindenkinek való – és ez így van jól

Új rovat indul a Pulzuson: Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember a longevity szempontjából is meghatározó táplálkozási trendeket elemzi. Elsőként az időszakos böjtöt – ami sokak szerint csodaszer, azonban mégsem ajánlott mindenkinek. Arra is kitér, hogy bár nagyon elterjedt mostanában a reggeli elhagyása, ez a trend pont ellentmond az egészséges cirkadiánműködésnek.

Egészség
Győző-Molnár Anna

Lehet egészségesebb a húsvéti menü úgy, hogy közben hagyományos marad

A húsvéti menü sokak számára egyet jelent a sonkával, a majonézes salátákkal és az édességekkel, pedig ezek könnyen túlterhelhetik a szervezetet. A túlzásba vitt ünnepi étkezés puffadást, fáradtságot és emésztési problémákat is okozhat, még akkor is, ha csak néhány napig tart. Vajon tényleg le kell mondani a klasszikus húsvéti ételekről az egészségesebb életmód érdekében, vagy létezik egy jobb egyensúly? Dietetikussal beszélgettünk arról, hogyan lehet a húsvéti asztal egyszerre hagyományos és egészségesebb.

Egészség
Nedjalkov Beáta

Az „elég jó” étrend: nem a tökéletesség visz közelebb a hosszú élethez a szakember szerint

Az emberek manapság sokkal nyitottabbak a prevencióra, mint korábban; sokan azok közül, akik élénken érdeklődnek a longevity iránt, már elkezdték megtapasztalni az öregedéssel járó nehézségeket a szüleikkel, nagyszüleikkel – mondja Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember, aki hamarosan új rovattal jelentkezik a Pulzuson. Arról is kérdeztük, hogy a tökéletesség hajszolása helyett miként tudunk „elég jól” táplálkozni, milyen jelei és következményei vannak, ha túlélő üzemmódban létezünk, és miért hathat a böjt másként a nőkre, mint a férfiakra.

Egészség
Nemes Nikolett

Ömlenek ránk a fehérjeturmixok és a proteinpudingok, de tényleg ez kell az egészséges és izmos testhez?

Mennyi az ideális fehérjemennyiség, ami az izomépítésben is javunkra válik? Hozzá lehet-e jutni pusztán természetes forrásokból, a főétkezések alkalmával, vagy érdemes a proteinnel dúsított termékek polcain is kutakodni? Miért van ennek kifejezetten nagy jelentősége idősebb korban? Hatásosak-e a fehérjealapú diéták, és igaz-e, hogy vesekárosodást okozhat a túlzott bevitel? Táplálkozási szakértőt és személyi edzőt kérdeztünk.

Egészség
Nemes Nikolett

„40 éve sportolok, de ezt én sem tudom összehozni” – a legnépszerűbb TikTok-edzéstrendekről kérdeztük a háromszoros fitneszvilágbajnokot

A TikTok neve egykor a zenés–táncos videókkal és könnyed mémekkel forrt össze, ma viszont már az edzés és a fitnesz világát is formálja. Emberek milliói próbálnak ki olyan „zsírégetőként” hirdetett mozgásformákat, amelyek gyors fogyást ígérnek – mások pedig extrém kihívásokkal próbálnak fegyelmet tanulni. De vajon melyik TikTok-trend mögött van valódi tudomány, és melyik csak jól csomagolt marketing? Czine Szilvia személyi és sportrehabilitációs trénerrel, háromszoros fitneszvilágbajnokkal beszélgettünk a közösségi médiában terjedő legnépszerűbb edzésmódszerekről.

Egészség
Balizs Benedek

Három hét alatt 2,8 kilót fogytam, pedig nem is az volt a cél – mi mindenre jó a böjt?

Az időszakos böjtöt a legtöbben a napi 14–16 órás táplálékmegvonással azonosítják, holott léteznek ennél jóval hosszabb, többnapos ciklusokra épülő rendszerek is. Amikor egy időre elhagytam az étkezéseim felét, nemcsak az derült ki, mire képes a test, hanem az is, miért a mentális erőn múlik minden. Miért volt nehezebb 36 órás böjtöket tartani, mint 42 órásakat? Hogyan lehet könnyen havi 20 százalékkal csökkenteni a kalóriabevitelt Schwab Richárd szerint? És mikor válasszuk a böjtölést?

Egészség
Nedjalkov Beáta

Mi az a DOR, ami szülő és baba között létezik?

Első hallásra furcsa lehet, hogy a szülő és a baba között megosztott felelősség létezik, ami az evést illeti. Márpedig sokszor ezen múlik, hogyan alakul gyermekünk (és a későbbi felnőtt) táplálkozása, az evéshez és a kilókhoz való viszonya – tudjuk meg Dénes Dóra természetgyógyász és táplálkozási tanácsadó nemrég megjelent könyvéből.

Pszichológia
Pulzus

Ült már a mentes étkezés lelki hullámvasútján?

Haragot és örömet is érezhet, aki szembesül az ételérzékenységével, de addig, amíg eljut a felismerésig és szembenézésig, akár évtizedek is eltelhetnek. Miért olyan nehéz megtenni az első lépést, és felkeresni egy szakembert ezzel a problémával? Milyen lelki lépcsőfokokon megy keresztül, akinek mentesen kell étkezni? És mit tanulhat önmagáról és a barátairól az ételérzékenységben szenvedő?

Pszichológia
Pulzus

A legjobb böjtfajtákkal visszatalálhatunk önmagunkhoz

Böjtölni jó. Paradoxon, elvégre mégis csak hiányérzetről beszélünk, és éhezni nem jó. A böjt azonban több és más, mint az éhezés. Van benne szándékosság, jelenlét, céltudatosság. Ha a mindfulnessnek nevezett hozzáállással közelítünk hozzá, testet és lelket átalakító folyamattá válhat, amely segít mentálisan is ráhangolódni saját magunkra, miközben fizikailag is kifejti a gyógyhatását.

Pszichológia
Pulzus

Lukács Liza szakpszichológus: Az evésben leggyakrabban kétféle történelmi trauma mutatkozik meg

Sokan evéssel reagálnak arra, ha szomorúak, dühösek, magányosak vagy éppen unatkoznak. Ők jellemzően bizonyos ételeket kívánnak meg, amelyeket azonnal el is fogyasztanak, anélkül, hogy valódi éhséget éreznének. Lukács Liza evészavarokkal foglalkozó szakpszichológust többek között arról kérdeztük, miért kapott ilyen fontos szerepet az evés, és mit tehet az, aki egészségtelen étkezési mintákat sajátított el gyerekkorában.

Pszichológia
Pulzus