#evés

Lehet egészségesebb a húsvéti menü úgy, hogy közben hagyományos marad

A húsvéti menü sokak számára egyet jelent a sonkával, a majonézes salátákkal és az édességekkel, pedig ezek könnyen túlterhelhetik a szervezetet. A túlzásba vitt ünnepi étkezés puffadást, fáradtságot és emésztési problémákat is okozhat, még akkor is, ha csak néhány napig tart. Vajon tényleg le kell mondani a klasszikus húsvéti ételekről az egészségesebb életmód érdekében, vagy létezik egy jobb egyensúly? Dietetikussal beszélgettünk arról, hogyan lehet a húsvéti asztal egyszerre hagyományos és egészségesebb.


Az „elég jó” étrend: nem a tökéletesség visz közelebb a hosszú élethez a szakember szerint

Az emberek manapság sokkal nyitottabbak a prevencióra, mint korábban; sokan azok közül, akik élénken érdeklődnek a longevity iránt, már elkezdték megtapasztalni az öregedéssel járó nehézségeket a szüleikkel, nagyszüleikkel – mondja Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember, aki hamarosan új rovattal jelentkezik a Pulzuson. Arról is kérdeztük, hogy a tökéletesség hajszolása helyett miként tudunk „elég jól” táplálkozni, milyen jelei és következményei vannak, ha túlélő üzemmódban létezünk, és miért hathat a böjt másként a nőkre, mint a férfiakra.



Ömlenek ránk a fehérjeturmixok és a proteinpudingok, de tényleg ez kell az egészséges és izmos testhez?

Mennyi az ideális fehérjemennyiség, ami az izomépítésben is javunkra válik? Hozzá lehet-e jutni pusztán természetes forrásokból, a főétkezések alkalmával, vagy érdemes a proteinnel dúsított termékek polcain is kutakodni? Miért van ennek kifejezetten nagy jelentősége idősebb korban? Hatásosak-e a fehérjealapú diéták, és igaz-e, hogy vesekárosodást okozhat a túlzott bevitel? Táplálkozási szakértőt és személyi edzőt kérdeztünk.



„40 éve sportolok, de ezt én sem tudom összehozni” – a legnépszerűbb TikTok-edzéstrendekről kérdeztük a háromszoros fitneszvilágbajnokot

A TikTok neve egykor a zenés–táncos videókkal és könnyed mémekkel forrt össze, ma viszont már az edzés és a fitnesz világát is formálja. Emberek milliói próbálnak ki olyan „zsírégetőként” hirdetett mozgásformákat, amelyek gyors fogyást ígérnek – mások pedig extrém kihívásokkal próbálnak fegyelmet tanulni. De vajon melyik TikTok-trend mögött van valódi tudomány, és melyik csak jól csomagolt marketing? Czine Szilvia személyi és sportrehabilitációs trénerrel, háromszoros fitneszvilágbajnokkal beszélgettünk a közösségi médiában terjedő legnépszerűbb edzésmódszerekről.



Három hét alatt 2,8 kilót fogytam, pedig nem is az volt a cél – mi mindenre jó a böjt?

Az időszakos böjtöt a legtöbben a napi 14–16 órás táplálékmegvonással azonosítják, holott léteznek ennél jóval hosszabb, többnapos ciklusokra épülő rendszerek is. Amikor egy időre elhagytam az étkezéseim felét, nemcsak az derült ki, mire képes a test, hanem az is, miért a mentális erőn múlik minden. Miért volt nehezebb 36 órás böjtöket tartani, mint 42 órásakat? Hogyan lehet könnyen havi 20 százalékkal csökkenteni a kalóriabevitelt Schwab Richárd szerint? És mikor válasszuk a böjtölést?


Mi az a DOR, ami szülő és baba között létezik?

Első hallásra furcsa lehet, hogy a szülő és a baba között megosztott felelősség létezik, ami az evést illeti. Márpedig sokszor ezen múlik, hogyan alakul gyermekünk (és a későbbi felnőtt) táplálkozása, az evéshez és a kilókhoz való viszonya – tudjuk meg Dénes Dóra természetgyógyász és táplálkozási tanácsadó nemrég megjelent könyvéből.


Ült már a mentes étkezés lelki hullámvasútján?

Haragot és örömet is érezhet, aki szembesül az ételérzékenységével, de addig, amíg eljut a felismerésig és szembenézésig, akár évtizedek is eltelhetnek. Miért olyan nehéz megtenni az első lépést, és felkeresni egy szakembert ezzel a problémával? Milyen lelki lépcsőfokokon megy keresztül, akinek mentesen kell étkezni? És mit tanulhat önmagáról és a barátairól az ételérzékenységben szenvedő?


A legjobb böjtfajtákkal visszatalálhatunk önmagunkhoz

Böjtölni jó. Paradoxon, elvégre mégis csak hiányérzetről beszélünk, és éhezni nem jó. A böjt azonban több és más, mint az éhezés. Van benne szándékosság, jelenlét, céltudatosság. Ha a mindfulnessnek nevezett hozzáállással közelítünk hozzá, testet és lelket átalakító folyamattá válhat, amely segít mentálisan is ráhangolódni saját magunkra, miközben fizikailag is kifejti a gyógyhatását.


Lukács Liza szakpszichológus: Az evésben leggyakrabban kétféle történelmi trauma mutatkozik meg

Sokan evéssel reagálnak arra, ha szomorúak, dühösek, magányosak vagy éppen unatkoznak. Ők jellemzően bizonyos ételeket kívánnak meg, amelyeket azonnal el is fogyasztanak, anélkül, hogy valódi éhséget éreznének. Lukács Liza evészavarokkal foglalkozó szakpszichológust többek között arról kérdeztük, miért kapott ilyen fontos szerepet az evés, és mit tehet az, aki egészségtelen étkezési mintákat sajátított el gyerekkorában.




Válogatós a gyerek, vagy csak egyéni az evési stílusa?

A gyermek személyisége, a családi környezet hatása, de akár a közös étkezések „élménytelensége” is állhat a válogatás hátterében. Milyen jelentősége van a testi érzetek tudatosításának az evési szokások kialakításában? Mennyit számít, hogy miként étkeztek a szülők gyerekkorukban? És mit nem szabad csinálni, ha mégis válogatós lenne a gyerekünk?


Válogatós a gyerek, vagy csak egyéni az evési stílusa?

A gyermek személyisége, a családi környezet hatása, de akár a közös étkezések „élménytelensége” is állhat a válogatás hátterében. Milyen jelentősége van a testi érzetek tudatosításának az evési szokások kialakításában? Mennyit számít, hogy miként étkeztek a szülők gyerekkorukban? És mit nem szabad csinálni, ha mégis válogatós lenne a gyerekünk?


Ezért együnk együtt húsvétkor

Nemcsak többet esznek, de boldogabbak is azok, akik megosztják másokkal az étkezés örömét, akár ünnepi alkalmakkor, akár egy munkaebéd során ülnek közösen asztalhoz – állítja egy friss kutatás. De miért használható az érzelmi jóllét mérőszámaként a közösen elköltött vacsora? Mit (ne) tegyünk, hogy valóban boldogító legyen az együttlét a fehér asztal mellett? És milyen lehetőségeket rejt a magányos étkezés?