A vegetáriánusok az erőszakosan vitázó húsevőkről panaszkodnak, a húsevők az erőszakos vegákról. A hatalmas indulatok oka, ami miatt sokan fel tudunk zaklatódni, hogy a húsfogyasztás témája sokkal mélyebben ágyazódik a lelkünkbe, mint gondolnánk – erről szól egy új magyar tanulmány. Amely annak okait is boncolgatja, hogy miért olyan hússzeletek kaphatóak, amelyek már nem emlékeztetnek eredetükre, és miért nem sétálunk be csak úgy egy vágóhídra?
Kognitív torzításaink sajnálatos módon útját állhatják egy jól sikerült utazásnak, ezért érdemes megismerni őket. Ahogy magunkat is minél jobban, és akkor nem érhet nagy csalódás – javasolják pszichológus szakértők.
„A párkapcsolat nem autó, amit készen megveszünk: alkatrészről alkatrészre kell összeraknunk. Amikor nekilátunk, még nem vagyunk tapasztalt és képzett szerelők, a közös munka kovácsol minket azzá” – mondja L. Stipkovits Erika klinikai szakpszichológus, aki kilenc személyiségfejlesztő könyve és egy önismereti kártyacsomag után most egy új, kifejezetten pároknak szóló kártyát jelentetett meg azzal a céllal, hogy gyakorlott párkapcsolati szerelőkké váljunk. Öt kérdés a szerzőnek a május 6-i kártyabemutató előadás és workshop előtt.
A reményvesztettség akkor is természetes, ha valaki parlamenti választás után éli át, mert alulmaradt a kedvence. A mentális egészség érdekében érdemes tisztában lenni a lelki mechanizmusok természetével, mert ezek sokszor nem úgy működnek, ahogy gondolnánk.
Szabó Bence volt nyomozóval kezdődött, Pálinkás Szilveszter századossal folytatódott, és azóta csak kapkodjuk a fejünket, hányan csatlakoztak, hogy a nyilvánosság előtt megosszák: a szervezet vagy a szolgálat, amelynek részei voltak, törvényt, közérdeket sértett. Vajon milyen lelki utat járnak be ők, a sokak szemében hősök? Milyen stációkon mennek át, amíg az igazság kimondásáért az egzisztenciájukat is kockáztatják? És a többieket mi tartja vissza attól, hogy kilépjenek a fényre?
Lassan már csak napok vannak hátra a parlamenti választásig, és a drukk fokozódik: egyre többen számolnak vissza, ki a kormányváltást, ki a Tisza levonulását remélve. De miért van szükségünk közösségi médiás posztokban vagy transzparenseken újra és újra kihirdetni, hogy hány nap van még hátra? Pszichológusokkal eredtünk a jelenség nyomába.
Bár Grönland amerikai kézre kerítése elnapolódott, a lakosság idegrendszerének nem tett jót a fenyegetés. Ráadásul egy olyan népről beszélünk, amelynek számos tagja az utóbbi 70 évben mentális hullámvasúton próbált értelmet találni életének. És amelynek fiataljai között még mindig az egyik legmagasabb az öngyilkosságok aránya a világon.
A minap tragikus módon eltűnt Egressy Mátyás esete újra előtérbe hozta a kérdést: hogyan tudjuk támogatni bajban lévő embertársainkat még a szakmai segítségnyújtás megérkezése előtt? A lelkisegély-szolgálatoknak létezik erre protokolljuk, sőt ausztrál szakemberek a közelmúltban a laikusok számára is kidolgoztak egy oktatási programot a témában. Mi az a 8 szabály, amely elősegíti, hogy mentőövet dobhassunk zavart viselkedésű embertársainknak, és mi magunk se érezzük magunkat tehetetlennek éles helyzetben?
A 2025-ös év szavának választották a hírességekkel való kapcsolódást kifejező paraszocialitást. A bizonyos mértékig egészséges viszonyulás kórosba is átfordulhat, hogy miként és hogyan, azt nemrég úttörő magyar kutatók is segítettek feltárni. Az AI-influenszerek megjelenésével a jelenség még izgalmasabbá és aktuálisabbá vált.
Korántsem az Orbán Viktornak Moszkvában fordító szakember bakija okozta az első botrányt a tolmácsvilágban. A Kertész Imre Nobel-díjának átadása körüli fiaskó volt 2003-as HVG-cikkünk aktualitása, akkor csúcstolmácsok segítségével áttekintettük a szakma félrefordításos legendáit. Hermann Göring, Mihail Gorbacsov, Antall József és Vlagyimir Putyin fordítói legtöbbször tudták, mit tesznek – vagy éppen nem tesznek.
A fél ország hieroglifakutatónak csapott fel, amióta a miniszterelnök interjúja közben készített rajzos jegyzetei napvilágra kerültek. De meg lehet-e valamit tudni az ilyen ákombákomokból, pláne Orbán Viktor személyiségére vonatkozóan?
A kerékpározás testi-lelki előnyeinek új perspektíváját villantja föl az a kutatási irány, amely a biciklit mint párterápiás és szexuálpszichológiai eszközt vizsgálja. Az edzett test mellett a közös élmények és a kommunikáció is segít a szexuális egészség megtartásában és a kapcsolatok javításában. Míg a nőknél még a titokzatos biciklizés közbeni orgazmusról is bőven vannak adatok, addig a férfiaknál lehetnek ártalmas mellékhatásai is a rendszeres kerekezésnek.
Sokak szerint csak egy agyonhájpolt rondaság, míg kedvelői kincskeresőként kutatnak utána. Világraszóló marketingje mellett vajon mi lehet a Labubu sikerének pszichológiai háttere? Szakértőkkel próbáltuk megfejteni az imádott lény varázsát.
Mérgelődünk, stresszelünk, felmegy a vérnyomásunk – kinek jó ez? Ezzel nem tudjuk változásra bírni az utóbbi időben lejtmenetbe kapcsolt államvasutakat. Magunkon viszont tudunk változtatni, de ehhez először meg kell értenünk a saját állapotunkat.
Az ország népszerű színésze megosztotta, hogy alkoholproblémái miatt egy önsegítő csoport tagja lett. Hevesi Tamás podcastjában arról is szó esett, hogy vajon mennyi a még „normálisnak” mondható alkoholmennyiség.
Nyugati kutatók számára érthetetlennek tűnhet, hogy a szexuális kisebbségek negatív megkülönböztetése zajlik ma Magyarországon, miközben a magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez. Magát a homoszexualitás szót is egy magyar irodalmárnak, Kertbeny Károlynak köszönheti a világ. Egy holland kutató manapság kétségbe vonja ezt az elsőséget: igaz, az ő jelöltje is egy magyar tollforgató.
A hangunkban tükröződik a személyiségünk – régóta sejtjük ezt, amióta a basszushangú férfiak és a szopránszólamú nők a legvonzóbbak a párt vagy csak kalandot keresők számára. A kutatók nemcsak sejtik, de tudják is ezt. Megnéztünk néhány izgalmas vizsgálatot és azt is, mivel adós még a tudomány orgánumunk hatásait illetően.
Azért akarunk állatot, hogy elfogadjon, feltétlenül szeressen minket. Miben különleges a cicákkal zajló terápia, miben tud a macska támogatni minket, amiben más állat nem? Mi a szabadságához ragaszkodó négylábú nevelésének trükkje? És milyen tükröt tart nekünk ez az egykor önmagát háziasító, titokzatos lény? Ezekről is kérdeztük a minap megjelent, egyedülálló macskás terápiás könyv szerzőjét, Bánszky Noémi állatasszisztált terapeutát.
