7 tipp, ha egy családtag nevét dobja ki az ügynökoldal
Meglepődés, düh, szégyen – csak néhány azok közül az érzések közül, amiket átélhetünk, ha megpillantjuk egy közeli rokon nevét az ügynökakták között. Hogyan vészeljük át az első napokat?
Meglepődés, düh, szégyen – csak néhány azok közül az érzések közül, amiket átélhetünk, ha megpillantjuk egy közeli rokon nevét az ügynökakták között. Hogyan vészeljük át az első napokat?
Kik voltak a besúgók, és miért jelentettek? Azontúl, hogy a nemsokára nyilvánosságra kerülő ügynöklistából megismerhetjük, hogy a családból bárki érintett-e valamennyire, rengeteg egyéb kérdés merül fel a beszervezéssel és annak pszichológiai hátterével kapcsolatban.
Egy házi kedvenc elvesztésekor szó szerint összetörhet a szívünk – derült ki, miután társállatgyász-szakértőkkel beszélgettünk a gyász egészségügyi tüneteiről. Nem meglepő, hogy a halottak napja körüli megemlékezésekben sokszor az egykori állatok is helyet kapnak. De mit tudunk erről a különleges kötődésről és magáról a társállatgyászról, miért tud ennyire fájni a kutya, a macska és a többiek véges léte?
A longevityvilágban lassan minden mérhető: alvás, pulzus, vércukor, lépésszám, regeneráció. Most a szex és az orgazmus is bekerült az egészséges öregedés ígéretei közé: egy amerikai sztárnőgyógyász szerint a kielégítő szexuális élet a hosszabb, egészségesebb élet része lehet. Csakhogy szakértők szerint könnyen csapdává válhat, ha az intimitásból is teljesítmény, az orgazmusból pedig újabb egészségügyi elvárás lesz. Szexuálpszichológusokat kérdeztünk, mit mond erről valójában a tudomány.
Kalapáló szív, izzadás, szédülés, légszomj: a túlhevült test tünetei könnyen összetéveszthetők a szorongással, az agyunk pedig nem mindig tud különbséget tenni a kettő között. Így fordulhat elő, hogy egy zsúfolt villamos, egy forró hálószoba vagy a hetek óta tartó kánikula pánikszerű élményt indít be. Rózsa Éva pszichológussal arról beszéltünk, miért szoronghatunk a hőségben, és hogyan lehet visszanyerni a kontrollt.
Sok szülő még ma is úgy érezheti, hogy egyetlen gyermekének valamit pótolnia kell: testvért, társas helyzeteket, közös csínyeket, a rivalizálás vagy az alkalmazkodás mindennapi gyakorlását. Pedig a kutatások régóta nem igazolják, hogy az egykék önmagában a testvér hiánya miatt lennének önzőbbek, magányosabbak vagy kevésbé együttműködők. A valódi kérdés inkább az, milyen családi légkör, milyen szülői elvárások és mennyi kortárs kapcsolat veszi körül az egyetlen gyereket.
Sokan tapasztaljuk, hogy a szokatlanul nagy hőségben alábbhagy az érzelmi kontrollunk: kimerülve hisztizünk, felrobbanunk vagy bágyadtan lézengünk. Úgy is mondhatnánk: a belső erőforrásaink átmenetileg beszűkülnek. A szokatlan hőség tükröt tart nekünk, hogyan is bánunk önmagunkkal és másokkal. Hogyan váljunk újra felnőtté, és hogyan győzzük le ezt az érzelmi zűrzavart?
A vegetáriánusok az erőszakosan vitázó húsevőkről panaszkodnak, a húsevők az erőszakos vegákról. A hatalmas indulatok oka, ami miatt sokan fel tudunk zaklatódni, hogy a húsfogyasztás témája sokkal mélyebben ágyazódik a lelkünkbe, mint gondolnánk – erről szól egy új magyar tanulmány. Amely annak okait is boncolgatja, hogy miért olyan hússzeletek kaphatóak, amelyek már nem emlékeztetnek eredetükre, és miért nem sétálunk be csak úgy egy vágóhídra?
Kognitív torzításaink sajnálatos módon útját állhatják egy jól sikerült utazásnak, ezért érdemes megismerni őket. Ahogy magunkat is minél jobban, és akkor nem érhet nagy csalódás – javasolják pszichológus szakértők.
„A párkapcsolat nem autó, amit készen megveszünk: alkatrészről alkatrészre kell összeraknunk. Amikor nekilátunk, még nem vagyunk tapasztalt és képzett szerelők, a közös munka kovácsol minket azzá” – mondja L. Stipkovits Erika klinikai szakpszichológus, aki kilenc személyiségfejlesztő könyve és egy önismereti kártyacsomag után most egy új, kifejezetten pároknak szóló kártyát jelentetett meg azzal a céllal, hogy gyakorlott párkapcsolati szerelőkké váljunk. Öt kérdés a szerzőnek a május 6-i kártyabemutató előadás és workshop előtt.
A reményvesztettség akkor is természetes, ha valaki parlamenti választás után éli át, mert alulmaradt a kedvence. A mentális egészség érdekében érdemes tisztában lenni a lelki mechanizmusok természetével, mert ezek sokszor nem úgy működnek, ahogy gondolnánk.
Szabó Bence volt nyomozóval kezdődött, Pálinkás Szilveszter századossal folytatódott, és azóta csak kapkodjuk a fejünket, hányan csatlakoztak, hogy a nyilvánosság előtt megosszák: a szervezet vagy a szolgálat, amelynek részei voltak, törvényt, közérdeket sértett. Vajon milyen lelki utat járnak be ők, a sokak szemében hősök? Milyen stációkon mennek át, amíg az igazság kimondásáért az egzisztenciájukat is kockáztatják? És a többieket mi tartja vissza attól, hogy kilépjenek a fényre?
Lassan már csak napok vannak hátra a parlamenti választásig, és a drukk fokozódik: egyre többen számolnak vissza, ki a kormányváltást, ki a Tisza levonulását remélve. De miért van szükségünk közösségi médiás posztokban vagy transzparenseken újra és újra kihirdetni, hogy hány nap van még hátra? Pszichológusokkal eredtünk a jelenség nyomába.
Bár Grönland amerikai kézre kerítése elnapolódott, a lakosság idegrendszerének nem tett jót a fenyegetés. Ráadásul egy olyan népről beszélünk, amelynek számos tagja az utóbbi 70 évben mentális hullámvasúton próbált értelmet találni életének. És amelynek fiataljai között még mindig az egyik legmagasabb az öngyilkosságok aránya a világon.
A minap tragikus módon eltűnt Egressy Mátyás esete újra előtérbe hozta a kérdést: hogyan tudjuk támogatni bajban lévő embertársainkat még a szakmai segítségnyújtás megérkezése előtt? A lelkisegély-szolgálatoknak létezik erre protokolljuk, sőt ausztrál szakemberek a közelmúltban a laikusok számára is kidolgoztak egy oktatási programot a témában. Mi az a 8 szabály, amely elősegíti, hogy mentőövet dobhassunk zavart viselkedésű embertársainknak, és mi magunk se érezzük magunkat tehetetlennek éles helyzetben?
A 2025-ös év szavának választották a hírességekkel való kapcsolódást kifejező paraszocialitást. A bizonyos mértékig egészséges viszonyulás kórosba is átfordulhat, hogy miként és hogyan, azt nemrég úttörő magyar kutatók is segítettek feltárni. Az AI-influenszerek megjelenésével a jelenség még izgalmasabbá és aktuálisabbá vált.
Korántsem az Orbán Viktornak Moszkvában fordító szakember bakija okozta az első botrányt a tolmácsvilágban. A Kertész Imre Nobel-díjának átadása körüli fiaskó volt 2003-as HVG-cikkünk aktualitása, akkor csúcstolmácsok segítségével áttekintettük a szakma félrefordításos legendáit. Hermann Göring, Mihail Gorbacsov, Antall József és Vlagyimir Putyin fordítói legtöbbször tudták, mit tesznek – vagy éppen nem tesznek.
A fél ország hieroglifakutatónak csapott fel, amióta a miniszterelnök interjúja közben készített rajzos jegyzetei napvilágra kerültek. De meg lehet-e valamit tudni az ilyen ákombákomokból, pláne Orbán Viktor személyiségére vonatkozóan?
A kerékpározás testi-lelki előnyeinek új perspektíváját villantja föl az a kutatási irány, amely a biciklit mint párterápiás és szexuálpszichológiai eszközt vizsgálja. Az edzett test mellett a közös élmények és a kommunikáció is segít a szexuális egészség megtartásában és a kapcsolatok javításában. Míg a nőknél még a titokzatos biciklizés közbeni orgazmusról is bőven vannak adatok, addig a férfiaknál lehetnek ártalmas mellékhatásai is a rendszeres kerekezésnek.
Sokak szerint csak egy agyonhájpolt rondaság, míg kedvelői kincskeresőként kutatnak utána. Világraszóló marketingje mellett vajon mi lehet a Labubu sikerének pszichológiai háttere? Szakértőkkel próbáltuk megfejteni az imádott lény varázsát.