Mennyire példátlan, hogy három hónappal a választás után még mindig hatalmas a győztes előnye? Hogy volt ez korábban? Meddig tartott a választások után a kormányoldal vezetése? Török Gábor politológus e kérdéseknek jár utána blogján.
A fő cél a Fidesz erőszakos nyomulásának megállítása - mondta az őszi önkormányzati választások szocialista kampányfőnöke az MR1-Kossuth Rádióban.
Korrupciógyanús szerződések haszonleső aláírója vagy a Fidesz médiabuldózerének áldozata Cselényi László, a Duna Tv távozó elnöke?
A Fidesz évek óta következetesen mondja, hogy számára két dolog az MSZP mint párt és a baloldali választó. Az előbbivel nem tud és nem akar semmiben közösséget vállalni, az utóbbit módszeresen megpróbálja magához édesgetni. Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója rámutat: a baloldali választókkal a Fidesz a „forradalmi” stratégia részeként, a külföldi mintáktól eltérően foglalkozik.
Hideglelős érzés átélni, hogy kicsúszott a lábunk alól a talaj, amit a liberális demokrácia jelentett és, amit biztosnak hihettünk, végbement az alkotmányos puccs és ellenállás helyett megindult az alkalmazkodás - írja a Neszórakozzviktor blog szerzője.
Orbán Viktor pénteken két interjút is adott két televíziónak; az egyikben a műsorvezető megkérdezte a miniszterelnököt, hogy tart-e a Fidesz népszavazást az új alkotmányról. Orbán úgy gondolja, hogy nem kell. De miért olyan érdekes kérdés ez? – tette fel a kérdést Török Gábor politológus.
A jobbos médiaszegmens pillanatnyilag már két tévécsatornát, egy országos hetilapot mondhat magáénak, egy országos napilapot pedig liberálisból jobboldalivá programoztak át. Van számos „narancshitű” portál, blog, rádió, időszaki kiadvány. A szoclib médiafölénynek befellegzett. Mihez kezd a jobboldali média most, hogy kedvenc célpontjuk, a balliberális kormány nincs többé? Megpróbálnak-e függetlenedni a Fidesztől, hogy annak „udvari ellenzékévé” váljanak? Mert a kritikátlan talpnyalást az olvasóközönség nem igazán díjazza.
"Nem azért gyújtunk gyertyát, hogy véka alá rejtsük" - ezt az érdekes képet Orbán Viktor használta, amikor 56 napja hivatalban lévő kormányának működését értékelte a parlamentben - írja Török Gábor politológus.
Kövér László visszaállítaná az Országgyűlés tekintélyét és kiszámíthatóbb törvényhozásra számít ősszel.
Két hónap óta fantom lakja a Parlamentet. Láthatatlanul, de mindenütt jelen van: az ülésteremben, a folyosón, a frakcióüléseken, ott van minden mondatban, gondolatban, kormánypárti felszólalásban, gombnyomásban, minden eltitkolt és közzétett hírben, elsuttogott pletykában, anyázásban. A Fidesz-KNDP jóvoltából a „magyar választók” a „magyar emberek” fantomja életünk része lett, s olykor már-már arra gondolunk, uralkodik is rajtunk.
A Fidesz szerint nagyobb mozgásteret és védelmet biztosít az újságíróknak a médialkotmány, a szocialisták viszont a sajtó fideszes felügyeletét vizionálják. A jobbik szerint kezd életképes lenni a törvényjavaslat.
„Ebben a vitában az IMF és a magyar kormány akarata sem érvényesül majd tisztán, de meg fogunk egymással egyezni” – tett kompromisszumgesztust minapi nyilatkozatában Kósa Lajos. Hogy ez valódi megegyezési szándék-e, tehát végét jelenti a belpolitika után nemzetközi dimenzióba is kiterjesztett konfrontatív, diktátumokon nyugvó erőpolitikának, hamarosan kiderül. Mindenesetre a Fidesz politikusainak is érdemes önmaguk előtt tisztázni: a két fél közül ki van jobban rászorulva a dolog nyélbe ütésére? S ki veszít nagyobbat (egyáltalán ki veszít lényegesen?), ha mégse születik egyezség?
Jóllehet néha önálló politikát folytató pártnak tűnhet, a Semjén Zsolt vezette KDNP olyannyira nem független a Fidesztől, hogy támogatottságát még mérni sem tudják a közvélemény-kutatók. Ennek ellenére a KDNP fontos stratégiai szövetségese Orbán Viktornak.
Egymásra mutogat az MSZP és a Fidesz az IMF-fel folytatott vita megszakadását követően, a parlamenti vitákat és nyilatkozatokat üzengetések és minősítgetések kísérik.
Sok szó esett a választás előtt arról, hogy a Fidesznek nem lesz könnyű dolga ellenzéki politikáját összehangolni megszerzett kormányzati pozíciójával - olvasható a Political Capital blogon.
E ciklus sikere alapvetően nem a nyilatkozatok kifüggesztésén, a zsákmányelv alkalmazásán vagy a szimbolikus politika egyéb elemein múlik, hanem azon, hogy képes lesz-e a kormány érdemben változtatni az emberek fejében az életkörülményekről kialakult képen - olvasható Török Gábor blogján.
A kormánypárt gazdasági szakpolitikusai szerint nincs gond, a BUX és a forint gyengélkedése csak átmeneti, ami mögött pszichikai, nem pedig gazdasági okok vannak. A hvg.hu hétfő délután a Parlamentben érdeklődött.
Bihari Mihály mellett az egykori kancelláriaminiszter-politológust, Stumpf Istvánt jelölte alkotmánybírónak a Fidesz. A törvény szövegét szabadon értelmezi a kormánypárt, ugyanis a társadalomtudomány művelőjeként ismert Stumpf nem tekinthető "kiemelkedő tudású elméleti jogásznak", akinek jogtudományi publikációi lennének, de nem is rendelkezik húsz éves jogi gyakorlattal sem – jóllehet egy alkotmánybírónak e kritériumoknak a törvény szerint meg kellene felelnie.
Heves vita bontakozott ki hétfőn a parlamentben napirend előtt a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU-val folytatott tárgyalásokról. A Fidesz frakcióvezetője szerint, ami a forint körül zajlik az egyértelmű nyomásgyakorlás, míg a szocialisták a pénzügyi és gazdasági tárgyú törvénycsomag visszavonását javasolták. A kormány képviselője leszögezte: a 29 pontos akciótervet nem vonják vissza.
A Fidesz-frakció hétfői ülésén határozottan állást foglalt a bankadó mellett - közölte a képviselőcsoport tanácskozása után Lázár János, aki azt mondta: "lesz bankadó 2010-ben, lesz 2011-ben is". A frakcióvezető sajtótájékoztatóján közölte azt is, nem látnak lehetőséget arra, hogy "a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kéréseinek eleget téve" megsarcolják azokat az embereket, "akiket az elmúlt nyolc év szocialista kormányzása gatyára vetkőztetett".
