Komoly önértékelési problémák forrása lehet, ha a beosztott semmilyen visszajelzést nem kap a főnökétől. A hosszú távú érvényesülés, karrierépítés érdekében éppen ezért bizonyos kérdéseket akkor is érdemes feltenni a vezetőnek, ha a kirúgástól tart a munkavállaló.
Az érzelmek kezelése különösen nehéz akkor, ha főnökünk szemtől szembe ad visszajelzést munkastílusunkról, eredményeinkről, kudarcainkról, viselkedésünkről. Tagadjunk? Látszólag fogadjuk el a hallottakat, miközben belül forrongunk? Esetleg tényleg szívleljük meg a tanácsokat és változtassunk? Hogyan szabad, és miként nem szerencsés reagálni a munkahelyi kritikára?
Szakemberek szerint ma már minden eszközt be kell vetniük a munkavállalóknak, ha új állást szeretnének. Referencialistára vagy referencialevélre azonban többnyire már csak akkor gondolnak az álláskeresők, ha az a megpályázott pozícióhoz feltétlenül szükséges. Mikor érdemes megszerezni az ajánlást volt főnökünktől? Papíron vagy online?
Míg munkahelyi baklövéseink egy része gyorsan feledésbe merül, más hibák az állásunkba is kerülhetnek. Hogyan lehet kezelni a krízishelyzeteket, és mi kell ahhoz, hogy valakit egy végzetes hiba miatt azonnali hatállyal kirúgjanak?
Akár szeretjük a főnökünket, akár nem, ő dönti el, mit nyerünk a munkánkkal. Guy Kawasaki Elbűvölés című bestselleréből többek között tippeket kaphatunk arra is, hogyan bűvöljük el felettesünket.
Azonnal kiderül, elég büszke-e cégére, kötődik-e munkáltatójához, kollégáihoz abból: szívesen ajánlaná-e álláskereső ismerősének azt a vállalatot, ahol éppen dolgozik. De mi mindentől függ a vállalat iránti lojalitás? Ki miért érzi jól vagy rosszul magát a munkahelyén?
Egy-egy facebookos bejegyzés elküldése esetén sokaknak megfordul a fejében: jaj, a főnök ezt nem láthatja! A Facebook új funkciói lehetőséget adnak arra, hogy megszabaduljunk a főnök online figyelő pillantásától – olvasható a Social Times oldalon.
A rátermett, megbízható, képzett és tapasztalt alkalmazottak után még a válság idején is kapkodtak a cégek, értékes alkalmazottaikat pedig a mai napig igyekeznek megtartani. Melyek azok a jelek, amelyek arra utalnak, hogy a vezető - a cég erőforrásainak megfelelően - szinte bármit megtenne, hogy megtartsa a jó munkaerőt? Tippek.
Minden cégnél akad nehezebben integrálódó munkatárs, ahogy olyan is, aki az idő múlásával sem találja meg a közös hangot a kollektívával. Amíg a „sorból kilógó” viselkedésével nem sérti vagy akadályozza a többieket a munkában, nincs komoly probléma. Mihelyst viszont olyasvalaki kerül a csapatba, aki durva, vehemens és véleményének még akkor is hangot ad, ha azzal másokat sért vagy éppen zavar, felmerül a kérdés, hogyan tovább. Tanácsok.
Minden munkavállalónál sarkalatos kérdés, hogyan alakítson ki jó kapcsolatot főnökével, és ha ez nem sikerül, hogy dolgozzon együtt vele nap mint nap anélkül, hogy rossz emberi- vagy munkakapcsolatuk céges pályafutásának végét jelentené. Tippek a főnök „megnyerésére”.
A vállalkozón életmentő műtétet hajtottak végre, a támadó is megsérült, ő 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett.
Ki ne szembesült volna azzal - vagy hallott volna arról -, hogy milyen, ha új főnök érkezik a céghez? Amikor mindenki azon tanakodik, vajon mi fog változni, rosszabb lesz-e a helyzet, mint az előző vezetés idején? Tanácsok.
Minden főnök álma a tökéletes alkalmazott. A szakmai tudáson és elhivatottságon, a hatékonyságon és termelékenységen kívül számos tulajdonság akad, melyet a munkaadó elvár alkalmazottaitól. Melyek az ideális dolgozó ismérvei?
A brit szakszervezetek tiltakoznak egy közép-angliai helyi hatóság javaslata ellen, miszerint kötelezni kell az alkalmazottakat, hogy írásban jelentsék, ha romantikus viszonyba keverednek valamelyik kollégájukkal.
Mindig érdemes szőrmentén fogalmazni, ha főnökünkkel beszélünk, hiszen döntése meghatározza vagy befolyásolja mindennapi munkánkat, feladatainkat. A diplomatikus hozzáállás különösen fontos, ha ellenérzésünket, kétségeinket szeretnénk kifejezni, vagy éppen megkérdőjelezzük felettesünk döntését. Tanácsok.
Hogyan motiválhatók a dolgozók? Milyen - a gyakorlatban is működő - ösztönzési rendszert kell felállítania a cégvezetőnek ahhoz, hogy a munka ne csak kötelesség legyen? Daniel H. Pink Motiváció 3.0 – Ösztönzés másképp című könyve, amely a HVG Könyvek gondozásában jelent meg, többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ.
Karácsonyi ajándék gyanánt 55 millió fontnyi - 18,2 milliárd forintnyi - „jutalmat” oszt szét dolgozói között a Tesco Nagy-Britanniában - írja a brit Telegraph Online. A jutalom azonban kedvezmény formájában értendő és érvényesítésének szigorú feltételei vannak. Vagyis semmi sincs ingyen.
Nátha? Megfázás? Váratlan rosszullét? Sarkalatos kérdés, mikor jelentsen a dolgozó beteget és maradjon otthon, vállalva, hogy egy időre kiesik a munkából. Akadnak, akik minden kínálkozó alkalmat megragadnak, hogy beteget jelenthessenek, mások akkor sem hajlandóak távolmaradni az irodától, ha lázas betegek. Mikor és hogyan érdemes közölni a munkaadóval, hogy néhány napig ne számítson ránk?
A cégvezető az egész vállalat lelke, mozgatórugója. Ha valamit elszúr, nemcsak az üzlet, a dolgozók is bukhatnak. Egy rossz döntés, egy rosszul megfogalmazott - vagy szándékosan elferdített - közlemény elég ahhoz, hogy a vezetőbe vetett bizalom meginogjon.
A munkahelyi vezetők túl magas tesztoszteronszintje rossz hatással lehet a vállalkozásra: azok az igazgatók ugyanis, akikben túlteng a nemi hormon, gyakrabban kötnek tiszavirág-életű üzleteket, ezen kívül hajlamosak megpróbálkozni más cégek ellenséges átvételével is - állítják amerikai kutatók.
