A Japán északi részét sújtó 9-es erősségű földrengés, majd azt követő, a part menti területeket leromboló szökőár, illetve a mai napig is elhúzódó atomkatasztrófa mély nyomot hagyott a japán társadalomban, gazdaságban, iparban. De mivel japán a világgazdaság egyik motorja is, ezért a katasztrófa-sorozat nyomai az egész világon, az IT-iparban pedig különösen érezhetőek.
Kapcsolat van a klímajelenségek és a tektonikus mozgások között - mutatta ki első ízben egy ausztrál kutatócsoport.
A nukleáris eseményeket rangsoroló (INES-) skálán az eddigi ötösről a legmagasabb, hetes fokozatúra emelik a Japán északkeleti részén, a fukusimai atomerőműben bekövetkezett katasztrófa minősítését - jelentette kedden a japán sajtó.
A világ egyik legtekintélyesebb földrengés előrejelző intézete, a potsdami GeoForschungszentrum kutatói 70 százalékos valószínűséget adnak, hogy belátható időn belül szinte „fölrobban” a 13 milliós metropolisz, Isztambul. A hvg.hu-nak nyilatkozó programvezető tudós, Frederik Tilmann a csapata által kidolgozott számítási modell alapján állítja: a legborzalmasabb rengések éppenséggel a világ legsűrűbben lakott övezeteiben fognak bekövetkezni.
