szerző:
Hajdók Dávid
Tetszett a cikk?

A Japán északi részét sújtó 9-es erősségű földrengés, majd azt követő, a part menti területeket leromboló szökőár, illetve a mai napig is elhúzódó atomkatasztrófa mély nyomot hagyott a japán társadalomban, gazdaságban, iparban. De mivel japán a világgazdaság egyik motorja is, ezért a katasztrófa-sorozat nyomai az egész világon, az IT-iparban pedig különösen érezhetőek.

Ahhoz, hogy a katasztrófa hatásait megpróbáljuk feltárni, Japán jelenlegi helyzetét kell megvizsgálnunk. A hvg.hu által megkérdezett, Japánt jól ismerő szakemberek egyetértettek abban, hogy bár a társadalmat érte talán a legnagyobb csapás, hiszen összesen 30 ezer ember halt meg vagy tűnt el, százezrek lakhelyét vagy munkahelyét vitte el a víz, és újabb tízezreket kellett kitelepíteni a Fukushimai atomerőmű környékéről, mégis a japán társadalom az, amely a leghamarabb fogja megoldani a problémáit. Az a különleges mentalitás, amely a helyiekre jellemző, vagyis, hogy nem sajnáltatják magukat, és nem mástól várják a segítséget, hanem a helyzetet problémaként kezelik, amire mielőbb megoldást kell találni, a világon egyedülálló. És ez az, ami előre fogja majd lendíteni a helyzet mielőbbi megoldását.

Ha a konkrét szituációt nézzük, akkor látni kell, hogy Japán legnagyobb problémája még ezekben a napokban is az északi részeken az áramellátás ingadozása, illetve hiányossága. Szakemberek szerint Japán elektromos hálózatából 20 gigawatt energia hiányzik minden pillanatban, ami nagyjából 20 modern atomerőmű teljesítményének felel meg. Ennyi reaktor persze nem sérült meg a katasztrófasorozat során, de megsemmisült számos, hagyományos, széntüzeléses, illetve vízi energiát használó erőmű is, melyek kapacitása nagyon hiányzik. „Ezért a Japán kormány arra kérte a legnagyobb termelő vállatokat, hogy 25 százalékkal csökkenték az energiafelhasználásukat.” – monda a hvg.hu kérdésére dr. Joseph Reger, a Fujitsu Technology Solutions technológiai vezérigazgató-helyettese.

„A Fujitsunak egy gyára van a katasztrófa által legjobban érintett területen, erről először azt hittük, hogy teljesen megsemmisült, de később kiderült, hogy komoly károkat szenvedett, de alapjaiban nem sérült meg, hamarosan újra megindulhat itt is a termelés. Viszont a vállalat logisztikai szervezettségének köszönhetően a gazdagépeink, és más fontos eszközeink gyártását két-három nap alatt át tudtunk helyezni Németországba, így a Fujitsu össztermelésében alig érezhető csak a katasztrófa hatása.” – tette hozzá dr. Joseph Reger.

[[ Oldaltörés (2. oldal) ]]

„A Toshiba gyártotta a Fukushimai atomerőmű reaktorait, így sokan számítottak arra, hogy a céget komoly veszteségek érik majd a katasztrófa miatt. Azt már kevesebben tudják, hogy a reaktorok, amelyek egyébként 7-es erősségű földrengésre voltak tervezve, túlélték a 9-es rengést, nem törek össze. A gondot az okozta, hogy a szökőár elvitte a reaktorok működéséhez szükséges generátorokat, amihez viszont nekünk semmi közünk.” – mondta Szabó Tamás, a Toshiba magyarországi marketing vezetője.

„A Toshibának vannak gyárai az északi területeken is, és japán más részein is, de a gyártás tekintetében az elsőszámú problémát nem az infrastruktúrát ért esetleges sérülések jelentik, hanem az, hogy az áramellátás még a mai napig akadozik japán északi részén. Így a bonyolult, nagy érzékenységű alkatrészek gyártása válik lehetetlenné, de legalábbis nehézkessé a folyamatos áramkimaradások miatt.” – emelte ki Szabó Tamás.

Hasonló problémákról számoltak be más, nagy japán elektronikai cégek is, így akadozik a gyártás a Sony-nál, amelynek 7 gyára sérült meg a földrengésben, a Panasonic 4négy gyárát állította le, de gondok vannak az NEC, a Hitachi, a Canon és a Nikon háza táján is.

A számítástechnikai cégeket érintő legnagyobb probléma a szakemberek szerint az, hogy vannak bizonyos alkatrészek, pl. az optikai egységek (CD, DVD olvasók) feje, vagy a kisméretű LCD kijelzők, NAND memóriachipek, amelyeket jellemzően csak egy-egy gyártó készít, akinek a gyára esetleg megsemmisült, és így, ezekből a mindenki által használt, pótolhatatlan alkatrészekből hiány lehet hosszú távon, annak ellenére, hogy a nagyobb vállalatok képesek lennének gyártani. Piaci pletykák szerint az iPhone 5 bemutatása is azért csúszott szeptemberre, mert pillanatnyilag nem lenne elegendő alkatrész a nagy volumenű gyártáshoz.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!