#Gerő Márton

„Olyan dolgok derülnek ki, ami után egyre nehezebb hallgatni” – miért mernek egyre többen kiállni a rendszer ellen?

Hogyan változott a morális költsége a mostanában gyakori, arccal-névvel való kiállásoknak? Mitől függ, hogy mennyire érezzük ezeket hitelesnek? Mennyire radikalizálódtak valójában a magyar fiatalok, és beszélhetünk-e társadalmi szintű elégedetlenségről vagy épp szolidaritásról a választások előtti utolsó napokban? Gerő Márton szociológussal, az ELTE Társadalomtudományi Kar Szociológiai Tanszékének és az az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársával beszélgettünk.


A NER lényege, hogy egy tanártüntetés is rendszerellenesnek hasson

A tanár-diák tüntetés egy középosztálybeli sztori, és ha nincsenek erős szereplők a civil életben, akik össze tudják hangolni sérelmeiket a rendszer más áldozataiéval, az is marad – véli Gerő Márton szociológus, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatója, az ELTE Társadalomtudományi Karának oktatója, aki a társadalmi mozgalmakkal és a civil társadalommal foglalkozik. Szerinte unikum, hogy a tanárok, a diákok és a szülők együtt és aktívan lépnek fel, de a megmozdulások alapvetően a városi iskolák köré szerveződnek, és kérdés, elérik-e a sztrájk mellett kitartó kritikus tömeget, amely jelentősen megakaszthatja a hétköznapi élet menetét.