Nemes Nikolett

Van, hogy a hívó annyira beszűkült állapotban van, hogy már kötelet is vett magának

Nehéz felismerni a krízist egy olyan kultúrában, amiben úgy dicsérünk, hogy „ez nem rossz, nem semmi” – mondja Árkovits Amaryl pszichiáter, az SOS Élet telefonszolgálat vezetője. A szakember hangsúlyozza: az öngyilkos nem meghalni akar, hanem nem tud úgy tovább élni, ahogyan eddig, a krízis pedig nem egy hirtelen kialakult állapot, hanem egy lélektani folyamat, amibe be is lehet avatkozni. Milyen problémákkal fordulnak hozzájuk a hívók, és hogyan segíthetünk mi magunk? Miért sérülékenyebbek a tinédzserek, és mikor igaz az alkoholizmusra, hogy „prolongált öngyilkosság”?


A nők nem gyerekek, mégis túl gyakran kezelik őket úgy, mintha felügyeletre szorulnának

A nők helyzetéről könnyű úgy beszélni, mintha különálló ügyekről lenne szó: munkaerőpiacról, abortuszról, családon belüli erőszakról, politikai képviseletről vagy anyaságról. Les Krisztina, a PATENT Jogvédő Egyesület munkatársa szerint ezek mögött ugyanaz a hatalmi kérdés húzódik meg: teljes értékű felnőttként kezeljük-e a nőket, akik dönthetnek a saját életükről. A kutatások és a magyar társadalmi attitűdök alapján erre még mindig nem magától értetődő a válasz.



A gerincfájdalom nem lehet az öregedés természetes ára – mégis túl kevesen kérnek segítséget

Egy reprezentatív kutatás szerint a magyar lakosság 74 százalékának van valamilyen gerincbántalma, mégis csak töredékük jut el orvoshoz vagy kezelésre. Pedig a derék-, hát- és nyakfájdalom nem mindig múlik el attól, hogy „kipihenjük”: a sok ülés, a mozgáshiány, a túlsúly, a rossz testtartás és a hirtelen túlterhelés évek alatt olyan panaszokhoz vezethet, amelyek az életminőséget is meghatározzák. Dr. Czigléczki Gábor idegsebész szakorvossal arról beszélgettünk, mikor kell komolyan venni a jeleket, mit tehetünk a megelőzésért, és miért nem jelent minden gerincprobléma műtétet.


Bérczes László: Amikor minisztereknél, államtitkároknál előszobáztam, akkor vajon kollaboráltam?

Nekünk fontos, hogy olcsók legyünk, és ne aszerint dőljön el, ki jön, hogy ki engedheti meg magának – mondja az Ördögkatlan Fesztivál szervezője, aki szerint ha a mostaninál is nagyobbak lennének, éppen a legfőbb értéküknek tartott személyességet veszítenék el. Bérczes Lászlóval arról is beszélgettünk, miért nem irigyli sem Nagy Ervint, sem Tarr Zoltánt, miért nem kell több pénz a kultúrára, mint amennyit eddig ráköltöttek, és hogy miért lesz rossz kedve, amikor általa is nagyra tartott emberek folyamatosan „lefejezést” akarnak.



Singer Magdolna gyásztanácsadó: El kell fogadni, hogy nincs olyan, hogy megvigasztalni

Vannak veszteségek, amelyek a női identitás legmélyebb rétegeit érintik: a vetélés, a magzatvesztés, a meddőség, a kényszerű abortusz, egy sérült gyermek elvesztése vagy akár a válás is olyan gyászfolyamatot indíthat el, amelyet a környezet sokszor nem ismer el eléggé. Singer Magdolna gyásztanácsadóval, mentálhigiénés szakemberrel arról beszélgettünk, miért nem lehet a gyászt megspórolni, hogyan maradhatnak egyedül a nők a fájdalmukkal, és miért nem az a dolgunk, hogy megvigasztaljuk a veszteséget átélőt, hanem hogy teret adjunk a nehéz érzéseinek.



Átestünk a ló túloldalára a helikopterszülővé válással: a gyerekeink lelki immunrendszer nélkül tapasztalják a valóságot

A párkapcsolati, gyereknevelési nehézségekről rengeteg információ áll rendelkezére, mégis kevésbé figyelünk arra, mit okoznak a saját megoldatlan problémáink. Kivéve, ha valami már nagyon nem stimmel – mondja Komáromi Sándor, a Bántalmazó kultúra című könyv szerzője. Miért csökkent minimálisra a társadalomban a frusztrációtűrés? Hogyan kapcsolódik mindez a rendszerabúzushoz?



„Szinte minden héten van rá példa, hogy a hozzánk forduló gyereknek öngyilkossági gondolatai vannak, akár vagdossa is magát”

Az iskolapszichológusi rendszer jó ideje alapvető és súlyos hiányosságokkal küzd. Amellett, hogy nálunk ezer tanulóra jut egy iskolapszichológus, míg Szlovákiában például kétszázra, a segítő szakemberek azzal is gyakran szembesülnek, hogy a komolyabb ellátásra szoruló gyerekeket érdemben nem tudják hova továbbküldeni. Milyen krízishelyzetekkel találkoznak a leterhelt iskolapszichológusok, és miért okoz problémát, hogy a jelenlegi tanterv az elit számára készült? Szakemberekkel beszélgettünk.


Miért hisszük még mindig, hogy a gyermekek szexuális bántalmazása ritka jelenség?

El kell engedni az illúziót, hogy azért nem találkozunk gyerekek szexuális abúzusával, mert nincs, épp csak arról van szó, hogy eddig valamiért nem láttuk meg – mondja Szőke András pszichológus, akivel arról beszélgettünk, miként alakulhatnak ki ezek a dinamikák, akár családon belül is, hogyan cserkészik be áldozatukat a szegről-végről ismerős elkövetők, és miért maradnak fájóan gyakran láthatatlanok a bántalmazást elszenvedett gyerekek a külvilág számára.


Jobb lesz a gyerek élete, ha eltiltják a közösségi médiától?

Az ausztrál példát egyre több ország követné, és már Magyarországon is született törvényjavaslat arról, hogy 13 éves kor alatt egyáltalán ne lehessen online platformokat használni. A napokban Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is elmondta a véleményét a témában. Nagy szükség lenne olyan szabályokra, amelyek valóban biztonságossá teszik a digitális teret a gyerekek, fiatalok számára, de a puszta tiltás önmagában nem elég, és a szülők támogatása is égetően fontos lenne.


Gyökeresen megváltozni látszik, amit a gyerekvállalásról gondol a magyar társadalom

Bár nagyon beivódott a köztudatba, hogy a nők egy időre kivonulnak a munkaerőpiacról, amikor gyerekük születik, ma már kevesebben vannak, akik azt mondják, az anya maradjon otthon, közben pedig megnőtt azoknak az aránya, akik szerint nincs is szükség fizetett ellátásra. Szalma Ivett szociológust arról is kérdeztük, miért mondják a jelenlegi magyar támogatási rendszerre, hogy burkolt családközpontúság jellemzi, hogy lehetne jobban ösztönözni a gyerekvállalási kedvet, mire szolgál az apakvóta, és hogyan függ össze ez az egész a házimunkával.



„Három áthatoló sérülés volt a jobb kamra mellső falán” – megszólalt a HVG-nek a sebész, aki az utcán varrta össze egy leszúrt férfi szívét

Dubóczki Zsolt, az Országos Onkológiai Intézet sebész főorvosa nemrég ritkaságszámba menő beavatkozással mentett meg egy szíven szúrt férfit, miközben a légimentőknél teljesített szolgálatot. A HVG-nek az eset körülményeiről és arról is beszélt, hogy mit kellett mérlegelniük a súlyos krízishelyzetben, milyenek a beteg gyógyulási esélyei, és miért tekint elhivatásként a mentési munkára, ami végigkíséri a pályáját.


„Egymásnak ugrasztott minket, éveken át egymásra mutogattunk” – lefóliázták a könyveit, most az irodalom felszabadulásában reménykedik Papp Dóra

A gyermekvédelmi ürüggyel megszavazott fideszes törvényt, amely többek között a könyvpiac szereplőit is súlyosan érintette, a napokban jogsértőnek találta az Európai Unió Bírósága. Papp Dóra, akinek három ifjúsági könyvét bélyegezték „bűnösnek”, bízik benne, hogy az új kormány komolyan veszi a döntést, bár szerinte egyelőre álomnak tűnik, hogy évek elteltével végre visszatér a béke a könyvpiacra is.



„Olyan dolgok derülnek ki, ami után egyre nehezebb hallgatni” – miért mernek egyre többen kiállni a rendszer ellen?

Hogyan változott a morális költsége a mostanában gyakori, arccal-névvel való kiállásoknak? Mitől függ, hogy mennyire érezzük ezeket hitelesnek? Mennyire radikalizálódtak valójában a magyar fiatalok, és beszélhetünk-e társadalmi szintű elégedetlenségről vagy épp szolidaritásról a választások előtti utolsó napokban? Gerő Márton szociológussal, az ELTE Társadalomtudományi Kar Szociológiai Tanszékének és az az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársával beszélgettünk.


A büntető populizmus tankönyvi példája – milyen politikai érdeke fűződik a Fidesznek a szórakozóhelyek üldözéséhez?

Egyes klubokban már paranoid a légkör, máshol Horváth Laci kormánybiztosnál is radikálisabbak lettek az üzemeltetők. A razziáknak nem sok hatása van a drog visszaszorítására, viszont tönkreteszik a szórakozóhelyeket, veszélybe sodorják a kiszolgáltatott fogyasztókat. Volna megoldás a drogproblémára, de azt nem a rendőrségtől, hanem az addikciós és prevenciós hálózattól lehetne várni, csakhogy azt leépítette a kormány.