Nemes Nikolett

Szúrópróba a HVG-ben – Egy gyors szerkesztőségi vércukorszintmérés megmutatta, miért fontos a korai felismerés

Tizenkilenc HVG-s kolléga állt sorba egy ujjbegyszúrásért, hogy kiderüljön, mit mutat a vércukorszintjük. A diabétesz világnapja alkalmából Erős Antóniával és Kis János Tibor diabetológussal arról beszélgettünk, mit árul el egy ilyen mérés, miért maradhat sokáig rejtve a 2-es típusú cukorbetegség, és miért nincs Magyarországon még mindig országos szűrőprogram.


Mi történik, ha egy reggel nem folyik víz a csapból? Hogyan élhetjük túl az ítéletnapot?

Hatvanhat éve jelent meg a neves tudományos lapban, a Science-ben az Ítéletnap: 2026. november 13., péntek című tanulmány. A Jyväskyläi Egyetem Finn Oktatáskutató Intézetének főmunkatársával, Fenyvesi Kristóffal beszélgettünk arról, mi a különbség a próféciák és a tudományos modellek között. A kutató arról is beszélt, mit tervez ezen a napon a világvége helyett.



Húsz év múlva kőkorszakinak fog tűnni, hogy megvárjuk, amíg valaki megbetegszik, és csak utána próbáljuk meggyógyítani

Ifj. Duda Ernő biotechnológus szerint a mai, reaktív orvoslás gazdaságilag hosszú távon fenntarthatatlan, és bár a prevenció lenne a követendő út, az egészségügyi kiadásoknak még csak körülbelül 3 százaléka jut erre. Ahogy mondja, az emberek mindig is vágytak rá, hogy hosszabb ideig éljenek, de nem arra költenek, amire igazán fontos lenne – pedig a legjobban igazolt „longevitygyógyszer” hétköznapibb, mint gondolnánk.


Egy császármetszés is lehet felemelő, egy otthonszülés is traumatikus – hogyan lehet félelem nélkül szülni?

A szülés kiszámíthatatlansága, a fájdalom és a kontroll elvesztésétől való félelem sok nő számára komoly szorongásforrás. Ferenczi Beáta dúlával és terapeutával arról beszélgettünk, mitől függ, hogy egy szülés felemelő vagy traumatikus élményként marad-e meg, hogyan lehet erősíteni a biztonságérzetet, és miként dolgozhatók fel azok a történetek, amelyek nem úgy alakultak, ahogy az anya remélte.



A nők havonta egy teljes munkahéttel többet dolgoznak otthon, mint a férfiak

A nők Magyarországon naponta átlagosan 75 perccel több időt töltenek háztartási munkával, mint a férfiak, miközben a kisgyerekes anyák munkába való visszatérését a bölcsődei férőhelyek hiánya és a rugalmas foglalkoztatás szűkössége is nehezíti. Gyurkó Helga fejlesztési szakemberrel arról beszélgettünk, mennyire valódi választás, hogy ki marad otthon a gyerekkel, és hogyan lesz a családon belüli munkamegosztásból hosszú távú karrier- és kereseti hátrány.





Dordzsceren Csingisz: Az anyámmal és az apámmal semmilyen kapcsolatom nincs, ami az én döntésem volt

„Az influenszerek nagy része nem áll oda semmilyen társadalmilag fontos ügy mellé. Abból áll az életük, hogy drága utazásokon vesznek részt és luxustárgyakat gyűjtenek” – bírálja influenszertársait a 700 ezer követőt magáénak tudó Dordzsceren Csingisz. Bántalmazó dinamikákkal működő családban nevelkedett, és már kisgyerekként megtapasztalt mindent, ami ezzel jár. Egy veszprémi lakótelepen felnőve gyakran céltáblává vált mongol származása miatt. Kereste a gyógyulás lehetőségét, és végül sikeres emberré vált. Ezt az ívet járja be a minap megjelent életrajzi könyve.


Van, hogy a hívó annyira beszűkült állapotban van, hogy már kötelet is vett magának

Nehéz felismerni a krízist egy olyan kultúrában, amiben úgy dicsérünk, hogy „ez nem rossz, nem semmi” – mondja Árkovits Amaryl pszichiáter, az SOS Élet telefonszolgálat vezetője. A szakember hangsúlyozza: az öngyilkos nem meghalni akar, hanem nem tud úgy tovább élni, ahogyan eddig, a krízis pedig nem egy hirtelen kialakult állapot, hanem egy lélektani folyamat, amibe be is lehet avatkozni. Milyen problémákkal fordulnak hozzájuk a hívók, és hogyan segíthetünk mi magunk? Miért sérülékenyebbek a tinédzserek, és mikor igaz az alkoholizmusra, hogy „prolongált öngyilkosság”?


A nők nem gyerekek, mégis túl gyakran kezelik őket úgy, mintha felügyeletre szorulnának

A nők helyzetéről könnyű úgy beszélni, mintha különálló ügyekről lenne szó: munkaerőpiacról, abortuszról, családon belüli erőszakról, politikai képviseletről vagy anyaságról. Les Krisztina, a PATENT Jogvédő Egyesület munkatársa szerint ezek mögött ugyanaz a hatalmi kérdés húzódik meg: teljes értékű felnőttként kezeljük-e a nőket, akik dönthetnek a saját életükről. A kutatások és a magyar társadalmi attitűdök alapján erre még mindig nem magától értetődő a válasz.



A gerincfájdalom nem lehet az öregedés természetes ára – mégis túl kevesen kérnek segítséget

Egy reprezentatív kutatás szerint a magyar lakosság 74 százalékának van valamilyen gerincbántalma, mégis csak töredékük jut el orvoshoz vagy kezelésre. Pedig a derék-, hát- és nyakfájdalom nem mindig múlik el attól, hogy „kipihenjük”: a sok ülés, a mozgáshiány, a túlsúly, a rossz testtartás és a hirtelen túlterhelés évek alatt olyan panaszokhoz vezethet, amelyek az életminőséget is meghatározzák. Dr. Czigléczki Gábor idegsebész szakorvossal arról beszélgettünk, mikor kell komolyan venni a jeleket, mit tehetünk a megelőzésért, és miért nem jelent minden gerincprobléma műtétet.


Bérczes László: Amikor minisztereknél, államtitkároknál előszobáztam, akkor vajon kollaboráltam?

Nekünk fontos, hogy olcsók legyünk, és ne aszerint dőljön el, ki jön, hogy ki engedheti meg magának – mondja az Ördögkatlan Fesztivál szervezője, aki szerint ha a mostaninál is nagyobbak lennének, éppen a legfőbb értéküknek tartott személyességet veszítenék el. Bérczes Lászlóval arról is beszélgettünk, miért nem irigyli sem Nagy Ervint, sem Tarr Zoltánt, miért nem kell több pénz a kultúrára, mint amennyit eddig ráköltöttek, és hogy miért lesz rossz kedve, amikor általa is nagyra tartott emberek folyamatosan „lefejezést” akarnak.



Singer Magdolna gyásztanácsadó: El kell fogadni, hogy nincs olyan, hogy megvigasztalni

Vannak veszteségek, amelyek a női identitás legmélyebb rétegeit érintik: a vetélés, a magzatvesztés, a meddőség, a kényszerű abortusz, egy sérült gyermek elvesztése vagy akár a válás is olyan gyászfolyamatot indíthat el, amelyet a környezet sokszor nem ismer el eléggé. Singer Magdolna gyásztanácsadóval, mentálhigiénés szakemberrel arról beszélgettünk, miért nem lehet a gyászt megspórolni, hogyan maradhatnak egyedül a nők a fájdalmukkal, és miért nem az a dolgunk, hogy megvigasztaljuk a veszteséget átélőt, hanem hogy teret adjunk a nehéz érzéseinek.



Átestünk a ló túloldalára a helikopterszülővé válással: a gyerekeink lelki immunrendszer nélkül tapasztalják a valóságot

A párkapcsolati, gyereknevelési nehézségekről rengeteg információ áll rendelkezére, mégis kevésbé figyelünk arra, mit okoznak a saját megoldatlan problémáink. Kivéve, ha valami már nagyon nem stimmel – mondja Komáromi Sándor, a Bántalmazó kultúra című könyv szerzője. Miért csökkent minimálisra a társadalomban a frusztrációtűrés? Hogyan kapcsolódik mindez a rendszerabúzushoz?