Bolyongás New Yorkban, a Farokrácia diadala és a kékhajú zongorista esete – a HVG nagy nyári könyvajánlója, 2. rész
Idén is összegyűjtöttük és megosztjuk olvasóinkkal azokat a könyveket, amelyekkel szívesen eltöltenénk a nyarat.
Nemes Nikolett
Átestünk a ló túloldalára a helikopterszülővé válással: a gyerekeink lelki immunrendszer nélkül tapasztalják a valóságot
A párkapcsolati, gyereknevelési nehézségekről rengeteg információ áll rendelkezére, mégis kevésbé figyelünk arra, mit okoznak a saját megoldatlan problémáink. Kivéve, ha valami már nagyon nem stimmel – mondja Komáromi Sándor, a Bántalmazó kultúra című könyv szerzője. Miért csökkent minimálisra a társadalomban a frusztrációtűrés? Hogyan kapcsolódik mindez a rendszerabúzushoz?
Alámerülés a mélységekbe, út a csillagokig: a HVG nagy nyári könyvajánlója, 1. rész
Idén is összegyűjtöttük és megosztjuk olvasóinkkal azokat a könyveket, amelyekkel szívesen eltöltenénk a nyarat.
„Szinte minden héten van rá példa, hogy a hozzánk forduló gyereknek öngyilkossági gondolatai vannak, akár vagdossa is magát”
Az iskolapszichológusi rendszer jó ideje alapvető és súlyos hiányosságokkal küzd. Amellett, hogy nálunk ezer tanulóra jut egy iskolapszichológus, míg Szlovákiában például kétszázra, a segítő szakemberek azzal is gyakran szembesülnek, hogy a komolyabb ellátásra szoruló gyerekeket érdemben nem tudják hova továbbküldeni. Milyen krízishelyzetekkel találkoznak a leterhelt iskolapszichológusok, és miért okoz problémát, hogy a jelenlegi tanterv az elit számára készült? Szakemberekkel beszélgettünk.
Miért hisszük még mindig, hogy a gyermekek szexuális bántalmazása ritka jelenség?
El kell engedni az illúziót, hogy azért nem találkozunk gyerekek szexuális abúzusával, mert nincs, épp csak arról van szó, hogy eddig valamiért nem láttuk meg – mondja Szőke András pszichológus, akivel arról beszélgettünk, miként alakulhatnak ki ezek a dinamikák, akár családon belül is, hogyan cserkészik be áldozatukat a szegről-végről ismerős elkövetők, és miért maradnak fájóan gyakran láthatatlanok a bántalmazást elszenvedett gyerekek a külvilág számára.
Jobb lesz a gyerek élete, ha eltiltják a közösségi médiától?
Az ausztrál példát egyre több ország követné, és már Magyarországon is született törvényjavaslat arról, hogy 13 éves kor alatt egyáltalán ne lehessen online platformokat használni. A napokban Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is elmondta a véleményét a témában. Nagy szükség lenne olyan szabályokra, amelyek valóban biztonságossá teszik a digitális teret a gyerekek, fiatalok számára, de a puszta tiltás önmagában nem elég, és a szülők támogatása is égetően fontos lenne.
Gyökeresen megváltozni látszik, amit a gyerekvállalásról gondol a magyar társadalom
Bár nagyon beivódott a köztudatba, hogy a nők egy időre kivonulnak a munkaerőpiacról, amikor gyerekük születik, ma már kevesebben vannak, akik azt mondják, az anya maradjon otthon, közben pedig megnőtt azoknak az aránya, akik szerint nincs is szükség fizetett ellátásra. Szalma Ivett szociológust arról is kérdeztük, miért mondják a jelenlegi magyar támogatási rendszerre, hogy burkolt családközpontúság jellemzi, hogy lehetne jobban ösztönözni a gyerekvállalási kedvet, mire szolgál az apakvóta, és hogyan függ össze ez az egész a házimunkával.
„Nagyon bele lehet szeretni ebbe az országba újra” – a Tisza győzelme után sokan gondolkodnak a hazaköltözésen, de egyelőre kivárnak még
A kormányváltás sok külföldön élőt elgondolkodtatott: „Menni vagy maradni?” Érintettekkel beszélgettünk arról, hogy mi hozza haza őket, vagy épp mi tartja továbbra is távol Magyarországtól.
„Három áthatoló sérülés volt a jobb kamra mellső falán” – megszólalt a HVG-nek a sebész, aki az utcán varrta össze egy leszúrt férfi szívét
Dubóczki Zsolt, az Országos Onkológiai Intézet sebész főorvosa nemrég ritkaságszámba menő beavatkozással mentett meg egy szíven szúrt férfit, miközben a légimentőknél teljesített szolgálatot. A HVG-nek az eset körülményeiről és arról is beszélt, hogy mit kellett mérlegelniük a súlyos krízishelyzetben, milyenek a beteg gyógyulási esélyei, és miért tekint elhivatásként a mentési munkára, ami végigkíséri a pályáját.
„Egymásnak ugrasztott minket, éveken át egymásra mutogattunk” – lefóliázták a könyveit, most az irodalom felszabadulásában reménykedik Papp Dóra
A gyermekvédelmi ürüggyel megszavazott fideszes törvényt, amely többek között a könyvpiac szereplőit is súlyosan érintette, a napokban jogsértőnek találta az Európai Unió Bírósága. Papp Dóra, akinek három ifjúsági könyvét bélyegezték „bűnösnek”, bízik benne, hogy az új kormány komolyan veszi a döntést, bár szerinte egyelőre álomnak tűnik, hogy évek elteltével végre visszatér a béke a könyvpiacra is.
Ha apámék tudtak rendszert váltani, akkor mi is tudunk – ezért léptek fel a Rendszerbontó Nagykoncert előadói
Mehringer Marcit, Vitáris Ivánt, Pajor Tamást, Sisit és Prieger Zsoltot többek között arról kérdeztük, éreznek-e rendszerváltó hangulatot, miért tartották fontosnak a kiállást két nappal a választások előtt, és miért üt ma is legalább akkorát a Mocskos idők, mint több mint harminc évvel ezelőtt.
„Olyan dolgok derülnek ki, ami után egyre nehezebb hallgatni” – miért mernek egyre többen kiállni a rendszer ellen?
Hogyan változott a morális költsége a mostanában gyakori, arccal-névvel való kiállásoknak? Mitől függ, hogy mennyire érezzük ezeket hitelesnek? Mennyire radikalizálódtak valójában a magyar fiatalok, és beszélhetünk-e társadalmi szintű elégedetlenségről vagy épp szolidaritásról a választások előtti utolsó napokban? Gerő Márton szociológussal, az ELTE Társadalomtudományi Kar Szociológiai Tanszékének és az az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársával beszélgettünk.
A büntető populizmus tankönyvi példája – milyen politikai érdeke fűződik a Fidesznek a szórakozóhelyek üldözéséhez?
Egyes klubokban már paranoid a légkör, máshol Horváth Laci kormánybiztosnál is radikálisabbak lettek az üzemeltetők. A razziáknak nem sok hatása van a drog visszaszorítására, viszont tönkreteszik a szórakozóhelyeket, veszélybe sodorják a kiszolgáltatott fogyasztókat. Volna megoldás a drogproblémára, de azt nem a rendőrségtől, hanem az addikciós és prevenciós hálózattól lehetne várni, csakhogy azt leépítette a kormány.
Az „elég jó” étrend: nem a tökéletesség visz közelebb a hosszú élethez a szakember szerint
Az emberek manapság sokkal nyitottabbak a prevencióra, mint korábban; sokan azok közül, akik élénken érdeklődnek a longevity iránt, már elkezdték megtapasztalni az öregedéssel járó nehézségeket a szüleikkel, nagyszüleikkel – mondja Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember, aki hamarosan új rovattal jelentkezik a Pulzuson. Arról is kérdeztük, hogy a tökéletesség hajszolása helyett miként tudunk „elég jól” táplálkozni, milyen jelei és következményei vannak, ha túlélő üzemmódban létezünk, és miért hathat a böjt másként a nőkre, mint a férfiakra.
Ömlenek ránk a fehérjeturmixok és a proteinpudingok, de tényleg ez kell az egészséges és izmos testhez?
Mennyi az ideális fehérjemennyiség, ami az izomépítésben is javunkra válik? Hozzá lehet-e jutni pusztán természetes forrásokból, a főétkezések alkalmával, vagy érdemes a proteinnel dúsított termékek polcain is kutakodni? Miért van ennek kifejezetten nagy jelentősége idősebb korban? Hatásosak-e a fehérjealapú diéták, és igaz-e, hogy vesekárosodást okozhat a túlzott bevitel? Táplálkozási szakértőt és személyi edzőt kérdeztünk.
Hogyan működik a gyakorlatban az ausztrálok közösségimédia-tiltása? Helyi szülők meséltek a tapasztalataikról
Ausztrália világelsőként lépte meg, hogy a 16 éven aluliaknak ne lehessen hozzáférésük az olyan alkalmazásokhoz, mint a Facebook, az Instagram vagy a TikTok. Milyen pozitív hozadéka lehet ennek a drasztikusnak tűnő tiltásnak, és mennyire könnyű megkerülni? Ausztráliai szülők meséltek a tapasztalataikról.
„Ugyanannyira sérülékenyek, mint bárki más” – minden ötödik magyar sebész alkoholproblémákról vallott egy friss felmérésben
Az orvosok fokozottan kitettek a depressziónak, a szorongásnak, és ők sem immunisak a mentális, pszichés kihívásokra, ezzel is összefügghet problémás alkoholfogyasztásuk. Utóbbiról eddig kevés adat volt ismerhető itthon, pedig volna miről beszélni, már csak azért is, mert a magyaroknál kimutatott alkoholproblémák gyakorisága duplája az európai átlagnak. Miért a sebészek veszélyeztetettsége a legnagyobb, és mit okoznak a munka során szerzett morális sérülések? Csabai Orsolya kutatóval beszélgettünk.
Bipoláris? Autista? „Bordi”? „Nárci”? – csak óvatosan az öndiagnózissal
Már laikusként is többet tudunk a pszichés problémákról, mint elődeink bármikor, így a címkézés is szabadon terjed: kis túlzással manapság bipoláris, akinek hangulatingadozásai vannak, autista, aki visszahúzódó, ADHD-s, akinek szórt a figyelme, és így tovább. Rubovszky György Zsolt klinikai szakpszichológussal, pszichoterapeutával beszélgettünk a címkézés és az öndiagnosztizálás túlkapásairól.
Az elitgimnáziumban sem volt ekkora a nyomás – lehet, hogy nem is olyan jó ötlet külföldi egyetemre küldeni a gyerekeinket?
Milyen akadályokat kell megugraniuk a külföldön tanuló fiataloknak, és milyeneket a szüleiknek? Kinek, mekkora krízis a leválás? Nehezebb-e így az elengedés, és kudarc-e a hazaköltözés? Mennyire játszik szerepet a döntésben a hazai politikai-közérzeti helyzet? Érintettekkel és szakemberrel beszélgettünk.
„Nem feltétlenül a cigányok azok, akik az igazi értékét látják a zenénknek” – Parno Graszt-interjú
Magyarországon nem volt még példa arra, hogy népzenével arénát töltött volna meg egy hazai együttes, ám a Parno Graszt most épp erre készül. A Paszabról indult, autentikus cigányzenét játszó, több évtizede működő családi együttes vezetőjét, Oláh Józsefet kérdeztük arról, hogyan találták meg a helyüket a nagyszínpadon, miért volt frissítő a Bohemian Betyarsszal vagy a Pogány Indulóval együtt zenélni, és zavarja-e őket, hogy főleg nem a cigányok járnak a koncertjeikre.