Már a giliszták is tele vannak mikroműanyaggal, és ez óriási bajt jelez
Az eddigi legátfogóbb vizsgálatot végezték el két egyetem kutatói, amelyből kiderül, hogy mennyire mélyen szőttet át a talajt a mikroműanyag-szennyezés.
Az eddigi legátfogóbb vizsgálatot végezték el két egyetem kutatói, amelyből kiderül, hogy mennyire mélyen szőttet át a talajt a mikroműanyag-szennyezés.
Gyökeresen átalakítja a városiasodás az élőhelyeket – derül ki abból a kutatásból, amelyet az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Ökológiai Kutatóközpontja, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a dániai Aarhus Egyetem munkatársai végeztek.
Az ugróférgek kinézetre olyanok, mint a nálunk is honos földigiliszták. Ezek viszont egyáltalán nem barátságos élőlények: amerre csak mennek, komoly bajba sodorják az ökoszisztémát.
Először igazolták orosz és amerikai kutatók többsejtű szervezetek képességet hosszú távú cryobiózisra természetes extrém hideg körülmények között, amikor az orosz tajga örökfagy talajában talált 32-42 ezer éves orsógiliszták életre keltek, mozogtak és táplálkoztak laboratóriumi körülmények között.
Kump Edina úgy él, hogy nem termel hulladékot, a lakásban komposztál gilisztákkal, amikből „tea” is készül. Ja, és a környezetvédelemből meg is tud élni. Házi komposztálási technikáját például egyre többen veszik át, hiszen az akár egy panelben is megvalósítható.
Míg az itthon is élő közönséges földigiliszták hossza általában 1,5 és 50 cm között változik, Ecuadorban egy jóval nagyobb féregről készítettek fényképet.
Mediterrán földigiliszta honosodott meg Írországban a globális felmelegedés miatt.