Az eddigi legátfogóbb vizsgálatot végezték el két egyetem kutatói, amelyből kiderül, hogy mennyire mélyen szőttet át a talajt a mikroműanyag-szennyezés.
Ma már egyáltalán nem számít extrémnek az a kijelentés, hogy a műanyag az egész világot beszennyezte. Elérte már az északi-sarkvidéket is, és már a madarak zúzája is szó szerint ropog-zörög miattuk. Mivel az anyag az emberi szervezetbe is bekerül az élelmiszerekkel – az agyban például igen komoly problémákat tud előidézni –, ezért fontos lenne, hogy minél kevesebbel kontaktáljon az ember. Úgy tűnik azonban, hogy ez egyre nehezebben teljesíthető célkitűzés.
Két brit felsőoktatási intézmény, a Sussexi és az Exeteri Egyetem kutatói egy vizsgálat során most először találtak műanyagtöredékeket rovarok, köztük bogarak, csigák és földigiliszták szervezetében, ami újabb aggodalmat kelt a széles körű mikroműanyag-szennyezés, illetve annak a biológiai sokféleségre gyakorolt hatása miatt.
A kutatók szerint a szennyeződés mostanra a táplálékláncon keresztül bejut a madarakba, az emlősökbe és a hüllőkbe is, így egy rejtett válságból rendszerszintű válság alakul ki.
A tudósok több mint 580, kertekből, gyepekből és mezőgazdasági területekből származó mintát vizsgáltak meg 51 különböző helyszínen, és minden tizedik rovar gyomrában találtak mikroműanyagot. A földigiliszták esetében volt a legsúlyosabb a helyzet, ott 30 százalékos volt a szennyezettségi arány. Közvetlenül utánuk a csigák és a meztelencsigák követeztek, mindkettőnél 24 százalékos mikroműanyag-tartalmat regisztráltak.
A kutatók szerint ezek az eredmények azt mutatják, hogy a műanyagszennyezés nem csak tengeri probléma, és a műanyagok lebomlása során felszabaduló vegyi anyagok akkor is ugyanolyan veszélyesek, ha a talajban vannak jelen – idézi a szakembereket az Interesting Engineering.
A vizsgálatból az is kiderült, a poliészter – amely gyakran ruhákról hullik le – volt a leggyakoribb műanyagtípus, amelyet a vizsgált gerinctelen állatokban találtak. Fiona Mathews, a Sussexi Egyetem tudósa szerint jelenleg a szemetet tartják a szennyezés fő forrásának, ám az eredmények azt mutatják, hogy a dolog ennél jóval összetettebb, és a ruháktól a festékekig mindenre forrásként kell tekinteni.
A kutatók azt is megjegyezték: nemcsak a növényevő gerinctelenekben találtak mikroműanyagot, hanem például a katicaboragakban is, ami azt mutatja, hogy az áldozatukat lenyelve ők is szennyezetté válnak. Mindez riasztó képet ad arról, mennyire átszövi a mindennapokat a műanyagok szennyezése.
A szakemberek kiemelték: munkájuk adja az eddigi legátfogóbb képet arról, hogy milyen mértékben szivárgott be a műanyag a talajba.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
Időre kell a vécét sikálni, elképzelni nem tudtam, hogy van ilyen – mondta a HVG podcastjában Pukli István egykori gimnáziumigazgató, a magyar oktatás reformjáért harcoló Tanítanék mozgalom egyik arca, aki jelenleg Dániában takarítja mások otthonát.
Kigyulladt egy kioszk, a tűz átterjedt a kis boltokra, ahol egymás után robbantak fel a túlhevült gázpalackok.
Tusványoson Semjén beszélt Majkáról és arról is, mire számít, ha esetleg hatalomra kerülnek Magyar Péterék.
A katasztrófavédelem több tanácsot is adott a várható rossz idő miatt.
Az ízlés és kulturális érték másodlagos, szakmányban öntik újra betonból a várakat, rokoni beruházásoknak sokszor jár a kiemelt gazdasági jelentőség, műemlékvédelmi szempontok nélkül.
