A győztes oldalon is van vesztes, és a vesztesén is győztes a szélsőjobboldal hatalomra kerülését hozó olaszországi választás után. Az ukrajnai háború ügyében a Meloni vezette kormány várhatóan kitart az uniós álláspont mellett, a GDP 150 százalékára rúgó olasz államadósság mellett szüksége is van Brüsszel jóindulatára.
A jelek szerint a liberális demokrata pártoknak fogalmuk nincs, miként birkózzanak meg azzal a ténnyel, hogy a szélsőjobb helyet követel magának az európai elitben, írja a neves politológusprofesszor a Guardianben.
Németországban kétkedéssel, az Egyesült Államokban bizakodva fogadták az új olasz kormányt. Volt, ahol belső konfliktust is szült, hogy egy politikus a kampányban kiállt Matteo Salvini mellett.
Moszkva azt reméli, hogy az új olasz kormánypártokkal jobb viszonyban lesz, mint az előzővel.
A vasárnapi választáson az olasz szélsőjobbos szövetség a voksok legalább 44 százalékát gyűjtötte be.
Hivatalos eredmény még nincs, de úgy tűnik, a formáció a szavazatok 42,2 százalékát kapta.
Giorgia Meloni pártja, az Olasz Testvérek a várakozásoknak megfelelően a legtöbb szavazatot kapta a vasárnapi olaszországi előrehozott választásokon, szövetségeseivel komoly előnyre tettek szert.
Van szakértő, aki úgy látja, hogy Olaszországból nem lesz új Magyarország vagy Lengyelország, nem lesz szó új Visegrádi Csoportról. Leselkednek veszélyek az olasz jogállamiságra, de az uniós pénzeket az olasz szélsőjobb sem szívesen kockáztatja.
A másfél évtizede egymást követő válságok az elit ellen fordították a szavazókat Európában, aminek a legnagyobb haszonélvezője a szélsőjobb.
Szeptember 25-én tartják a választást Olaszországban, ahol jelenleg a szélsőjobboldali Giorgia Meloni a legnépszerűbb politikus, aki “patrióta gazdaságpolitikát” hirdet.
Ennyiszer talán még senkinek nem vágták a fejéhez, hogy Orbán Viktorral kokettál, mint most az olasz kormányalakításra esélyes Giorgia Meloninak. De a vasárnap tartandó választás fő kérdése mégsem az, hogy Meloni kormányon átvesz-e illiberális módszereket Orbántól, hanem az, hogy Matteo Salvinit sikerül-e kordában tartania.
Az olasz demokrácia erős, külső ellenség és a fizetett bábjaik nem fogják legyőzni - mondja a leköszönő olasz miniszterelnök, Mario Draghi pénteken, aki arról is beszélt, hogy az Oroszország elleni szankciók működnek, és arra is utalt, hogy a leendő kormánynak Orbán Viktor helyett kikkel kellene együttműködnie.
Chiara Ferragni posztja arra figyelmezteti a követőit, hogy ha a jobboldali pártok szövetsége nyerne az olaszországi választásokon szeptember végén, akkor azzal az emberi jogok, a nők jogai kerülnének veszélybe és a bevándorlók iránti gyűlölet fokozódna.
Mára a szélsőség elfogadottá vált, így míg az ilyen pártok korábban szinte törvényszerűen a politikai paletta jobb szélén vegetáltak, addig manapság sok esetben virágoznak az EU jó néhány államában, ez a The Times szerkesztőségi véleménye. Lapszemle.
Visszaüthet a politika Orbán Viktor barátja számára.
Az Olaszország Fivérei elnöke a nem túl távoli múltban Benito Mussolini fasiszta diktátort dicsőítette, mindazonáltal nem kell attól tartani, hogy az olasz választások után jön a fasizmus 2.0, írja a svájci lap.
Az olasz pártok a választási kampányban az Orbán-rendszerrel riogatják a választóikat.
Meloni pártja, az Olasz Testvérek (FdI) a szélsőjobboldalon támadt űrt töltötte ki, jelenleg a legnépszerűbbnek mért politikai alakulat. Nagy erőket mozgósítanak, hogy leszereljék azokat az állításokat, melyek szerint szervezetük posztfasiszta.
A szélsőjobboldali politikus miniszterelnöki álmokat dédelget.
Mario Draghi nemzeti egységkormánya az olasz hagyományokat folytatva nem sokáig volt életképes. A két hónap múlva megtartandó választás gyors koalíciós megállapodásokat kényszerít rá mindkét oldalra.
