Orbántól nem kapnak pénzt a tanárok, Győrből mennének az orvosok, magyar kutatók is dolgoztak a "Szent Grál-projekten", kiderült, kik voltak a kölni zaklatók, feltárult II. János Pál titka. Így indult a hét.
A múlt csütörtökön bejelentett tudományos világszenzációban, a gravitációs hullámok első közvetlen megfigyelésében és megmérésében több mint ezer kutató vett részt, többen közülük Magyarországról. De különösen kiemelkedően fontos szerepet játszott a tudományos sikerben a New York-i Columbia Egyetemen dolgozó három magyar tudós. Márka Szabolcsot, a feleségét, Zsuzsát és Bartos Imrét a tudomány egyik Szent Gráljához való viszonyukról is kérdeztük.
Nem valószínű, hogy a gravitációs hullámok felfedezése tévesnek bizonyul majd, előbb-utóbb pedig Nobel-díj jár majd érte - mondta Frei Zsolt, a csütörtökön bejelentett világraszóló felfedezésben résztvevő magyarországi kutatócsoport vezetője.
Vagyis sikerült észlelni a gravitációs hullámokat és – most először közvetlenül – a fekete lyukakat, egészen pontosan két fekete lyuk összeolvadását, jelentették be Washingtonban, a LIGO Tudományos Együttműködés tájékoztatóján. És mindjárt azt hangsúlyozták, hogy mostantól az a kérdés mit hoz ez magával. Már előzetesen is tudni lehetett, hogy a felfedezés új csillagászat kezdetét jelentheti, kitágíthatja, illetve módosíthatja tudásunkat az univerzumról, ha sikerült észlelni a gravitációs hullámokat, amelyek létezésére Albert Einstein következtetett először relativitáselmélete alapján. A hatalmas nemzetközi összefogással végzett programban sok hazai és külföldön élő magyar tudós is részt vett.
Nagy horderejű bejelentés várható csütörtökön a gravitációs hullámok kutatásáról, egyes feltételezések szerint közvetlen bizonyítékot találtak az Albert Einstein által éppen száz éve felállított elméletre.
Először találtak közvetlen bizonyítékot a világegyetem tágulására az ősrobbanás utáni pillanatokban amerikai kutatók, akik a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzást teleszkóppal kutatva észlelték az ősrobbanás első rezgéseinek tartott gravitációs hullámok nyomait.
A gravitációt, pontosabban a gravitációs hullámokat kutató magyar fizikusok álmai szerint a Mátra alatt valósulhat meg a világ egyik legizgalmasabb tudományos projektje, az Einstein-teleszkóp (ET). Mintegy 400 méteres mélységben három – egyenként 10 kilométeres hosszúságú – alagút épülne, ezek alkotnák a szerkezet alapstruktúráját.
