Felébredünk, és az okosóránk megmondja, hogyan aludtunk. Dolgozunk, és statisztikák mérik a hatékonyságunkat. Posztolunk, és számok jelzik, mennyit ér a figyelem, amit kaptunk. Csakhogy a testünk, a kapcsolataink, a kreativitásunk és a boldogságunk nem mindig fér bele ezekbe a mércékbe. Van, amit nem mérni kellene, hanem újra megtanulni érezni. Nagy Gyöngyi pszichológus, sportszakpszichológus, mentáltréner írása.
Minden életkorban mást jelent a boldogság – de vajon közelebb kerülünk hozzá az idővel, vagy csak másképp kezdjük el látni? Az út gyakran rögös, a cél pedig nem mindig az, aminek elképzeltük. Létezik-e egyáltalán az a harmónia, amit keresünk? Március 20. a boldogság világnapja.
A cím a manapság egyre népszerűbb „belső ökológia” mozgalom alapszabálya. De hogyan kezdjünk a rendrakáshoz, kiselejtezéshez? Kívülről vagy belülről induljunk? Hogyan alakítsunk ki egészséges kapcsolatokat tárgyakkal és emberekkel?
Nem véletlen, hogy oly sokan választják a holisztikus megközelítést, ha a testi-lelki-mentális egészség a tét.
Az idei Pszinapszis témája az összhang lesz: önmagunkkal, másokkal és a világgal, a környezetünkkel. A HVG Extra Pszichológia magazin több szerzője is előad az október 14-i rendezvényen.
A családi harmónia nem magától jön létre, meg kell érte dolgozni. Néha könnyebb, néha nehezebb, és attól, hogy egyszer összejött, nem biztos, hogy a jövőben is össze fog jönni. De még ha a gyerekek nem a szülők klónjai, és ha a közös halmaz kicsi is, értő odafigyeléssel megtalálható és megőrizhető a harmónia.
Ha egy padon ismerkedünk meg valakivel, több mint felével csökken az esélyünk arra, hogy az illető felhív, mintha egy instabil függőhídon találkoznánk vele. Az utóbbi esetben ugyanis izzad a tenyerünk, ami hasonlatos a szerelmesek állapotához. Tamar Gendler a Yale Egyetem professzornője a katlanszerű Budapestre érkezve a 38 fokos hőséget is belemagyarázta a boldogságtételeibe, melyek görög-római igazságokon nyugszanak. A hvg.hu pedig rákérdezett, alkalmazható-e az idealista amerikai recept a magyar valóságban.
A zene szeretete, a zenei harmónia élvezete nem csupán természetes emberi képesség, hanem tanulás útján elsajátítható - derítette ki egy ausztrál kutatás.
A Duke Egyetem agykutatói nemrégiben két tanulmányt is közöltek, amiből kiderül: a zene és a beszéd ugyanúgy fejezi ki az érzelmeket, beszédünkben is azokat a hangnemeket használjuk, amelyekre a nyugati kultúrkör ismert zenéi épülnek, írja a Science Daily.
