Kétségbeejtő, de a kutatások eredményei szerint az emberi létünk és cselekedeteink tele vannak hamissággal. Tamar Gendler filozófia és pszichológia professzorként a Yale Egyetemen kutatja, hogy néha milyen nevetségesen egyszerű, máskor pedig kiszámíthatatlan és bonyolult az ember. A felmérések szerint például, ha az emelkedő aljára állítunk egy embert, és megkérjük, hogy saccolja meg a dőlésszöget, akkor az öt százalékos dombot húsznak veszi, míg ha ugyanaz az illető az alkarjával mutatja meg a meredeket, akkor pontos adatot  mutat.

Ugyanezt a kísérletet, melyet a szókratészi percepcióval magyaráz, egy másik tétel bizonyítására is alkalmaz Gendler: ha Cicerónak hitelt adva egy jóbarátot is odahívunk az emelkedőhöz, akkor annak biztatásával sokkal könnyebben küzd meg az alany a dombbal (még ha az hegynek is látszik neki alulról). Gendler ókori görög és római bölcseket hív segítségül ahhoz, hogy ráébressze a hallgatóságát: az igényünk és a lehetőségünk a boldogulásra évezredek óta változatlan. Budapestre érkezve az amerikai professzornő 38 fokos hőségben tartotta meg előadását az espell THINK! szabadegyetemen a modern boldogság - ahogy ő nevezi: virágzás - öt ősi titkáról.

1. Okoskodás helyett - Szókratész

Azzal kezdte, hogy ilyen időben egészen máshogy érzékelünk, értékelünk és ítélünk meg embereket és szituációkat. Mint mondta, Szókratésznek is ez volt az alapvetése. Ő azzal, hogy kijelentette: „tudom, hogy semmit sem tudok”, állítólag boldogabb volt, mint azok, akik úgy vélték, bölcsek és teljes kontroll alatt tudják tartani maguk körül a történéseket. Miért? Mert belátta, hogy választásai, véleménye, percepciója csak nagyon kis százalékban magyarázható meg racionálisan. Például, ha egy állásra komoly jelentkezőt keresnek, a nehezebb irattartóra csíptetett teszt nyom többet a latban, semmint a könnyű írótáblán prezentált. Ha viszont egy munkakörhöz az szükséges, hogy melegszívű legyen az álláskereső, akkor érdemes a bíráló kezébe egy kellemesen meleg kávét rakni: rögtön alkalmasabbnak találja azt, akinek a jelentkezését vizsgálja. De az előítéleteink is működnek tudatalatt: ha a fénykép nélküli cv-n tipikusan afroamerikai név szerepel, akkor rosszabb minősítést kap, mint egy fehér amerikai. Igazságtalanság? Szókratész is ebbe halt bele: elítélték istenkáromlás miatt, és amikor tanítványai meg akarták szöktetni, ráébredt, hogy saját magának mondana ellent, ha nem hajtana fejet a törvényeknek, még ha az igaztalan is: az elkötelezett hívő becsületesen kiitta a méregpoharat szeretett tanítványai társaságában.

hvg.hu

2. A vérszomj természetes - Platón

Egyikük, Platón az emberi magatartást és az azokhoz kapcsolódó lelki folyamatokat boncolgatta. A lélekfogat-elméletének lényege, hogy örök konfliktusban vannak egymással a lélek részei: a kocsis (az ész) legszívesebben magasra repítené a két ló húzta fogatot.

hvg.hu

Ám amíg az engedelmes tartaná az irányt, az önfejű inkább a mélybe vágtatna. Ezt nap, mint nap megtapasztaljuk, amikor elborzadva, mégis vérszomjasan klikkelünk a katasztrófahírekre. Hiába szégyenkezünk miatta, és hisszük, hogy erkölcsünk kikezdhetetlen: az ördögi énünk primitív. „Látom, mi a jobb, jól látva helyeslem; és ami rossz, követem" – így fogalmazott például Ovidius a Metamorfózisok című művében. Platón szerint a belső harmónia megteremtése úgy lehetséges, hogy az észt (a kocsist), a tetterőt ( az engedelmes lovat), és a vágyakozást (az önfejűt) erényekkel kapcsoljuk össze: azaz bölcsebbé, bátrabbá és mértékletesebbé váljunk.

3. Csináld, csináld, jól csináld - Arisztotelész

Az önismeret és a lélekvizsgálat mellett a gondolatformálta tettek jelentőségéhez Gendler Arisztotelészt hívja segítségül. Platón tanítványa a metafizikai tanai között foglalkozott az aktus-potenciával, ami a mai önsegítő könyvek, mint például a Titok előfutára is: ezek alapján, ha el akarunk érni valamit az életben, akkor úgy kell csinálni, mintha az már megvalósult volna. Arisztotelész szerint az örök szubsztanciának képesnek kell lennie mozgást kelteni, és az ész nem más mint lehetőség: a gondolkodó lélek végtelen lehetősége (potenciája) pedig egy aktust kelt, amiből habitus válik, így az álomból valóság lesz.

Interjú Tamar Gendlerrel

Tamar Gendler Budapesten Szilágyi Stefánia hvg.hu: Mi vitte rá, hogy a boldogságkeresés, elsőre sekélyesnek hangzó témájával foglalkozzon a Yale Egyetemen?   Tamar Gendler: Egyetemi oktatóként, nálam a tananyaghoz hozzátartozik az ókori gondolkodók kutatása. Feltűnt, hogy a kétezer évvel ezelőtti kérdések is ugyanazok voltak, mint a maiak. Plátón és Arisztotelész fő műveiben is központi téma volt boldogulás. De valóban kissé elcsépelt és ködös a kifejezés, ezért én inkább úgy szoktam megfogalmazni, hogy virágzó és teljes élet, illetve szellemi jólét.   hvg.hu: Apropó jólét, a modern korban az amerikai önsegítő könyvek ellepik a könyvesboltokat. Biztos, hogy ezt mi is tudjuk adaptálni? A magyar pesszimizmust le lehet rombolni Ciceró barátságformulájával?   T.G.: A görög és római filozófián alapul az előadásom, de másokra is hivatkozhatnék: Buddha vagy Konfúciusz tanításait is vehetjük példának, de az afrikai és az ősi amerikai bölcsek is foglalkoztak a témával.  Jártam az előadással Jeruzsálemben, az Egyesült Államok déli részén afroamerikai diákoknál, és most pedig itt Magyarországon. Tudom, hogy az utóbbi száz év történései, sőt talán az utóbbi évszázadok nem voltak a legvidámabbak a magyarok történelmében. De erre a legjobb példa Epiktétosz, aki börtönben, fogságban fogalmazta meg tanait. Majd egy amerikai hadifogoly vietnámi raboskodása alatt vette újra elő a görög filozófust, hogy saját sanyarú helyzetében próbára tegye. 1965-ben Epiktétosz „világa” segítette át a nehézségeken (James Stockdale tapasztalatairól 1993-ban írt: Courage under Fire: Testing Epictetus's Doctrines in a Laboratory of Human Behavior címmel - a szerk.). Miért ne működne ugyanúgy a magyaroknál?   hvg.hu: Ön melyik tannal azonosul leginkább?   T.G.: Azzal, hogy ha valamivé szeretnél válni, csinálj úgy, mintha már az lennél. Ez vitt mindig előre az életemben.

4. Van barátod? - Ciceró

Ciceró a boldogságreceptet további hozzávalókkal dúsította. Az igaz barátságról szóló mondata az idézetkeresők előkelő helyén szerepel: „Az igaz barát olyan, mintha második énünk volna”,  a boldog és hosszú élet titkaként pedig azóta is a jó szociális kapcsolatokat jelölik meg: egy barát felezi a gyászt és duplázza az örömöt, sőt, ha valamit el szeretnénk élni életünkben, mások támogatásával ez sokkal könnyebben megy, mint egyedül.

5. Hatalom: csak magunk felett - Epiktétosz

A belső harmónia és spirituális szabadság ötödik elemét Epiktétosz görög sztoikus filozófushoz köti a professzornő, aki szerint majdnem kétezer évvel később is ugyanúgy érvényes, az etikai evidencia: van, ami hatalmunkban áll, és van, ami ezen kívül. A belső szabadság érdekében el kell engedni azokat a dolgokat, amelyek nincsenek a hatalmunkban, ilyenek például a külső adottságaink. És azt csiszolni, ami tőlünk függ: például véleményünket, hozzáállásunkat. Ellenkező esetben frusztráltak és boldogtalanok leszünk.

Tamar Szabó Gendler 1965-ben született az Egyesült Államokban, New Yersey-ben. A Yale Egyetemen végzett summa cum laude eredménnyel, a Harvardon szerezte meg doktoriját, jelenleg pszichológia és filozófia professzor a Yale Egyetemen. Férje magyar, Szabó Gendler Zoltán is a Yale Egyetem tanára, két fiuk van.