A nagylelkűség az elégedett élet egyik kulcseleme – állítja egy új könyv, amely szerint manapság minden adott lenne hozzá, hogy láncreakciókat indítsunk be ilyen tettekkel. De miért van kódolva bennünk a nagylelkűség? Mit tesznek az emberek, ha váratlanul ingyen pénzt kapnak? És hogyan tehetjük még tartalmasabbá azokat az együttléteket, amikor vendégül látjuk a barátainkat?
Ne tekintsük személyes ügynek és ne engedjük eluralkodni magunkon az érzelmeinket, ha vitába keveredünk egy kereskedővel vagy szolgáltatóval! Az ösztönök, a tanult tehetetlenség és a frusztráció ilyenkor rossz tanácsadó, többet érünk egy-két mély lélegzetvétellel és az alapos felkészüléssel. Miért kerüljük ilyenkor a bizonytalanságkerülést? Mire jó a pulzusfigyelés? És hogy mutassunk példát a gyerekeinknek?
Évtizedek kutatásai bizonyítják, hogy a jó apa-gyerek kapcsolat nélkülözhetetlen az egészséges önértékeléshez. Főleg a lányok önvédését alapozhatja meg.
Nyaranta, bár a pokoli hőség néha megakadályoz ebben, sokkal több lehetőségünk van a szabadban lenni, és ezt érdemes kihasználni. Szinte nincs is olyan védőfaktor, amely ennél univerzálisabban javítaná a mentális és fizikai jóllétünket. De miért ennyire pozitív a természet hatása? Számít-e, hogy tenger mellett vagy a hegyekben töltekezünk? Tényleg érdemes rendszeresen megölelni egy fát? És mennyi időt kell legalább a szabadban lenni, hogy mérhető hatása legyen?
Hogyan él együtt gyermeki és felnőtt énünk? Honnan jönnek a mindent elsöprő érzelmek? Hogyan gondolkodhatunk úgy a belső gyermekről mint metaforáról? Feldmár András beszélgetése Huszár Annamáriával, a Feldmár Intézet terapeutájával.
Taylor Swift hatodik turnéja, a világ eddigi legnagyobb show-ja nemcsak neki hoz gigászi összeget a konyhára, hanem a turnéval érintett országok is jelentősnek mondható GDP-növekedést könyvelhetnek el.
A gyermek – később felnőtt –, aki átélt családon belüli erőszakot, értéktelennek látja önmagát. Alacsony önbecsülése miatt újabb és újabb ilyen helyzetekbe sodródik, és teremti újra ezt a tragikus állapotot.
Szülőként az egyik legfőbb célunk, hogy a gyerekeink jól érezzék magukat a bőrükben, tudják becsülni magukat, hogy majd felnőttkorukban könnyedén megbirkózhassanak a nehézségekkel. Amilyen egyszerű elhatározni, olyan nehéz mindezt kivitelezni.
Sokféle sportolót láthatunk az olimpián, ám abban alighanem hasonlítanak, hogy valamiképpen mind a tökéletességre törekszenek. De létezik-e „egészséges” perfekcionizmus? Hogyan tudják az élsportolók elkerülni a görcsös hibakeresést? Mi a hozzátartozók és a közönség felelőssége a sportolók mentális jóllétében? És miért fontos az átlagembernek e téren is tanulni a versenyzőktől?
Tartós párkapcsolatban előfordul, hogy olyan mértékben fordulnak egymás felé a pár tagjai, ami egyrészt elszigeteli őket másoktól, másrészt teljesíthetetlen elvárásokkal terheli meg a kapcsolatot. A következő történet arról szól, hogyan lehet újra kinyitni egy bezárkózott kapcsolatot, anélkül, hogy az összetartozás élménye kárt szenvedne.
Az érintések a magzatkortól a halálunkig elkísérnek minket. A testi kontaktus leginkább kitüntetett periódusa a csecsemőkor mellett a szerelem időszaka, de az érintés a tartós párkapcsolatban fennálló viszony kiváló jelzőrendszere is. Minősége, hiánya, illetve túlzásba vitele csalhatatlanul a résztvevőkről szól.
Téved, aki azt gondolja, hogy manapság azért eszünk, mert éhesek vagyunk. Ez a legritkább.
A sokak által (legalább hírből) ismert bulimia, anorexia vagy túlevés mellett akad pár ritkább, étkezéssel kapcsolatos anomália, amelyek legalább olyan kellemetlenül érinthetik a tőlük szenvedőket.
Honnan tudja a olvasó, hogy megjelent az HVG Extra Pszichológia új száma? Honnan tudja a hónalj, hogy közeledik a kamaszkor, ideje szőrösödni? Honnan tudja az applikációm, hogy itt az ideje lefeküdni? Hogy függ össze a Porsche-kereskedők profitja a hormonokkal?
Nagyon nem mindegy, hogyan ülünk le egy chatbot elé, mert már a kérdésekbe ágyazott előzetes feltevéseink is befolyásolhatják, hogy milyen lesz a válasz – erre jutott egy új kutatás.
Az Imperial College London kutatói vizsgálatukhoz 20 egészséges önkéntesnek 20 milligramm dimetiltriptamint (DMT) adtak be, azt az intenzív hallucinogén vegyületet, amelyet a Psychotria viridis cserjéből vonnak ki.
Gyökeresen átalakítja a városiasodás az élőhelyeket – derül ki abból a kutatásból, amelyet az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Ökológiai Kutatóközpontja, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a dániai Aarhus Egyetem munkatársai végeztek.
Választásainkat, véleményünket, vélekedéseinket hajlamosak vagyunk mélyen a magunkénak érezni.
További 14 nem hozta a címkén igazolt eredményeket.
A hatásgyakorlás egyik sarkalatos pontja a hasonlóság: szeretjük azokat, akik olyanok, mint mi. Az igazán sikeres hatásgyakorlók rászánják az időt, hogy megkeressék a hasonlóságokat, mielőtt kérnének.
