#hetes cikkely




Még rosszabb helyzetbe lavírozza magát a kormány az EU-ban a Pride betiltásával?

Hét éve tart a meghallgatási maraton, de ennél tovább még nem jutottak az Európai Unió tagállamai ahhoz, hogy lezárják a Magyarország elleni hetes cikkelyes eljárást. Ez abból a szempontból érthető, hogy egyetlen soros elnök sem merné megkockáztatni, hogy ne legyen meg a négyötödös többség annak kimondásához: fennáll a veszélye, hogy Magyarország megsérti az EU alapértékeit. A gyülekezési törvény módosításával és a Pride betiltásával azonban átbillenhetett a mérleg.






Lengyelországban helyreállt a jogállamiság, Magyarország egyedül marad az uniós szégyenpadon

Több mint hat év után az Európai Bizottság úgy értékeli, hogy Lengyelország esetében már nem áll fenn a jogállamiság súlyos megsértésének veszélye. Ez azt jelenti, hogy egyedül Magyarország lesz érintve a szavazati jog veszélyével fenyegető eljárásban. A lengyelekkel kapcsolatos döntés a Donald Tusk vezette új kormány lépéseinek köszönhető.



Egy EP-képviselő petíciót indított a magyar kormány szavazati joga ellen

Történelminek nevezte az általa indított petíciót Petri Sarvamaa finn néppárti képviselő. A kezdeményezés arra irányul, hogy függesszék fel a magyar kormány szavazati jogát a tagállamok tanácsában. A fideszes Hidvéghi Balázs szerint az alaptalan rágalomhadjárat addig tart, amíg "az uniós intézmények tele vannak az ilyen Sarvamaa-féle alakokkal”.


Varga Judit: Ha Magyarország ember lenne, beperelné az EU-t

Ismét meghallgatást tartottak az uniós tagállamok a Magyarországgal szemben folyó hetes cikkely szerinti eljárás keretében. És bár a magyar kormány szerint ez nem téma, a tagállamokat igenis foglalkoztatja az, hogy betöltheti-e az EU soros elnökségét az Orbán-kormány. Van, aki szerint „Európát nem vezethetik homofób, kleptokrata Putyin-pincsik.



Brüsszelben még mindig nem értik, hogy miért kampányol a szankciók ellen a szankciópárti magyar kormány

Ötödik alkalommal tartottak meghallgatást a Magyarországgal szemben, az uniós alapszerződések 7. cikkelye szerinti eljárásban a tagállamok. Annyi biztos, hogy nem ez volt az utolsó alkalom, amikor a magyar jogállamisággal ezen az eljáráson belül foglalkoztak, de azt sem lehet mondani, hogy egy lépéssel is közelebb kerültünk volna a folyamat végéhez.





Nem vár tovább a tagállamokra, politikai üzenetre készül a magyar jogállamiság ügyében az Európai Parlament

Elege lett az Európai Parlamentnek, hogy az elmúlt négy évben semmi nem történt a hetes cikk szerinti eljárásban, ezért szerdán vitázik, csütörtökön pedig ismét szavaz a felturbózott Sargentini-jelentésről. Ez persze még egyáltalán nem garancia az előrelépésre, politikai üzenetnek azonban jól jöhet a tagállamok, valamint akár a jogállamisági mechanizmusban jövő héten döntő Európai Bizottság felé is.