Megint jött egy saller a kormánynak az EU-tól, erőltette, de elbukta, igazságot szolgáltattak, felmosták vele a padlót. Most éppen a cafeteriaügyben, korábban a hiper- és a dohánymultikkal szemben, meg elbukott a pálinkaforradalom, hosszan sorolhatnánk. Hogy miért éri meg ez a sok pofon a kormánynak? Mert ha fizetni kell, az az adófizetőket terheli, a járulékos politikai és egyéb haszon viszont az övé.
A kereskedelempolitika kormányzati összehangolásáért felelős miniszteri biztos azt mondta, szeptemberben fogják módosítani a rendeletet a hipermarketadóról, most pedig épp egyezkednek Brüsszellel a mértékéről. A biztos azt is sejtette, hogy vannak még ötletek komolyabb adóztatásra is.
A luxembourgi székhelyű Európai Bíróság hátrányos megkülönböztetés lehetőségét állapította meg a kiskereskedelmi különadó ügyében. Ugyanakkor a magyar bíróságra bízza, hogy megállapítsa, tényleg megtörtént-e a diszkrimináció. A Hervis ügye jutott el Luxembourgig. A különadót azóta már kivezették, ám a nemzetközi jogász szerint, bár most csak egy konkrét ügyről volt szó, ez viszont precedensértékű, így a későbbiekben az érintett cégek visszaszerezhetnék a jogellenesen kivetett adó összegét.
A tavalyi adatokhoz képest az energiaszektor adózott eredményének 32 százalékát, a távközlési szolgáltatók profitjuk 73 százalékát veszíthetik el a különadóval, a nagy élelmiszerláncok tavalyi vesztesége pedig négyszeresére emelkedhet – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató elemzéséből.
Önmagában a válságadók bevezetésének tegnapi bejelentése nem volt meglepetés, sokkal inkább a beszedni kívánt adó összege, illetve az a körülmény, hogy a pénzügyi szektorra kivetett „bankadóhoz” hasonlóan azt már az idén is beszedni tervezik. Az üzenet világos és határozott: a költségvetésnek a hiánycél eléréséhez még jelentős többletbevételekre van szüksége. De vajon reális-e a 2010-es határidő?
