Nem csak a háziorvosok és asszisztenseik maradnak ki az egészségügyi béremelésből, hanem például a védőnők, az otthonápolásban dolgozók, valamint a patikai asszisztensek is; a háziorvosok áprilisig várnak, s ha a kormány addig nem változtatja meg döntését, akkor radikálisabb eszközöket vetnek be, akár sztrájkolhatnak is - írta a Magyar Nemzet pénteken.
Bár évek óta nem volt hasonló méretű béremelés az egészségügyben, mégsem lehet mindenki elégedett. Az alapellátásban dolgozók ugyanis most biztosan nem kapnak többletpénzt. Ahogyan nem kapnak a védőnők sem, pedig ők nem vállalkozásban, hanem közalkalmazotti státuszban dolgoznak.
Az alapellátásban dolgozó orvosok munkájukban magányosnak érzik magukat, és hiányolják a szakmai irányítást, támogatást. Az elvárásokat túlzónak érzik, hiszen egyszerre kell orvosként és menedzserként helytállniuk - derült ki a GfK Hungária háziorvosi praxisok körében végzett felmérésének eredményéből, melyet az InfoRádió tett közé.
Csak az önkormányzatok területi ellátási kötelezettsége körében eljáró háziorvosokat, házi gyermekorvosokat és fogorvosokat részesítené építményadó-mentességben a fideszes Láng Zsolt, aki erről szóló módosító indítványával frakciótársa, Kósa Lajos előterjesztésén változtatna.
Bírálja a kormányt a Házi Gyermekorvosok Egyesülete, mert az egészségügy most tervezett béremelése az alapellátás dolgozóit nem érinti.
A 29 ezer orvosból 18 ezren számíthatnak átlagosan bruttó 57 ezer forintos béremelésre - írja a Világgazdaság szerdán a saját értesülésére hivatkozva, míg a Napi Gazdaság arról számol be, hogy a február végére várható béremelési megállapodásig a részletek nem nyilvánosak.
Bár még folynak a tárgyalások az Egészségügyi Államtitkárság és az orvosi szervezetek között, ma úgy tűnik, csak az alkalmazásban álló egészségügyisek bérét rendezné a kormány. Úgy tudjuk, felvetődött egy olyan javaslat is, hogy a beteget ezentúl tájékoztassák a kezelőorvos állapotáról.
Az egészségügyi salátatörvény praxisjogról szóló passzusa ellehetetleníti a területi ellátási kötelezettség nélküli háziorvosokat – hangzott el az InfoRádióban.
A háziorvosi rendszer működését romló feltételrendszer mellett stagnáló minőség jellemzi, csaknem 220 ezer magyar állampolgár pedig olyan településen él, ahol nincs állandó háziorvos - közölte az Állami Számvevőszék (ÁSZ) hétfőn.
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyi államtitkársága hamarosan a kormány elé terjeszti a praxisalapról kidolgozott koncepcióját, és amennyiben elfogadják, már a jövő év elejétől segíthetnék ebből a keretből a hozzájutást a háziorvosi praxishoz - közölte az államtitkárság kabinetfőnöke. Az államtitkárság egy központi, 1,5-2 milliárdos praxisalap kialakításán dolgozik.
Szakmailag és anyagilag is vonzóbbá akarja tenni a háziorvosi szakmát az egészségügyi államtitkárság. Azt ígérik: egy, legfeljebb két éven belül már érezhetőek lesznek a hatásai az ennek érdekében tett intézkedéseknek.
Évente ugyan 60-100 fiatal lép be a háziorvosi rezidensrendszerbe, de a szakvizsga megszerzése után 40 százalékuk elhagyja a pályát, pedig legalább 250 rezidenst kellene képezni évente ahhoz, hogy 15 éven belül lecserélődjön az elöregedett háziorvosi kar – írta pénteki számában a Világgazdaság.
Szócska Miklós szerint e keretből a többi között praxisalapot hívnak életre a házi és a házi gyermekorvosok letelepedésének ösztönzésére.
