Izraelnek a Gázai övezetben a Hamászt megroppantani sikerült, de megsemmisíteni nem, politikai kiút viszont nem látszik, mert Benjamin Netanjahu kormánya még a lehetőségekről sem gondolkodik.
Kerülőre kényszerülnek az iráni rakétázás miatt, hosszabb a menetidő, pihentre kell cserélni a személyzetet.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerzője szerint egy nagykövet feladatai közé semmiképp sem tartozik az, hogy választási javaslatot tegyenek a fogadó állam polgárai számára. Az Osztrák Szabadságpárt párhuzamos világot alakított ki a médiában, írja a Frankfurter Rundschau. A Neue Zürcher Zeitung szerint már nem működik a kínai gazdasági stratégia Európával szemben, az Unió megtalálta az ellenszert. A Washington Post, a Financial Times és a Guardian a közel-keleti helyzetet elemzi. A Német Marshall-alapítvány vendégkutatója kifejti, Ukrajna aggódik Trump esetleges győzelme miatt. Dalibor Rohac elemző pedig nem érti, miként vélekedhet Donald Trump alelnökjelöltje teljesen másként a gázai, illetve az ukrajnai háborúról. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Ő biztosan azt tenné, hiszen „ez legnagyobb kockázat”.
Ali Khamenei szerint nem fognak „tétovázni” és „halogatni”, ha Izraelről van szó.
Az elmúlt egy hét legintenzívebb támadását indította csütörtök este és péntek hajnal között az izraeli hadsereg.
Az iráni reakció azután érkezett, hogy Joe Biden elmondta, már tárgyalnak arról, Izrael hogyan csaphatna vissza Iránnak.
Az elnök szerint csütörtökön biztosan nem indul meg a támadás.
Rami Mortada úgy véli, Izrael kinyitotta Pandora szelencéjét.
A libanoni hadsereg szerint katonái azután nyitottak tüzet, hogy az izraeli erők megtámadtak egy katonai állást.
Több robbanás is megrázta a libanoni fővárost csütörtök délután.
Számos lehetőség áll az ország haderejének rendelkezésére, ugyanakkor kérdéses, hogy ezek közül melyik szolgálja leginkább az ország érdekeit.
Tim Walz és J. D. Vance visszafogott volt és a politikára összpontosított az alelnökjelöltek vitáján, írja a Washington Post. A rendszer lehetséges eróziója aggasztja Hiszi Csin-ping kínai pátvezért, és a vezető uralma után valóban viharos idők jöhetnek Kínára az Economist szerint. Ritkán volt ennyire kedvező a pillanat, hogy bevigyék a döntő ütést Iránnak, állítja a Die Welt.
Eddig kilenc halottja és legalább 14 sebesültje van annak a támadásnak, amit egy Bejrút belvárosában található lakóépület ellen intézett az izraeli légierő, miközben civilek ezrei próbálják elhagyni Libanont.
Az amerikai elnök szerint Izraelnek joga van válaszolni az iráni támadásra, ám szerinte ennek arányosnak kell lennie.
Kérdés, hogy ha ez megtörténik, arra hogyan reagál Irán.
A most debütáló rakéták gyorsasága és manőverezőképessége vegyült a védekezés sajátosságaival. Nagy kár nem történt, de hosszabb távon kitettségre utalnak a jelek.
Irán április után újra rakétatámadást indított kedden Izrael ellen, amelynek válasza ismét eldöntheti, a konfliktus milyen irányt vesz. Öt hónap alatt megváltoztak az erőviszonyok, a Gázában is harcoló Izrael meglepte Teherán legfontosabb kliensét, a Hezbollahot, amely elszámította magát. A libanoni határt átlépve az izraeli hadsereg már a szárazföldi offenzívát is elindította.
Beszakadt a forint, miután Irán Izrael elleni támadása a közel-keleti háború kiszélesedésével fenyeget. Minden attól függ, mennyire eszkalálódik a háború. Jó esetben a forint még egy ideig megkapaszkodhat 400 alatt az euróval szemben. Rossz esetben elindul a lejtőn 400 fölött, a 410-es euró sem zárható ki. A jegybanktól csak biztató üzenetek várhatók, az államadósság magas devizaaránya miatt pedig izzadhat Varga Mihály.
Az izraeli kormány szerint António Guterres nem ítélte el egyértelműen Irán rakétatámadását, és azzal vádolják, hogy terroristákat támogat.
