#kiállítás. képzőművészet




Gépfegyverrel alkot az ukrán művész

Valódi erőszakot használ a művészet megteremtésére Zsanna Kadirova. Az orosz–ukrán háború valóságos ábrázolásához egy idő után nem volt más választása, mint hozzászokni a veszélyes fegyverekhez.





Egy Párizs szélén álló fáskamra volt az első műterme, később spanyol királyi festő lett a magyar művész

Nagy Zsigmond külföldön, a maga korában László Fülöp mellett az egyik legismertebb magyar festőművész volt. Az itthoni kánonba nem került be igazán, Párizsból menekülnie kellett, amikor kitört az első világháború, Spanyolországot pedig – ahol a Pradóban ma is őrzik az egyik művét – Dél-Amerikáért hagyta ott. Képeit ma is keresik, az élettörténete pedig felér egy kalandfilmmel.













Mit árulnak el a Petőfi utcák a mai Magyarországról?

Petőfiről nevezték el a legtöbb utcát Magyarországon, ha egymás mellé tennénk mind a 2800-at, az Atlanti-óceánig is eljuthatnánk. A Pictorial Collective dokumentarista fotós kollektíva kilenc tagja a Petőfi utcák 266 ezer lakóját fotózta az elmúlt másfél évben. A képeiken kirajzolódó, határon túlra is átnyúló képzeletbeli Petőfi utca a mai magyar társadalomról ad szubjektív látleletet. A Pictorial Collective mai fényképeit elnézve azért erősen kétséges, hogy „a bőség kosarából mindenki egyaránt vehet”-e már, és Petőfi valószínűleg nem gondolná ma sem, hogy „megálljunk, mert itt van már a Kánaán”. A képekből készül kiállítás október 1-jéig látható a Capa Központban.