A tervek szerint majdnem 9000 magyar gyerek életét követi 25 éven keresztül a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének kohorszkutatása. A most megjelent jelentésből kiderült, mekkora egy átlagos magyar újszülött, mekkora szerepet vállalnak az apák és a nagyszülők a gyereknevelésből, illetve mennyire viseli meg az anyákat a szülés és a gyereknevelés.
Felvenni a gyereket, ha sír, vagy nem? Jó a cumi, vagy sem? Fürdessük-e a gyereket mindennap, vagy sem? Újabb eredmények jöttek a KSH babakutatásából, és régi témák és viták lángolnak fel újra.
Amikor egy mai magyar csecsemőt felmér a védőnő, az 1980-as években születettek méreteihez viszonyítja a fejlődését. Egy idén indult hatalmas kutatás három éven át kísér majd több ezer magyar anyát, és megvizsgálja, hogyan gondolkodnak a családok a gyerekvállalás során. Bár az Orbán-kormány beszél újabban a népesedéspolitika fontosságáról, ezt a fontos kutatást az Európai Unió fizeti, és nem ez az egyetlen ellentmondás a hivatalos kommunikációval.
