Dercsényi Dávid
Dercsényi Dávid
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Amikor egy mai magyar csecsemőt felmér a védőnő, az 1980-as években születettek méreteihez viszonyítja a fejlődését. Egy idén indult hatalmas kutatás három éven át kísér majd több ezer magyar anyát, és megvizsgálja, hogyan gondolkodnak a családok a gyerekvállalás során. Bár az Orbán-kormány beszél újabban a népesedéspolitika fontosságáról, ezt a fontos kutatást az Európai Unió fizeti, és nem ez az egyetlen ellentmondás a hivatalos kommunikációval.

Megérkeztek az első friss adatok abból az idén januárban indult KSH-felmérésből, amely tízezer résztvevő közreműködésével próbálja feltérképezni a magyar családokat. Hogy miért különleges a még éveken át tartó felmérés, arra még visszatérünk, de először lássuk, melyek a legelső érdekes megállapításai. 

Milyen családban élnek a hetedik hónapban járó magyar anyák 2018-ban? 

Nos, a születendő babák 57 százalékának már van egy testvére, 27 százaléknak pedig több. Ám az esetek jelentős részében a testvérek nem édestestvérek, hanem az anya vagy apa korábbi kapcsolatából érkeznek. Minél több a gyerek egy családban, annál nagyobb eséllyel vannak a családban fél- vagy mostohatestvérek. A harmadik gyerekek esetén már 37% az esélye annak, hogy a testvérek között legalább egy fél- vagy mostohatestvér van. Megnőtt tehát a mozaikcsaládok jelentősége, és főleg a nagycsaládokat érinti. Ez felveti a kérdést, hogy a kormány által oly gyakran propagált és jutalmazott háromgyerekes család modelljében hogyan is számolhatunk a gyerekekkel, ha több mint két szülőtől származnak. A kormány, Kásler emberminiszter is mindig csak annyit mond, család, mintha ez olyan egyértelmű lenne. Pedig nem az.

©

A várandós anyák 97 százaléka kapcsolatban él, tehát kevés az egyedülálló. De a partnerek 53 százaléka férj, 44 százaléka pedig élettárs. Az élettársi viszonyban is ugyanolyan tervezett módon vállalnak gyereket, mint házasságok esetében (még ha ez a tervezettség valamelyest kisebb az élettársi viszonyban). Azaz a két együttélési mód nagyjából ugyanolyan szerepet tölt be a társadalom ezen részén – a kormány mégis a házasságot premizálja, az élettársi viszonyban élőket hátrányosan érinti például a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) rendszere. De az öröklésben sem veszik figyelembe, ha nem regisztrált élettársi viszonyról van szó (és ha nincs külön végrendelet).

Az is kiderült, hogy az apák 7-8 százaléka, akár házastárs, akár élettárs (mindkét együttélési formában hasonló arányban jelenik ez meg), legalább heti három éjszakát távol tölt a családjától, például azért, mert külföldön dolgozik, de bizonytalan lakhatási körülmények vagy a kapcsolat megromlása is állhatnak a háttérben.

Egyre nő a várandósok között a magán-egészségügyi szolgáltatások használata. GDP-arányosan egyre csökken az egészségügyre fordított források mértéke (2003-ban 8,2%, viszont 2015-re ez 7,2%-ra csökkent), így nem csoda, hogy a gazdagok új utakat keresnek. A hét hónapos várandósok 36 százaléka ment kizárólag tb-s nőgyógyászhoz, 30 százalék ment állami és magánpraxisba egyszerre, és 34 százalék kizárólag magán-nőgyógyászhoz. A labor- és ultrahangos vizsgálatok 70-80 százalékát állami ellátásban (vagy abban is) végezték a kismamák. A magzati rendellenességeket kiszűrő vérteszteken a várandósok harmada nem vett részt, a maradék 45 százaléka viszont ezt magánrendelésen tette meg, csak 16 százalék ment el kizárólag tb-finanszírozott vizsgálatra.

©

Az előírt vizsgálatok zömét mindenki teljesítette, 98 százalékos a lefedettség, de fogorvoshoz csak 66 százalék ment el, holott a várandósok körében is nagyobb a rizikója a fogak romlásának, és a kezeletlen szájüregi betegségek növelhetik a koraszülés, alacsony születési súly és a preecclamsia (terhességi magas vérnyomás) esélyét.

A hetedik hónapban lévő várandósok 76 százaléka szedett a várandósság első három hónapja során valamennyi ideig folsavat és mindössze 12 százalék állította magáról, hogy sem a várandósságot megelőzően, sem az alatt egyáltalán nem szedett.

Honnan vannak az adatok és miért fontos ez?

A hivatalos NER-beszéd szerint 2018 a családok éve. A kormány ennek megfelelően rengeteget beszél a demográfiáról, Orbán Viktor negyedik miniszterelnöki esküje után harcot hirdetett a népességfogyás ellen. Az eddigi próbálkozásokat meghaladó konkrét lépések még ismeretlenek, nemzeti konzultáció is csak ősszel lesz, de ettől még a kormánypárt politikusai folyamatosan a hagyományos családról, a minél több kívánt gyerek megszületéséről beszélnek.

Mint annyiszor a kormány kommunikációjával kapcsolatban, most is felvetődik a kérdés, tényleg tudja-e, mi is a helyzet a társadalomban, tudja-e, hogyan élnek a magyarok, mikor és miért vállalnak gyereket, és mi minden történik, mire egy gyerek felnőtté válik?

Mi az a kohorszvizsgálat?

Olyan megfigyeléses felmérés, melynek során egy vizsgált csoport (az ún. kohorsz) és egy kontrollcsoport eredményeit időben előrefelé vizsgálják a feltett kérdések mentén.

Mert ha tudni szeretnék, akkor ezeket az első adatokat például könnyen megismerhetik. Nem a kormány fizeti a számlát, hanem az Európai Unió. 

A nagy, 2022-ig tartó népességtudományi felmérés január 1-jén indult, a Kohorsz ’18 projektet a KSH Népességtudományi Kutatóntézet vállalta magára. Az adatfelvétel során a szakemberek próbálják ugyanazokat a családokat, gyerekeket, anyákat, apákat több éven keresztül követni, és személyes információkat kapni róluk. Ez a kutatás nem egyedi Magyarországon, de a volumene jelentős: 10 ezer résztvevője van. Vagyis egy évben minden tizedik magyar szülővé, anyává váló ember számot ad életéről – magyarázza Veroszta Zsuzsanna, a KSH Népességtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa a hvg.hu-nak.

©

Még világviszonylatban is egyedülállóan összetett kutatásról van tehát szó, mert a minta nagysága lehetővé teszi, hogy ne csak egy részterületre koncentráljanak, hanem egyszerre több területre is. Értékelhető mennyiségű információ lesz például a koraszülöttekről, az egyedülálló vagy éppen kiskorú anyákról. Az adatokat előbb a védőnők, majd a kérdezőbiztosok gyűjtik össze. A legutóbb a 80-as években volt olyan jelentős hazai gyermeknövekedési vizsgálat, amely a várandósságtól kezde a felmérést. A közel negyvenéves adatok alapján határozzák meg a mai napig a védőnők, hogy a babáknak milyen korban mekkorának, milyen súlyúnak kell lenniük, hogyan kell fejlődniük. Ezért nevezik ezt egészségügyi kohorszkutatásnak.

Azért a várandósságtól indul az adatfelvétel, mert egy baba fejlődésére nagy hatással vannak a születése előtti körülmények: az édesanya terhesség alatti fizikai és érzelmi állapota. Márpedig ezek a kérdések nagyon nehezen fejthetőek fel utólag. A várandós anyukákat arról kérdezik:

  • mik a tervei,
  • hogyan kötődik a magzathoz,
  • várták-e a babát?

A magyar sajátosságnak számító védőnői hálózat bevonása nagy dilemmát jelentett a statisztikusoknak, de végül több minden szólt mellettük. Egy várandós anyuka például nem biztos, hogy megnyílna vagy közel engedne magához egy kérdezőbiztost. A védőnők találkoznak minden várandóssal, és ők tudják egyedül minden jelenleg Magyarországon terhes nő adatait (pontosabban a 98 százalékát, mert a nagyon gazdagok közül vannak, akik nem kérnek az állami szolgáltatásból).

©

A védőnőké az egyetlen terhes anyákat regisztráló adatbázis, náluk minden érintettnek jelentkeznie kell, hiszen négy igazolt látogatáshoz köthetően kaphatnak az anyák a szülést követően anyasági támogatást. A védőnők mellett szólt az is, hogy elhivatottan dolgoznak, és rendszeresen felkeresik a kismamákat.

A mostani kohorszkutatás nézi

  • a családok, szülők szerveződését, életük alakulását,
  • az ellátórendszereket (pénzbeli, egyéb segítség a kismamáknak, családoknak),
  • a hozzáférés egyenlőtlenségeit,
  • az anyák munkaerő-piaci részvételét, illetve a későbbi tervek alakulását
  • és a gyerekek fizikai, kognitív, szocio-emocionális fejlődését.

Mekkora csapat kell ehhez a feladathoz? Ahogy megtudtuk, van egy belső csapat, amelyet 8-9 kutató és néhány szervező alkot. Kialakítottak ezen túl egy állandó társadalompolitikai és tudományos szakértői bázist, ők véleményezik a kikerülő anyagokat. Végezetül a tízezer anyukát végigkérdező csapat 600 védőnőből áll. A koordinálásukban a vezető védőnők segítenek.

A kutatás 2022-ig tart, a várandósságon túl az első három életévet próbálja meg felölelni. A távlati tervekben szerepel, hogy az egész felnövést jó lenne figyelemmel kísérni: a brit kohorszkutatás tagjai most mennek nyugdíjba... Hogy meddig folytatódhat a vizsgálat, az mindenekelőtt pénzkérdés, erre most 2022-ig van uniós forrás. De az is fontos, hogy a minta ne kopjon el, azaz a szülők válaszoljanak, együttműködőek maradjanak (ennek veszélye akkor áll fenn leginkább, amikor a védőnői feladatok féléves kifutása után egy évvel kérdezőbiztos kopogtat a család ajtaján).

©

Ráadásul az apukákkal is akarnak a kutatók beszélni, őket is el kell érni, meg kell tartani. Azt is meg akarják vizsgálni, hogy mi a helyzet a férfiak oldaláról, vagyis a biológiai és a társadalmi apákkal (aki egy válás után az anyával él). A kutatókat a válások nagy száma miatt is érdekli, mi történik a szülők különválása után, a vér szerinti apa hogyan tud gyereke életének része maradni. (Várandósság idején még nagyon kevés az egyedülálló anya, a házasságok jellemzően később bomlanak fel.) Sok adatot szeretnének a kutatók kapni a meglévő állami-egészségügyi adminisztratív adatbázisokból, hogy ne a szülőket kelljen értük nyaggatni: hány centivel, kilóval, milyen körülmények közt születtek a gyerekek? Ezek az adatok amúgy is befutnak bizonyos állami helyekre.

Összegzőbb jellegű, első eredményekre 2019 januárja után lehet számítani, de ahogy a cikkünk elején bemutattuk, már most vannak első eredmények. Az Emmivel technikailag együttműködik a felmérés, és Veroszta eddig nem tapasztalt semmi olyat, hogy a minisztérium megpróbált volna beleszólni abba, mit vizsgáljanak vagy mit ne vizsgáljanak, nem történt semmilyen tartalmi befolyásolási kísérlet.

"De csak így van értelme, különben én sem ülnék itt."

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Sírás lett a vége a szegedi chilievő versenynek

Sírás lett a vége a szegedi chilievő versenynek

Több politikus és polgármester is Hadházyval tüntet október 23-án

Több politikus és polgármester is Hadházyval tüntet október 23-án

Gond volt egy Rómába tartó Wizz Air géppel

Gond volt egy Rómába tartó Wizz Air géppel

A Kétfarkú megörökítette a rendőrség Baskyt kereső levelét, de nem akárhogy

A Kétfarkú megörökítette a rendőrség Baskyt kereső levelét, de nem akárhogy

Megmenekülhetünk? Az MTA már dolgozik a hatékony poloskacsapdán

Megmenekülhetünk? Az MTA már dolgozik a hatékony poloskacsapdán

A kórház bejárata melletti óriástáblán keres műtőssegédet, szakápolót és kazánfűtőt a Péterfy kórház

A kórház bejárata melletti óriástáblán keres műtőssegédet, szakápolót és kazánfűtőt a Péterfy kórház