Dercsényi Dávid
Dercsényi Dávid
Tetszett a cikk?

Felvenni a gyereket, ha sír, vagy nem? Jó a cumi, vagy sem? Fürdessük-e a gyereket mindennap, vagy sem? Újabb eredmények jöttek a KSH babakutatásából, és régi témák és viták lángolnak fel újra.

Tízezer résztvevővel, három éven keresztül vizsgál babákat és családi körülményeiket a Kohorsz '18-as felmérés, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének kutatása. A több mint egy éve tartó vizsgálat során a résztvevők védőnők kérdéseire felelnek vagy kérdőívet töltenek ki, a védőnők segítik a kutatás első két szakaszának koordinációját. Eddig is több eredményt publikált az EU-s pénzből futó kutatás, most az első 1500 kérdőívből publikáltak a kutatók a babák első félévéről egy csokor adatot.

Kopcsó Krisztina, a kutatás ezen területének felelőse azt mondja, az eredmények beleilleszkednek a nemzetközi trendekbe, igaz ez nem annyira meglepő: ilyenkor a babák alvása és evése még jórészt biológiailag meghatározott.

Napi vagy maximum heti 2-3 fürdés?

A szülők túlnyomó többsége, 87 százaléka naponta fürdeti a babát, sőt, 2 százalék naponta többször. Ez azért érdekes, mert az ajánlások szerint heti 2-3 fürdetés elegendő egy újszülöttnél. 11 százalék fürdeti minden másnap, és nem éri el az 1 százalékot azok aránya, akik – ezek szerint – teljesítik a nemzetközi ajánlásokat.

Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke azt mondja a hvg.hu-nak, az ajánlások valamennyire mereven a bőrgyógyászok szempontjait veszik figyelembe. Ezek arra vonatkoznak, hogy a sok fürdetéstől irritáció lehet, tönkremegy az a védő filmréteg, amely a bőrt védi a kiszáradástól, és az sem segít, ha a szülők az olcsóbb, nem olyan jó minőségű kozmetikai szereket használják. Nem ért azonban egyet azzal, hogy heti 1-2 fürdés nem elég, jobb, ha naponta vagy kétnaponta egy gyors fürdetés történik, jó minőségű babasamponnal. A fürdésellenes trend alapja az, hogy a nagyobb gyerekek sokszor hosszasan áznak a kádban, ez tényleg rossz a bőrnek, de a féléveseknél nem kell ennyire mereven tartani az ajánlást. Mert sok babának érzékeny a bőre, begyulladhat, felülfertőződhet, még ha ők nem is izzadnak úgy, mint a felnőttek.

A 10 babából 6 használ cumit, fiúk-lányok ugyanolyan gyakorisággal. Kopcsó hozzáteszi, hogy a cumiztatás (nem cumisüvegből etetés, hanem a cumi használata) funkciójára és gyakoriságára nem kérdeztek, azaz arra nincs adat, hogy valaki hetente kétszer, vagy napi folyamatossággal cumiztat-e. Az Egészséges utódokért projekt eredményei szerint a 0-6 hónapos gyerekek 17 százaléka egyedül, cumival alszik el.

Póta szerint a cumikérdésben nincs szakmai álláspont, ő több évtizedes gyerekorvosi tapasztalattal azt látja, ha egy gyereket megnyugtatja a cumi, ami a babák pótcselekvése, nem kell megijedni a használatától. De egy idő után le kell tenni, mert ha túlságosan rászokik a gyerek, és még 2-3 évesen is cumizik, akár az óvodába is cumival menne, az már túlzás. Ráadásul a folyton letett-felvett cumi a koszos kéznél is jobb fertőzésforrás. De emiatt nem kell mereven elzárkózni a fiatalabb kori cumihasználattól.

Az anyák maguk sem tudják, átalusszák-e az éjszakát?

A válaszok alapján 10-ből 3 féléves baba már minden nap átalussza az éjszakákat. Ezzel szemben a babáknak közel fele egy éjszakát sem szokott átaludni féléves korában, míg 12 százalékuk heti 1-2, 10 százalékuk pedig heti 3-6 alkalommal alussza át az éjszakákat. A féléves babák átlagosan 3,5 órát alszanak napközben és 9 órát éjszaka – ez az eredmény a korábbi hazai eredményekkel is egybecseng Kopcsó szerint.

Az anyukák átlagosan 7 órát alszanak éjszaka, és ennek során átlagosan három alkalommal felébrednek. A gyerekek nagyobb része (57%) soha nem alszik szülei ágyában, de minden negyedik baba az éjszakák legalább egy részét naponta a szülei ágyában tölti. Kopcsó azt mondja, lehet, hogy itt az anyák felülbecsülték, hogy tényleg átalusszák az éjszakákat a babák, mert ők ebben a korban még biológiai szükségleteik miatt gyakran felébrednek éjszaka. Az, hogy a gyerekek a saját ágyukban alszanak vagy a szülőkkel, kulturálisan meghatározott jelenség a szakértő szerint.

Felvenni a felsíró gyereket vagy várakoztatni, hadd erősödjön az a tüdő?

Mi a reakció, ha felsír a baba? 52 százalék azt válaszolta, azonnal felveszi a gyereket, 48 százalék pedig azt, egy ideig hagyja, hogy a gyerek sírjon, és ha nem nyugszik meg, felveszi. Kevesebb mint fél százalék pedig azt a választ adta, "nem reagál közvetlenül a gyereke sírására", ami inkább arra utal, hogy akkor veszi fel, ha amúgy is felvenné.

A szakma ma azt mondja, nem érdemes sírni hagyni egy maximum féléves gyereket. Ilyenkor még nincs éntudat, mondja Kopcsó, aki szerint a biológiai szükségek irányítják a babákat. "Ha sír, valami gondja van, ha pedig a szülő nem nyugtatja meg, akkor feszültségben marad a baba, ami nem jó" – jegyezte meg a kutató. De azok, akik kivárnak, azok sem órákig váratják a gyereket, magyarázza Kopcsó, hanem jó eséllyel pár percen belül felveszik, a helyzet nem aggasztó.

Póta György a gyereksírás és felvétel-fel nem vétel ügyében azt mondja, szerinte két szélsőség a rögtöni felvétel vs. hagyni kell, hadd sírjon hozzáállás. A gyerek, ha sír, éreznie kell, hogy figyelnek rá, törődnek vele, de nem kell feltétlenül felvenni. Kárhoztatja a kötődő nevelést is, amikor a baba gyakorlatilag az anyjára kötve él, mert ekkor hozzászokik, és később nem lesz könnyű leválasztani. Szerinte sok családban épp ez okoz konfliktust, aminek a vége az, hogy szétválnak a felek, mert anyuka a gyerek rabszolgájává válik, illetve az is, hogy nem tudják megtanulni, megszokni azokat a változásokat, amelyek a gyerek megszületésével járnak. Póta szerint a férfiak nem mindig áldozatok, akiket elhanyagol a feleségük, olykor maguk sem képesek megérteni, hogy nem csak ők számítanak. A kötődő nevelés másik gondja az, hogy az első gyereknél még minden rendben van, de mi lesz a második, harmadik gyereknél, amikor az első 2-3 évesen még ugyanúgy kötődnek, ahogy megszokták.

Mindössze a féléves gyerekek 5 százalékának esetében fordult elő születésük óta, hogy legalább két napig nem találkoztak az édesanyjukkal, és az éjszakát is egymástól távol töltötték. Ennek elsődleges oka egészségügyi: vagy a baba, vagy a testvére vagy a szülő kezelése miatt töltötték külön az idejüket. Kis százalékban utazás, még kisebb, egy-egy esetben a munka miatt kényszerül távollétre anyja és féléves gyereke.

A Kohorsz '18 legközelebb a várandóság időszakának eredményeinek közlésével folytatódik, később pedig bővítve adják közre a további eredmények után az első féléves kor adatait.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Dercsényi Dávid Itthon

A kormány és a magyar valóság: a harmadik gyerek már jó eséllyel féltestvér

Amikor egy mai magyar csecsemőt felmér a védőnő, az 1980-as években születettek méreteihez viszonyítja a fejlődését. Egy idén indult hatalmas kutatás három éven át kísér majd több ezer magyar anyát, és megvizsgálja, hogyan gondolkodnak a családok a gyerekvállalás során. Bár az Orbán-kormány beszél újabban a népesedéspolitika fontosságáról, ezt a fontos kutatást az Európai Unió fizeti, és nem ez az egyetlen ellentmondás a hivatalos kommunikációval.