Szüts Miklós minden alkalommal a világ legszebb művét akarta megfesteni

A képek igazából akkor születnek meg, amikor a közönség találkozik velük – vallotta a múlt héten elhunyt Szüts Miklós, aki olyan szakmát keresett, amelyben a szabadság a fő munkaeszköz. Szüts Miklós temetése holnap, március 27-én lesz a Farkasréti temetőben.

Tánc az asztalon és bibliai szimbólumok – Utolsó előtti vacsorára invitál Juhász Kata Társulata

Meghalt Eötvös Péter zeneszerző

A kétszeres Kossuth-díjas művész 80 éves volt.

A helyzet nem jó, de a vártnál jobb – így áll most a nemzetközi műkereskedelem

A globális műpiac a kedvezőtlen előjelek ellenére átlagosnak mondható évet produkált. Persze, mint mindig, most is voltak nyertesek és vesztesek.

Index: Vidnyánszky Attila, Demeter Szilárd és Vashegyi György alá nyomná be a kultúrát a kormány

Durva központosítás jön.

Élete végén világsztár lett a komputerművészet úttörője, Vera Molnar

Algoritmusokra alapozta vizualitását, számítógéppel alkotott, úgy, hogy a művei nem váltak személytelenekké. A tavaly, 99 évesen elhunyt Vera Molnar művészetét kiállítások sora eleveníti fel. Torma Tamás írása.

Molnárról, Karinthyról, Pilinszkyről, Esterházyról és Rejtőről ír új könyvében Veres András irodalomtörténész

„Az a kollektív idegállapot, amit az előadás tükröz, nem fog egyhamar megváltozni” – Varga Zsófia dramaturg az Extázisról

A rengeteg lehetőség ellenére szorongás, bezárkózás, magukba fordulás jellemzi a huszonéveseket, állítja Varga Zsófia dramaturg, akinek Tarnóczi Jakab rendezővel közös, Extázis című előadása a Z generáció problémáit fejti ki egy maratoni házibuli keretei között a Katona József Színházban.

Oravecz Imre: „Mennyi hülyeséget csinál az ember az élete során. És utólag érti, hogy miért?”

Alkonynapló címmel rövid bejegyzésekből álló új kötetet jelentetett meg a Kossuth-díjas költő-író, Oravecz Imre. Szajlán beszélgettünk vele az új könyvről, írásról és szembenézésről, alkotásról és intimitásról, az öregedésről, közösségekről, közéletről. Ráadásul még egy felolvasást és egy új műrészletet is kaptunk tőle.

Tulajdonképpen nem tudják, kivel osztották meg az életüket - ilyen a Lavina

Rögeszme, gőg, szolgalelkűség, roncsélet, roncsmorál – Szombathelyen is színpadra állították Pintér Béla Gyévuskáját

„Az emigráció megbetegít” – tud újat mondani Molnár Ferencről most először átvizsgált amerikai hagyatéka

A Petőfi-film költségvetésének fél százalékából készült a mai társadalmi kérdéseket tárgyaló Nyersanyag

Egy falu teljhatalmú polgármestere és a vele szembeszálló fővárosi filmesek története a Nyersanyag, egy újabb, mélyen gyökerező társadalmi problémákat sokoldalúan feszegető magyar film, amely közvetlen állami támogatás nélkül készült el.

Amikor a legszebb szín a fekete – Koós Gábor kiállítása

Bár a metszetek általában sokszorosíthatók, ő egy-egy mű elkészülte után nem használja újra a nyomóformát, hanem kiállítja az alkotás részeként. És bár grafikai nyomat alatt legtöbbünk valamilyen képre gondol, keretben vagy anélkül, esetleg egy kötet lapjain, az ő munkái szobákat töltenek meg, bejárható teret képeznek, beborítják a falakat és a padlót. Koós Gábor alig tíz éve diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetem grafika szakán, de már számos rangos díjat kapott és több országban is kiállították munkáit. Itthon az Inda Galéria képviseli, ahol jelenleg Gazing Into Darkness (A sötétségbe nézek) címmel a harmadik kiállítása tekinthető meg. Bihari Ágnes interjúja.

Jeroen Olyslaegers flamand író: Orbánt most nagyon frusztrálhatja, hogy ki van szolgáltatva Putyinnak

Antwerpen, a kereskedőváros fénylő aranykorába vezet vissza Jeroen Olyslaegers flamand író magyarul megjelent, Vadasszony című regényében. Abba a gazdag, ám forrongó XVI. századi miliőbe, amit az idősebb Pieter Bruegel a festményein jórészt pokolként örökített meg. A könyvben van magyar vonatkozás is.

Az Átriumban „az előadásközi szüneteknél a vécé zárva lesz, hogy ne rontsa a büfé forgalmát”

Maró gúnnyal reagáltak az operás botrányra.

Pottyondy az Operában bevezetett félórás szünetről: „Már várom Orbán évértékelőjének félbevágását”

A youtuber szerint „legalább a magaskultúra fellegváraiban irthatnák a konzumidióta zabálós hisztériát, de az Operaházat vezető gyökér képes kettévágni a Carmina Buranát, hogy növelje a büfé bevételét”.

Félórás szünetet rendelt el az Operaház főigazgatója a Carmina Burana előadásaiban, hogy növelje a büfé bevételét

Bogányi Tibor karmester az intézkedések miatt a jövőben nem dirigálja a darabot.

Tanítani való filmek iskolákról: az idei Oscar-jelölt és nagyhírű elődei

A tanári szoba, Ilker Catak idei Oscar-díjra jelölt filmje morális kötéltáncról szól. Az iskola, mint filmek központi helyszíne, korábban is különleges történetek elmesélésére adott alkalmat. Ezekből idézünk fel néhányat.

Így tért vissza az irodalomba a határon túli magyar politika és kultúra kulcsfigurája, Markó Béla

Markóval az Eső című szolnoki folyóirat főszerkesztője, Jenei Gyula beszélgetett.