Keith Jarrett koncertjei meditációs alámerülések, mint ő maga fogalmazott, mindig párbeszédben áll valami mással, mint amit éppen játszik. Egy német lány pedig ahelyett, hogy fogorvosnak tanult volna, a kínokat enyhítő más pályát választott: ha nem így dönt, nem születik meg minden idők legsikeresebb zongoraszóló-dzsesszalbuma. Ido Fluk Köln 75 című filmje ennek állít emléket.
Lars von Trier dán rendező filmklasszikusa, a Hullámtörés színpadi adaptációjában Isten teremtő akaratát és romboló erejét a boldogság és a vezeklés időtlen passiójátékaként mutatta be a Radnóti Miklós Színház.
A zene arra viszi a hallgatóját, amerre az előadó vezeti. Gerlóczy Zsigmond, az ifjú magyar zongorista bárhol jár is, zenei influencerek és a szabad rögtönzéseket kedvelő publikum szeretete kíséri.
A többszörös Oscar-díjas Robert De Niro közönségkedvenc és színészgenerációk példaképe. Most, hogy életművéért is kitüntették Cannes-ban, felidézzük a legismertebb filmjeit.
Végzetes Tell Vilmos-os játék, ivás, drog, egy férfi, aki soha nem fejezi be önanalízisét. A Queerben Craig sokat tesz azért, hogy másik oldalát is megmutassa.
A könyvírás receptjét kínálja – immár magyarul is – John Gillard marketingguru 50 sztárszerző segítségével.
Az elsőfilmes Drew Hancock szórakoztató víziója közel jár a Westworld vagy az Ex Machina világához.
Taffy Brodesser-Akner új regénye is egy lelépés története.
Marc Augé etnológus-antropológus szerint a biciklizés sokkal több az egészséges testmozgásnál, a bicikli egy praktikus közlekedési eszköznél.
Az Oscar-díjas lett Andrea Arnold filmje Kentnek abban a részében játszódik, ahol a mocskos matracokat kihajítják az ablakon.
A kasszasikereket formabontó, szeriőz filmekkel kedvére váltogató amerikai rendező legújabb thrillerjének címében szereplő fekete táskába azokat a titkokat gyömöszölték, amelyekről szigorúan tilos beszélni: a magánéleti fekete lyuk által elnyelt információkat.
Egy nő, aki szerette a nácikat, meg nem is – dokumentumfilm készült Leni Riefenstahl eddig ismeretlen archívumából. A német film nácikkal különös kapcsolatot ápoló nagyasszonya fénnyel és árnyékkal dolgozott, és különös tehetséggel mosta egybe a kettőt.
Nem igazán jól kezdődött az élete, és nem úgy ért véget, ahogy az angyalok talán megálmodták, de a kettő között pergő hat évtized jutott a múlt héten, máig tisztázatlan körülmények között, 95 évesen elhunyt Gene Hackmannek.
A hatvanas években senki sem vette elő az aerosolos festékpalackját, hogy a falra fújja: „Bob Dylan az Isten”, a hajnali órákban a jegyzettömbje fölé görnyedő srác hamarosan mégis a markában tartotta a fél világot.
Magára hagyott, csak magában bízó hétköznapi hős volt a 81 évesen elhunyt, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész-rendező, Lukáts Andor.
A múlt héten elhunyt amerikai klasszis rendező azt akarta, hogy filmjeinek nézői ne érjék be egyetlen sóhajtással, hanem minden pillanatban egy mély levegőt vegyenek.
A modern képzőművészet valamennyi jelentős stílusa tündöklésének részese volt, sőt: a legjelentősebbeket maga formálhatta 98 életéve alatt. A bécsi Albertina múzeum kiállítása Marc Chagall szentélye.
Yuval Noah Harari mellett más világhírű tudósok érdeme, hogy újszerű módon segítenek kérdéseket feltenni magunknak, és elgondolkodni múltunk, jelenünk és jövőnk alapkérdéseiről.
Miután az ember lassan beletörődik a múlt megváltoztathatatlanságába, és a jelenben nem igazán érzi jól magát, úgy döntött: a jövőt megtartja magának. Yuval Noah Harari izraeli történész új okoskönyvében az információs hálózatok fejlődését vizsgálva arra jut, lehet, hogy az emberiség történetét Valaki Más írja.
Egy város alapításának és züllésének filmvíziójával negyven éve dédelgetett álmát valósította meg az öt Oscar-díjas amerikai rendező.