Magyarországon pezsgő kulturális élet van. A mozik filmeket játszanak, a színházak színielőadásokat tartanak, a polgárság képzőművészeti tárlatok anyagát vitatja meg. Emberek mennek, helyettük más emberek jönnek, mert ezentúl ők fognak filmeket bemutatni, szerepet osztani, kiállítást rendezni. Csomagolásokról, helyfoglalásról szólt az elmúlt hét, és ilyen lesz a következő meg az azt követő is.
Nem az imperializmus vállveregetését kell áhítani, hanem a magyar érzelmű dolgozó tömegeknek egyszerűségében letisztult, optimista remekműveket adni.
"A korábbi kormányzatok rossz kultúrpolitikája miatt 2010-re a filmszakma már több mint hatmilliárd forintos adóssággal küzd" - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Kálomista Gábor. A Magyar Producerek Szövetségének elnöke egyebek mellett felvázolta a folyamatot, amely a mai áldatlan állapotokhoz vezetett.
Állami támogatásuk drasztikus csökkentésétől, a független szféra ellehetetlenülésétől tartanak a független társulatok vezetői.
Kiemelt szerep a nagy tömegeket megmozgató monstre kiállításoknak – ez volt a közös pont a kétszer négyéves balliberális kurzus kulturális politikájában.
