Fekete György este 10-kor fekszik, hajnal 2-kor kel, és jövőre leköszönön a művészeti akadémia éléről. A HVG-nek elmondta: azt a művészetet is támogatná, amit nem szeret, de a mocskot nem bírja, nem tűri például, hogy a Parlamentet húgylébe helyezzék a Műcsarnokban. 100 év múlva majd őket is hitelesítik az eredményeik - mondta a művészeti akadémiáról.
Cannes-ban visszajáró vendégnek számított, többször is az Oscar-díj közelébe került. Ha kellett a kultúrpápával, Aczél Györggyel is leállt vitázni, míg Kádár János az egyik alkotását a legártalmasabb magyar filmnek titulálta. Makk Károly decemberben ünnepelte 90. születésnapját, megkérdeztük szerteágazó pályafutása néhány fontosabb pillanatáról.
A 70-80-as években nagyjából a művelődési házak, klubok népművelőin múlott, hogy felléphetett-e egy tiltott zenekar, megnyílhatott-e egy-egy alternatív kiállítás, és soha nem lehetett tudni, mikor csap le ezekre a hatalom. A Napfény íze sorozatunk következő részében az underground meghatározó alakjával, a legendás Trabant zenekar alapítójával, Vető János költő, fotós, képzőművésszel beszélgettünk. Többek között arról, hogy mi az a TV Híradó-szőnyeg, mit dolgoztak a "semmirekellő művészek", és mit gondolt Orbánról, akit Nagy Imréék újratemetésén látott.
Kemény évek várnak Magyarországra, még sincs minden veszve – Pándi Balázs a kontinenseken átívelő globális zeneipar rendhagyó, ám keresett hangszereseként, szervezőjeként ugyan képes meglátni a vadromantikát a hazai kulturális-és politikai csatatéren, ám vallja, egy szervilizmusra épülő rendszer ellen nem lehet pusztán nyugatfetisizmussal fellépni. Hogyan lopta el Európa az amerikai álmot? És miért nem bírja a magyar gerinc a hó végét? Interjú.
A színház mindig prioritást élvezett a kultúrpolitikában, ma pedig a teátrumok többsége már nemcsak a pénztárcájánál, de ideológiájában is összenőtt az állammal. A póráz elleni lázadás kockázatos, mégis gyorsan terjedő formája a privatizáció, melynek során az igazgatók, háttértulajdonosok és teljes társulatok igyekeznek bebizonyítani, a magyar színház nem az adófizetők finanszírozta kényszerű sznobéria, hanem valós piaci tényező. Budapesti teátrumvezetőket kérdeztünk visszautasíthatatlan ajánlatokról, több száz fős nappalikról és milliomos nézőkről.
Kikukázott művészeket emel fel az állam, melynek elitje a Kádár-rendszert majmolva igyekszik rehabilitálni a Horthy-korszak trikolor-kultúrpolitikáját – Gerhes Gábor rezsimek, országok és eszmék közti határvonalakon egyensúlyozva érzi jól magát. A rendszerkritikus és gyakran provokatív alkotásairól elhíresült művész nem hisz a forradalomban, pedig tudja, mitől beteg a magyar társadalom. Kiből lesz a legjobb bűnbak? Mi tizedeli az ország tehetségeit? Interjú.
A gigantikus pénzköltés egy jó részének kifejezetten célja az, hogy nemzeti átnevelőtábort csináljon abból, amit azelőtt Magyar Köztársaságként ismertünk. Abszolúte nem mindegy tehát, hogy a saját megkeresett pénzünk felhasználása tárgyában kilépünk-e az alattvalói létből.
Véget vet a Fidesz a muzeológusok akadékoskodásának, egy friss törvényjavaslat alapján a jövőben miniszteri utasításra lehet majd leakasztani a falról egy műtárgyat, és átvinni oda, ahol a kormány szerint jobb helyen van. A közvetlen előzmény, hogy az Esterházy-kastélyért felelős kormánybiztos bepanaszolta a szerinte ellenálló múzeumokat, de a módosításnak különös jelentősége lehet, ha megépül az új múzeumi negyed, és megkezdődik minden idők legnagyobb műtárgyköltöztetése.
Drága szélsőjobber polgártársaink, akik az "aberráltak" kiirtására szólítotok fel a közösségi oldalakon, ti nem annyira a provokációt gyűlölitek Alföldiben, hanem a független elme tehetségét. A jó hír az, hogy eljött a ti időtök.
A kultúrkampf megnyerhető, és egyáltalán nem mellékes. Turul helyett űrhajót!
„Baloldali szemléletmóddal nem lehet értéket létrehozni”, hovatovább: „a magyar irodalom egyetlen írója, költője sem volt baloldali” – jelent meg a múlt év végén a Magyar Hírlapban. Hol máshol?
Fekete György kettős kötődésű ember, értve ezalatt azt, hogy személyében két korszak, egy pártállami és egy még mindig demokratikus rendszer totalitárius vonásai egyesülnek. Hoffmannhoz és Kerényihez hasonlóan ő is az MSZMP-Fidesz kontinuitás megtestesítője.
Magyarország kultúrája egy nagy, egyre szélesedő verem. Önként zuhanunk bele, fölöttünk gyűlnek a dögevők.
Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott az ELTE bölcsészkarán vitázott a nemzeti kultúrpolitikáról, a közérdek vagy az egyéni szabadságjogok előbbrevalóságáról. Videós összefoglaló.
Mit keres a politika a színházban? És mit talál? Döngölés vagy asszonysimogatás? Kinek van nagyobb sérelme? Ki mondta? Ki nem mondott olyat soha? Mi szól a bosszúról? A kultúrpolitikai vitát szombaton megtekintheti a hvg videó műsorán.
Halász Judit közel ötven éve tagja a Vígszínháznak, és negyven éve énekel, mégis kortalan. Síel, teniszezik, fogadja a négy-öt éves kérőket, és vállalja, hogy koncertezés közben esetleg "bolondnak" nézik, mert még mindig "ugrabugrál". Milyen gyerekkor van a háta mögött, mit kezd az ország kultúrpolitikai változásaival, és mitől nemzeti a Nemzeti? Interjú.
Benyújtotta a kormány a parlamentnek azt a törvényjavaslatot, amelynek alapján a Műcsarnok és a Pesti Vigadó épülete ingyenesen a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tulajdonába kerülhet az államtól. Az átruházási szerződéséket a kormányfő személyesen jegyzi.
"Kemény, őszinte" válaszokat adott Szörényi Levente zenész a Heti Válasznak a lap kommentárja szerint. Szörényi egyebek mellett azt mondta: a kétharmad birtokában az "akarnokok és karrieristák" azt hiszik, mindent lehet.
Nyílt levélben bírálja a magyar kultúrpolitikát a berlini Művészeti Tanács (Rat für die Künste), a német főváros számos neves kulturális intézményét összefogó szervezet szerint a kultúrpolitika Magyarországon nacionalista fordulatot vett és a pártpolitikai érdekek szolgálatába szegődött.
Az állami kultúra egyértelműen a giccs irányába tart. Nélkülük és ellenük viszont lehet és érdemes kultúrát csinálni. Már csak azért is, hogy sírjanak.
