Az autoriter rendszereket három dolog köti össze: a populizmus, a társadalom megosztásának szándéka és a poszt-igazság, mondja az amerikai lap által megszólaltatott szakértők egyike.
A német vezetés simán kezet rázhat autokratákkal, lásd Scholz megbeszélését a szaúdi trónörökössel, ám Magyarországnak nincs olaja és földgáza, így vele szemben lehet lengetni az értékfurkósbotot, írja a Berliner Zeitung. A Nyugat mind ellenségesebben figyeli a kínaiak fokozódó harciasságát. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A magyar miniszterelnök már jó ideje az EU-n kívül keres szövetségeseket, például Kínát, vagy éppenséggel Oroszországot. Mindkettő támogatását élvezve zavaró tényezőként lép fel Brüsszelben. Mindezek ellenére az Uniónak az az álláspontja, hogy Orbánt be kell tartani a közös csónakban, írja a lap cikke.
Bernard-Henri Lévy ötször járt Ukrajnában a háború óta és úgy gondolja, hogy Ukrajna győzni fog. Amerika visszavág, ha Putyin beveti az atombombát írja kommentárjában a Neue Zürcher Zeitung főszerkesztője. A magyar nemzeti konzultáció kérdései a választ is sugallják. Válogatásunk a világlapok írásaiból.
Putyin kétségbe van esve, ezért hozott egy sor agresszív intézkedést, mondja Andrej Illarionov, a Die Pressének adott interjúban.
A magyar kormány Kijevhez fűződő viszonya nem csupán a háború óta feszült. Azonban Orbán kétkulacsos hozzáállása azóta csak rontott a dolgokon, olvasható a svájci lap kárpátaljai tudósításában.
A legfőbb osztrák katonai stratéga nem gondolja, hogy az ukrán harci sikerek még a tél beállta előtt kész helyzetet teremtenek, mert az oroszoknak van még muníciója. Európának érdeke felvenni Boszniát az EU-ba. Mire lesz elég a tanárfelkelés Magyarországon? Válogatás a világsajtó írásaiból.
A magyar kormány korrupcióellenes reformjaival csak a homlokzat változna, de mögötte minden úgy menne tovább, mint mostanáig, állítja a Princetoni Egyetem jogászprofesszora, és munkatársa, Mészáros Gábor a Verfassungsblog nevű, alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó tudományos oldalon.
A lap Kim Lane Scheppele jogászprofesszort és Kiszelly Zoltán politológust is megkérdezte arról, miért most választott új kommunikációs felületet Orbán.
Putyin országa példátlanul gyenge, és az elnöknek fogalma sincs, mitévő legyen az újabb és újabb kudarcok láttán, írja a Guardian vendégkommentárjában Simon Smith, aki Nagy-Britannia nagykövete volt Ukrajnában, illetve Moszkvában. Egy fiatal német fotós lány arról beszélt a Süddeutsche Zeitungnak, hogy Magyarországon veszélyes a nemi kisebbséghez tartozni. Kijevi útja után megosztja tapasztalatait a Washington Postban David Ignatius, a lap egyik külpolitikai szemleírója. Válogatásunk a világsajtó írásaiból.
Miután a kormány az áprilisi választás előtt osztott, így nem maradt semmije, mire beköszöntött a válság, amivel megtöbbszörözte a problémákat. Ez a HVG hetilap ajánlója.
A magyar miniszterelnök és a német kancellár első hivatalos találkozója igen hűvösre sikeredett: Orbán még katonai tiszteletadást sem kapott, ráadásul Olaf Scholz is fontosnak tartja a Magyarországgal szembeni jogállamisági eljárást.
2015 után most is az látszik, hogy az európai menedékpolitikának vannak sebezhető pontjai. Számos helyen lassan kitehetik a megtelt táblát, írja a német lap. Az is kérdés, hogy mennyire tart ki a szolidaritás, amikor a családok egzisztenciális gondokkal küszködnek.
A nemzeti konzultációval megtörheti Orbán az uniós szolidaritást – véli Josep Borrell. Van, aki szerint Orbán provokatőr, de Szijjártó moszkvai útja sem maradt válasz nélkül. A Die Presse szerint a Magyarországról Szerbiába építendő új olajvezetékkel Orbán és Vucsics kijátssza a szankciókat. Más lap arról ír, a háború miatt Kelet-Európa javára tolódnak el az erőviszonyok az Unióban. A Wall Street Journal pedig arról ír, vonják be a Interpolt a háborús bűnösök felkutatásába. Válogatásunk a világlapok írásaiból.
Orbán eszmefuttatása abszolút kisebbségi véleményt jelent, miszerint Trump alatt nem tört volna ki a háborúskodás. Még végiggondolni sem lehet, milyen fordulatok következtek volna be a viszályban, ha még ő az elnök, illetve hogy milyen gyorsan kicsúsztak volna az események az ellenőrzés alól. Lapszemle.
Olyasvalaki ül a Kremlben, aki tényleg komolyan gondolhatja, hogy itt és most élet-halál küzdelemről van szó. Minden lehetséges módon el kell téríteni Putyint attól, hogy belevágjon a legnagyobb őrültségbe – hangsúlyozza Carl Bildt, volt svéd miniszterelnök a Washington Postban.
Kijev bombázása után több és hatékonyabb rakétát kell küldeni Ukrajnának, beveti-e Putyin az atomot? Mire jó az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa? Csak találgatják, mire ment Orbán Németországban. Válogatásunk a világlapok írásaiból.
A 2015-ös menekültválság hozta el a módszert, hogy ha kell, egy ország akár törvénytelen eszközökkel is akadályozza az illegális migránsok bejutását, de ha valaki mégis átjut a határon, akkor már erősen ösztökélik, hogy gyorsan menjen tovább nyugatra, főként ha Németország a végcél. A gyakorlat meghonosítása főleg az akkori osztrák külügyminiszter, Sebastian Kurz, valamint Orbán Viktor érdeme – ma már az egész régió így jár el.
A megfejtést a menekültkérdés és a gazdasági bizonytalanság körül érdemes keresni, írja a lap, melynek elemzése hozzáteszi, az utóbbi években a lakosság széles rétegei lettek szélsőjobboldali pártok szavazói, köztük fiatalok is.
Trump, Orbán és Meloni is támogatja a spanyol szélsőjobbot. A jelenlegi konfliktusban nem csupán Ukrajna szuverenitása forog kockán, hanem a globális biztonságra, az atomfegyverek elterjedésének korlátozására, a szabad kereskedelemre, valamint a nemzetközi jogra épülő nemzetközi rend. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
